A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum
fényképeit és életrajzi adatait megszerezze a gyűjtemény részére. Előadja tovább, hogy,,történelmi arcképcsarnokot és ereklyegyűjteményt" is fel kíván állítani. E gyűjtemény Festetics György, Fejér György, Goldmárk Károly, Nagy Ignác és több más jeles keszthelyi arcképén kívül használati tárgyaikat és műveiket is tartalmazza majd. Az 1917. évi irattári anyag elkallódása folytán az év eseményeit csak az 1917. április 17-én tartott igazgatóválasztmányi 224 és április hó 29-én tartott rendes egyesületi közgyűlés anyaga alapján ш összegezhetjük. A fentiekből derül ki, hogy a Balatoni Múzeum anyaga 1917-ben sem gyarapodhatott. Ez év végén a könyvtár állománya 4099 db, a régiségtáré 9952 db, a néprajzi táré 4294 db, a tájrajzi osztályé 868 db. A természettudományi gyűjteményből selejteztek 213 lepkét, amit Capellaro Gottlieb keszthelyi órás 226 által gyűjtött és preparált helyi anyaggal pótoltak. Állomány egyébként 3581 db. Dr. Lovassy Sándor a múzeumi telek kibővítésére 30 000 korona rendkívül segélyt kért, kérte továbbá a múzeumépítésre megszavazott 150 000 korona államsegélynek 200 000 koronára való felemelését. Kérte az eddigi évi 5000 koronás részleteknek 10 000 koronára való felemelését is. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének két kiküldöttje a helyszínen ellenőrizte Lovassy kérését és a kérelemnek helyt is adott. A Kossuth Lajos utca és a Balaton utca sarkán álló volt kórháztelek mellé, a szomszédos Kossuth Lajos utcai Deutschféle telket 1917-ben 54 000 koronáért megvásárolta a Balatoni Múzeum-Egyesület. A vételárhoz a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége 30 000 korona államsegélyt adott és engedélyezte, hogy a hiányzó 24 000 koronát a múzeumépület építésére utalványozott, takarékpénztárban kezelt államsegélyekből kölcsönözzék olyan formában, hogy az említett tőke kamatai szolgáljanak a kölcsön törlesztésére. A megvásárolt telken 5 lakásos öreg épület állott, a lakók negyedévenként 540 korona házbért fizettek. Az ingatlan telekkönyvileg is a Balatoni Múzeum-Egyesület nevére került. 1917-ben a Balatoni Múzeum-Egyesület tisztikarának három éves megbízatása lejárt. Az április 29-i közgyűlés a véglegesen Budapestre távozott Sági János helyébe Horváth György gimnáziumi tanárt választotta a néprajzi gyűjtemény őrévé, a régi tisztikart pedig újból megválasztották. Horváth György és dr. Keller Oszkár osztályvezetők katonai behívása folytán a Balatoni Múzeum vezetésének összes terhei továbbra is dr. Lovassy Sándor és dr. Csák Árpád vállára nehezedtek. Az 1918. évi irattári anyag is elkallódott. Az évi pénztári számadásokból tudjuk meg, hogy gyűjteménygyarapításra 1500 korona államsegélyt kapott a Balatoni Múzeum 227 . A rendkívüli viszonyok következtében a gyűjteménygyarapításra szánt összegből alig pár, muzeális tárgyat vásároltak. Csák a Fenékpusztán talált római vastárgyakból tudott néhányat venni, megszerzett egy-két céhemléket is. Csupán a könyvtár volt az, amely a szokott módon, az előző évekhez hasonlóan gyarapodott, Az 1918. július 14-én tartott igazgatóválasztmányi ülésnek 228 és a július 28-án tartott rendes egyesületi közgyűlésnek 229 különösebb mondanivalója nincs is. Bejelentik a Deutsch-féle ingatlan megvételét, megtudjuk, hogy a múzeum törzsállománya 22 794 db, a Csák-féle régészeti és Csák Árpád által gyűjtött háborús emlékgyűjtemény nélkül. A Balatoni Múzeum-Egyesület által a néprajzi kiállítás és iroda számára bérelt helyiségek bérét a tulajdonos Hoffmann Józsefné ,,a megdrágult viszonyokra való tekintettel" 900 koronáról 1000 koronára emeli fel. 1918-ban működésének húsz éves évfordulójához ért a Balatoni Múzeum-Egyesület és gyűjteménye, a Balatoni Múzeum is. Az eltelt húsz év során megteremtették azt a múzeumi törzsanyagot, ami számottevő kulturális érték volt már és ami megkövetelte az önálló múzeumépület emelését is. A múzeumépítés anyagi feltételeihez egy 24 000 és egy 54 000 koronás ingatlan állt az Egyesület rendelkezésére, 150 000 koronás államsegély évi részletekben történő kiutalása is megkezdődött. Az államnak 1909-ben felajánlott Darnay-gyűjtemény 230 Keszthelyre költöztetése is elhatározott szándék volt már Budapesten. A kis vidéki városka pár emberének önzetlen munkája, akarása, szívós kitartása és bátorsága úgy látszott, meghozza a kívánt gyümölcsöt. Az első világháború, mint láttuk meglehetősen keresztezte a terveket. Sági János, dr. Keller Oszkár és Horváth György katonai szolgálata megnehezítette a gyűjtési munkát, ugyanakkor munkaerő hiányában ásatásokat sem tudtak folytatni. A Balatoni Múzeum gyűjteményeinek anyaga 1914 és 1918 között alig 800 tárggyal gyarapodott csak, a gyarapodás is elsősorban könyvtári anyagban mutatkozik. A vesztes háborút követő pénzromlás nullává olvasztotta a múzeumépületre kiutalt addigi államsegélyt, a gazdasági helyzet hosszú időre lehetetlenné tette az intenzívebb gyűjtőmunkát. Dr. Lovassy Sándort és dr. Csák Árpádot azonban nem olyan fából faragták, hogy visszarettenjenek a nehézségektől. A világháborút követő időszak az önálló múzeumépület kiharcolásának korszaka volt. II. A Balatoni Múzeum története A különböző intézményeink irattárának általános jellemzője, hogy az 1919-es évek körüli iratanyag hiányzik belőlük. A Balatoni Múzeum iratanyagának 1917—1921-es évekre vonatkozó kötegei is eltűntek. Ez érthető! A Tanácsköztársaság bukása után a leírt, veszélyes bizonyítékokat el kellett tüntetni. Meg kell jegyeznünk, hogy a Balatoni Múzeum gondosan összegyűjtötte a Tanácsköztársaság emlékeit. Bélyegzők, utcanévtáblák, vörös zászló és igen sok írott anyag kerülte el a pusztulást Csák Árpád gondossága folytán. Az 1921-es év történetét az 1922. május 9-én tartott igazgatóválasztmányi ülés titkári beszámolójából tudjuk csak összegezni 231 . A Balatoni Múzeum gyűjteményei a világháború idején kialakult helyzetben vannak ez évben is. Két külön épületben bérel a Múzeum-Egyesület nyolc helyiséget, ezek közül egy iroda és egy raktár. A titkári jelentés csak általánosságban foglalkozik az egyes gyűjtemények állományának alakulásával, pontosabb adatokat kapunk a Központi Statisztikai Hivatalnak adott évvégi jelentésből 232 . Az 1921. évi statisztikai adatok a következők: Könyvtár állománya 4312 db, régiségtáré 10 001 db, néprajzi táré 4428 db, táj rajzi táré 868 db, természetrajzi táré 3585 db. A titkári jelentésből tudjuk meg, hogy a könyvtár 93 db-al gyarapodott, a néprajzi tár 37 pásztorfaragással, a régészeti és természettudományi gyűjteményben nincs gyarapodás. A múzeumot 1921-ben pünkösdtől november l-ig minden vasárnap és ünnepnap nyitva tartották, de a látogatottság nem érte el a háború előtti szintet. Ezt az magyarázza, hogy alig van fürdővendég a Balatonnál. Csák Árpád titkár számára a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1921. január 1-től évi rendszeres tiszteletdíjat állapított meg, 233 így minden nyitási napon kalauzolhatta a látogatókat, hisz ,,a múzeumok egyik fő hivatása az oktatás". Az 1921. évi látogatók száma egyébként 3902 fő volt 234 . Az 1921-es év nagy eseménye volt, hogy a Festetics hitbizomány Keszthely városnak adományozta a megszüntetett versenyistálló anyagát. A városi képviselőtestület az épület bontási anyagát a múzeum és kultúrház céljaira kívánta felhasználni és a városi park város felőli sarkán ingyenes telket ajánlott fel a múzeum és kultúrpalota céljaira. Györgyi Dénes műegyetemi tanár vállalta a tervek ingyenes elkészítését és még keszthelyi útjainak költségtérítését sem kérte. 1921 őszén megtekintette a még álló versenyistállót és azt javasolta, hogy annak neobarokk stílusában építsék fel a múzeumot. „Ezzel a Balatoni Múzeumnak 24 év óta folyton szélesedő mederben haladó ügye jelentős stádiumba lépett" írja Csák Árpád. Györgyi Dénes leveléből tudjuk meg 235 , hogy a Balatoni Társaság kérésére vállalta ezt az ügyet. A Balatoni Társaság 1921-ben adta ki a Balatoni Évkönyvet 126 , melyben Sebes21
