A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Kozák Károly: XI–XIII. századi egyházi építészet Veszprém megyében
mellett —, hogy a jelenleg ismert egyenes szentélyzáródás, talán nem a legkorábbi építkezés maradványa.) 20 Dercsényi Dezső: Visegrád műemlékei. Budapest, 1951. 12—14. és 96. (8. és 9. jegyzet). — (A visegrádi kolostortemplom bal oldalán látható, keskeny, félköríves szentéllyel záródó hajó feltehetően a legkorábbi építkezésekhez tartozhatott.) 21 Az itt közölt zirci alaprajzot Hümpfner Tibor: A zirci apátsági templom ásatása (1912—13) с munkájából vettük át, amely a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei-nek 2. kötetében (Veszprém, 1964) jelent meg. Az alaprajz léptéke nem egyezik a tábla többi ábrájának léptékével, ezért közöljük a templomnak az ásató által megjelölt hosszát (kb. 60 m). 22 Fr. M.— Anselme Dimier: Recueil de Plans d'Eglises Cisterciennes I— II. Paris, 1949. — Lelia Fraccaro de Longhi: L'architettura delle Chiese Cisterciensi. Italiane. Milano, 1958. 23 5. sz. jegyzet. — Kozák Károly: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól. Arrabona. VII. (1965) 133—154. — Kozák Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai. Herman Ottó Múzeum Évkönyve. V. (1965) 223—257. 2Í Bogyay Tamás: A Szent György-hegyi Szent Kereszt-kápolna. Különlenyomat a Technika 1943. évi 4. számából. Im Zuge der in den letzten zehn Jahren durchgeführten Forschungen im Bereich der Denkmalkunde, Archäologie, Geschichte und Kunstgeschichte belebte sich das Interesse für die Entwicklung der ungarischen Architektur zur Zeit der Árpádén. Dementsprechend beschleunigte sich auch der Rhythmus des Forschungseifers, bedingt durch den zeitlichen Ablauf der Wiederherstellung der Baudenkmäler und durch den Wunsch nach Sammlung immer neuerer Erkenntnisse. Ein sehr großer Teil dieser Forschungen betraf die auf dem Gebiet des Komitats Veszprém vorhandenen Baudenkmäler. Im Zuge dieser Forschungsarbeiten traten die Umrisse neuer Zusammenhänge, man könnte in gewissem Sinne auch sagen, solche als „Gesetzmäßigkeiten" anzusprechender Wahrnehmungen in Erscheinung. Die sodann eingeleiteten Untersuchungen und Analysen führten folgerichtig zur Erweiterung unserer, die Árpádenzeit betreffenden architektonischen Erkenntnisse, in gewissen Fällen auch zu ihrer Änderung. Gegenüber unseren bisherigen Vorstellungen über die Anfänge der damaligen architektonischen Formgebung auf ungarischem Boden, entfaltete sich vor uns in großen Umrissen ein Bild, das wohl bescheidener war als das bisherige, Les fouilles du patrimoine historique, artistique et archéologique, menées pendant la décennie passée ont éveillé l'intérêt pour l'histoire de notre architecture de l'époque arpadienne. La cadence des fouilles a été aussi accélérée, d'une part par le rythme des reconstructions et de l'autre part par le désir de connaître mieux le passé. Une partie remarquable de ces fouilles a porté sur les monuments historique du département de Veszprém. A la suite des travaux, les contours de nouveaux rapports se sont révélés, phénomènes qui dans un certain sens, ont un «caractère régulier». Les recherches, les analyses menées à partir de ces hypothèses nous ont permis d'élargir nos connaissances concernant notre architecture à l'époque arpadienne, et, dans certains cas, la modification de celles-là. Contrairement à la conception acceptée jusqu'ici, ce sont les contours d'une image de beaucoup plus modeste qui se sont dessinés, mais selon notre opinion cette image est 25 A hajó déli falában szimmetrikusan elhelyezett — aránylag magasan — három félköríves záródású, keskeny nyílású ablak románkori falusi templomaink egyik legfontosabb jegye. E kérdésről már korábban megemlékeztünk (5. és 14. jegyzet), legrészletesebben ,,A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása" (Magyar Műemlékvédelem. II. Budapest. 1964.) 152—153. és 157—161. című dolgozatunkban. " Az említett templomokkal kapcsolatos fontosabb adatok megtalálhatók az 5., 10. és 15. jegyzetekben. 27 Kozák Károly: Kereszt alakú nyílások középkori templomainkon. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. VI. Veszprém, 1968. 18 A kutatás jelenlegi állása, s az előadások előre meghatározott, aránylag rövid időtartama nem tette lehetővé, hogy oly fontos emlékeket, mint a veszprémi székesegyház, vagy a felsőörsi prépostság (Erdei Ferenc— Tóth Sándor: Felsőörs prépostsági templom helyreállítása. Helyreállított műemlékeink. 20. sz.), bevonjunk előadásunkba, más emlékekkel együtt (Veszprémvölgyi apácák kolostora, Kéttornyúlak, Somlószőlős stb.). E kutatásoktól, illetve azok feldolgozásától várjuk a most felrajzolt kép bővítését, eddigi ismereteink további gyarapítását. unserer Meinung nach jedoch der Geschichte und gesellschaftlichen Entwicklung der auf dem Gebiet des Komitats ansässig gewordenen ungarischen Stämme viel besser entsprach. Diese Forschungen begannen mit Untersuchungen über Grundriß und Aufbau unssrer Kirchen aus der Árpádenzeit. In erster Reihe war man auf ihre baulichen Ausmaße sowie auf eine Gruppeneinteilung der Formgebung ihrer Apsiden bedacht, ob mit halbbogenförmigem, linearem oder vielgewinkeltem Abschluß. Hierbei wollte man auch eine genauere chronologische Zeitfolge des Baugeschehens erzielen. Die ersten solchen Anfänge betreffen eben die auf dem Gebiet des Komitats Veszprém befindlichen Baudenkmäler (Zalaszántó, Szigliget, ferner die Frage der mit linearer Apsis schließenden Kirchbauten des Mittelalters sowie der Südfront romanischer Dorfkirchen, der Fensteranordnung und der kreuzförmiger Öffnungen). Zu diesen ersten Anfängen kamen dann in der Zwischenzeit neue Erkenntnisse hinzu. Dies ermöglicht auch, daß wir über die kirchlichen Bauten des Komitats im XI — XIII. Jahrhundert etwas ausführlicher, aber immer noch recht skizzenhaft sprechen können. Károly Kozák plus conciliable avec l'histoire, avec le développement social des Hongrois qui établissaient leur patrie sur ce sol. Ces recherches portaient sur l'examen de plans et de constructions de nos églises de l'époque arpadienne, en les classant avant tout selon leurs proportions et selon la forme de leur choeur (hémi-circulaire, rectangulaire ou polygone), en tâchant d'établir une chronologie plus précise. Les premières tentatives ont été effectuées justement sur les monuments historiques du département de Veszprém (à Zalaszántó, Szigliget, problèmes des églises médiévales au choeur rectangulaire, façade sud des églises romanes de campagne, disposition des fenêtres, baies en forme de croix). La période écoulée depuis ces premières tentatives a fourni de nouvelles données qui nous permettent de parler avec plus de détails, mais encore toujours à grands traits seulement de l'architecture religieuse du département aux XI e — XIII siècles. Károly Kozák Die Kirchenarchitektur des XI—XIII. Jahrhunderts im Komitat Veszprém Architecture religieuse aux XI e —XIII e siècles dans le département de Veszprém 233
