A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Kozák Károly: XI–XIII. századi egyházi építészet Veszprém megyében

7. Románkori és koragótikus ablakok. a) Kisapáti, Szent Kereszt-kápolna (1245). b) Egregy, „temetőkápolna" (XIII. sz. közepe). c) Zalaszántó, plébániatemplom déli homlokzata. 7. Romanische und frühgotische Kirchenfenster a) Kisapáti: Heiligkreuz-Kapelle (1245). b) Egregy: Friedhofskapelle (Mitte des XIII. Jh.). c) Zalaszántó: Südfront der Pfarrkirche. 7. Fenêtres romanes et du style gothique précoce a) Kisapáti, Chapelle de la Sainte Croix (1245). b) Egregy, «chapelle du cimetière» (milieu du XlIIe siècle). c) Zalaszántó, façade sud de l'église paroissiale. 7. Окна романского и раннеготического стиля. а) Кишапати, часовня св. Креста (1245). б) Эгредь, кладбищенская часовня (середина ХШ века). в) Заласанто, южный фасад приходской церкви. tevésünk csak az, hogy ezzel a típussal és a körtemplomokkal (1. kép 13—16.) — amelyek között ugyancsak találunk XIII. században épültet (Kallósd) — indul meg hazánkban a templomépítkezés. Ezek nálunk a legkorábbi formák, amelyek azonban továbbélnek a XIII.század derekáig. Ekkor kezdik átvenni helyüket az egyenes-, majd a sokszögzáródású szentéllyel épített templomok. Közben a XI. század II. felében megjelenik nálunk is a háromhajós, három félköríves szentélyű templomtípus (Eger, Garamszentbenedek, Győr, Pécs, Somogyvár, Szeged stb.). Általában székesegyházak és szerzetesi temptomok építésénél alkalmazták ezt a formát. E csoportba tartozó középkori templomot — a kívülről egyenesen záródó Récéskúti-bazilikán kívül — egyelőre nem ismerünk a megye területén.

17 Más fontos szempontok mellett, ezért is nagy jelentőségű az ez évben megkezdett kutatás a veszprémi székesegyháznál és lenne kívánatos az almádi-, tihanyis veszprémvölgyi apácák kolostorának, templomának feltárása, további vizsgálata. A megye XI. századi templomépítkezéseivel kapcso" latban igen fontos az ügynevezett palmettás kövek cso" portjának további kutatása, az eredet kérdésének tisztázása, vagy jobb megközelítése. Ide tartozik még a kövek szerkezeti helyének és azoknak a templomtípusoknak meghatározása, amelyekhez ezek a kövek tartoztak. A Veszprémből ismert ilyen kövek mellett, most már Tihanyban előkerült palmettás köveket is ismerünk. Ezek a kövek az elmúlt években végzett tatarozáskor kerültek elő a tihanyi templom szentélyének keleti falából, ahová azokat másodlagosan építették be. (2. kép) .

18 Ez egyrészt a közel azonos időben Veszprémben és Tihanyban dolgozó — feltehetően királyi — műhelyre, másrészt az elpusztult első tihanyi templomra utal. Erősíti azt az elmúlt évek kutatása során kialakult feltevést is, amely szerint az ugyancsak I. Endre által alapított visegrádi bazilita kolostorhoz tartozó vállkövek is a palmettás kövek csoportjába sorolhatók. E munka során vetődött fel annak lehetősége is, hogy egy feldebrői- és egy szegedi oszlopfő helyét e csoportban keressük (3. kép 1—3. és 4. kép) ,

19 Az I. Béla által alapított (1061) szekszárdi bencés apátság templomából származó palmettás és szalagfonatos kövek képviselik e csoport leggazdagabb, s talán legkésőbb készült változatait. A centrális elrendezésű, háromhajós, három szentéllyel záródó templom alaprajzát éppen úgy egyedi alkotásnak tekinthetjük hazánkban, mint a feldebrői templomét. Mindkettő — a centrális térképzést tekintve — bizánci jellegű. A palmettás, szalagfonatos díszítést is általában bizánci jellegűnek tartják. Ezek a templomalaprajzok már egészen mások, mint a korábban épült, egy félköríves szentéllyel záródóak. Első királyunk halála után hamarosan felbomlott a általa szervezett és kiépített rend. Péter, Aba Sámuel, majd I. Endre és I. Béla új támogatókat kerestek, s ennek megfelelően erősítették kapcsolataikat politikai és gazdasági téren egyaránt. Ez természetesen kihatott az egyházszervezetre is. I. Endre uralkodása idején meg229