A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Kozák Károly: XI–XIII. századi egyházi építészet Veszprém megyében

meg a XIII. század második felére, esetleg még annál is későbbi időre (Taliándörögd), az okleveles adatokkal vagy ásatási eredményekkel egybehangzóan.

26 Találtunk még egy olyan részletet, a kereszt alakú nyílást, amely eddig nem szerepelt Árpád-kori építészetünk jegyei között. Egyik legérdekesebb hazai példája a felsődörgicsei templomrom nyugati falában található. Ilyen nyílás volt egykor a XIII. század közepe táján épített ecséri és szentbalázsi templomtornyokon is. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy nálunk ezek a nyílásformák leggyakrabban egyenes szentélyzáródású templomok oromfalainak, vagy kereszthajóknak (Ócsa) csúcsrészében helyezkedtek el. Elterjesztésükben nálunk a premontreieknek jelentős szerepük lehetett. Ritkábban más helyeken is előfordulnak (Felsődörgicse), amikor talán a keresztelőkúttal hozhatók kapcsolatba.

27 Az egyenes szentélyzáródású templomok építése a megyében a taliándörögdivel zárul talán (5. kép 6.). A megye területén is megjelennek a sokszögzáródású szentélyek, amelyek már a gótikus építkezés korát 1 É ri István és Koppány Tibor előadásai. 2 Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1939. 25—29. 3 E felfogásunkat az Arch. Ért. 1966. évi (93. k.) 1. számban megjelent, Félköríves szentélyű templomaink a XI. században című dolgozatban ismertettük először. 1 Kozák Károly: A szegedi szent Dömötör-templom építéstörténetének kérdései (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Szeged, 1967. 143—149.). s Gerevich Tibor: i. m. — Kozák Károly: A románkori egyenes szentélyzáródású templomok hazai kialakulásáról. (Magyar Műemlékvédelem. Budapest, 1966. (III.) 111—132.) " M. Kos: Conversio Bagvariorum et Carantanorum. Laibach, 1936. ' G. Fehér: Les fouilles de Zalavár (1951—1953). Acta Hung. Budapest, 1954. (4) 262. 8 Á. Cs. Sós: Rapport préliminaire des fouilles exécutées autour de la chapelle du chateau de Zalavár. (Acta Hung. Budapest, 1954. (4) 267— 273. — Á. Sós—

S. Bökönyi: Zalavár Budapest, 1963. (Arch. Hung XLI. 160—68.) 8 Radnóti Aladár: Jelentés az 1946 szeptember 20-ig Zalavárott folytatott ásatásokról. Magyar Múzeum, 1947. II. fűz. — Dercsényi Dezső: L'église de Pribina á Zalavár. Etudes Slaves et Roumaines. 1948. —• Entz Géza—Gerő László: A Balaton környék műemlékei. Budapest, 1958. 14—16. 10 Ágnes Cs. Sós: Über die Fragen des frühmittelalterlichen Kirchenbaues in Mosapurc-Zalavár. (Das östliche Mitteleuropa in Geschichte und Gegenwart. Wiesbaden, 1966. 69—86.) — (Mindhárom alaprajz megtalálható a Rég. Top. I. kötetében és Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai. Veszprém, 1963. с munkájában.) 11 Entz Géza : Un chantier du Xle siècle á Zalavár. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts.) Budapest, 1964. 17—124. 1! Gerevich Tibor: i. m. — Dercsényi Dezső: A magyarországi művészet története. Budapest, 1961. 17. és 33—34. — Kozák Károly: A székesfehérvári királyi bazilika legkorábbi építkezési korszakai. (Székesfehérvár Évszázadai. 1.) Székesfehérvár, 1967. 141—53. 13 Szántó Imre: Egy dunántúli falu. Alsópáhok története. Budapest, 1960. 55—56. — Koppány Tibor: i. m. 85. 14 Kozák Károly : A zalaszántói templom feltárása és környékének középkori története. Arch. Ért. 1962. évi 2. sz. 220—235. jelzik (Nagyvázsony, Szent István-templom első építési szakasza). Ez egyben a szerény kezdetből induló, majd fokozatosan fejlődő, sokszínűvé váló gazdag formavilágú magyar románkor lassú elhalását is jelezte, amely csaknem három századon keresztül élt, és virágzott hazánkban. Nem állítjuk azt, hogy afent ismertetett fejlődés-történet minden részletében kidolgozott,

28 minden számbavett templom korhatározása azonos értékű. Sok feltárás és további kutatás szükséges még ahhoz, hogy Árpád-kori építészetünk története világosan rajzolódjon ki előttünk a megyében és az egész országban egyaránt. Az e téren végzett kutatás, a kérdés újszerű felvetése már eddig is hozzájárult az eddig ismert kép bővítéséhez. Reméljük, hogy a megye területén folyó régészeti, műemléki kutatás keretében sor kerül rövidesen a XI— XIII. századi építészet eddig elmaradt, igen fontos emlékeinek feltárására. A megyei múzeumi szervezet, s a külső intézményekben dolgozók jól összehangolt munkájával bizonyára szép eredmények születnek majd. Kozák Károly ls Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907. — Koppány Tibor: i. m. — Sz. Czeglédy Ilona— Koppány Tibor: A középkori Ecsér falu és temploma. Arch. Ért. 1964. évi 1. sz. 41—60. (A falu korai említése, a feltárás során előkerült S-végű hajkarika, valamint a hajó D-i falában látható „opus spicatum" és a templom korai átépítése felveti annak lehetőségét, hogy az építés időpontját a XI. században keressük.) — Éri István—Gerőné Krámer Márta—Szentléleky Tihamér: A dörgicsei középkori templomromok. Magyar Műemlékvédelem (1959—1960). Budapest, 1964. 95—114. — Kozák Károly: Szigliget. Budapest, 1961. 12—Í3. — (A fenti munkákban található történeti adatok, régészeti megfigyelések alapján gondolhatunk arra, hogy ezeknek a templomoknak egy része már felépült a XII. vagy esetleg már a XI. században. Lehetnek közöttük azonban olyanok is, amelyek a XIII. században épültek, mint a felsőörsi-, szentkirályszabadjai- és szőci (Dabas) templomok. E kérdésben tisztábban láthatnánk, ha az említett helyeken kisebb feltárásra kerülhetne sor.) 16 A zirci ásatás feldolgozás alatt. Dokumentációja: Veszpr. Múz. Adattára 8811. 79. A gyulafirátóti alaprajz közléséért, valamint az alaprajzoknak előadáshoz való elkészítésében távollétemben nyújtott segítségért e helyen mondok köszönetet Koppány Tibornak, a rajzolásért pedig Papp Imrénének és Komjáthy Attilánénak. (Az alaprajzok vázlatként kezelendők, csak az alapformák, méretek összehasonlítása, valamint a számszerűség érzékeltetése céljából készültek.) 17 K. H. Gyürky: Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém. Budapest, 1963. 341—408. (Acta Arch. Hung.) — Sági Károly: Magyarország Régészeti Topográfiája. I. k. (Veszprém megye). — (A Récéskúti bazilika mellett nem említettem meg a római emléknek számító Sági Károly által feltárt fenékpusztai 11. sz. bazilikát, amely ugyancsak félköríves szentéllyel zárul. E templom a zalaváriakkal együtt hatással lehetett templomépítészetünk kialakulására.) " G. Krámer Márta—Tóth Sándor: A tihanyi apátsági templom és kolostor 1965. évi felújítása. Műemlékvédelem. X. évf. (1966) 4. sz. 234—237. 19 4. sz. jegyzet. — Az itt említett feldebrői követ közli Gerevich Tibor idézett munkájában (C tábla 2. ábra). •— (A Tihanyban előkerült palmettás követ a szentély K-i falában találták, másodlagos helyzetben az ablak feletti részen (2. kép). A képen látható falszövet eléggé egységesnek látszik. Az ablak sem mondható jelenlegi formájában XI. században készültnek. Ezek is arra intenek — korábban felvetett meggondolások JEGYZETEK 232