A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Koppány Tibor: Veszprém megye Árpád kori építészetének kutatási problémái

kőfaragványok pedig azt látszanak bizonyítani, hogy a két hely szoros építészeti kapcsolatban volt egymással és ennek a kapcsolatnak további kutatása fontosságában túlnő Veszprém megye határain.

8 A MEGYE XI. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETÉNEK PROBLÉMÁI Veszprém megyetelepüléstörténeti kutatásának feladata, hogy a történeti megye kialakulását megállapítsa. Árpád-kori építészetének felvázolásához azonban elengedhetetlen, hogy ezzel, az építészettörténeti kutatás feladatai közé semmiképpen sem sorolható, de a vizsgált területet alapvetően meghatározó témával legalább futólag ne foglalkozzunk. Tudjuk, hogy Veszprém megye eredetileg jóval kisebb volt, mint amekkorának azt az 1488-as adóösszeírás lehatárolja, hiszen a Bakonyerdő királyi uradalmából alakuló erdőispánság, — majd Bakony megye — csak a XV. században olvad be teljesen Veszprémbe.

9 Azt is tudjuk, hogy a legelső, fellelhető írásos adatok idejétől kezdve a megye területe két egyházközponthoz: a veszprémi és győri püspökséghez tartozott. A kora Árpád-kori építészet kutatásához mindkét tény rendkívül fontos. Történettudományunk megállapítása szerint ugyanis az államalapítás korában minden vár megyéje területileg azonos volt a várhoz tartozó főesperesség területével.

10 A veszprémi főesperesség pedig a XIV. századi pápai tizedjegyzékek

11 és egy 1550-ből fennmaradt plébániaösszeírás

1

'

2 alapján a város távolabbi környékét a bakonyi erdők aljáig és a Balatont körülölelve a Mezőföld Sió és Sárvíz közötti szakaszát foglalta magába. A történeti Veszprém megye nyugati része, a Bakony nyugati alja és maga az erdővidék is a győri püspökség pápai főesperességéhez tartozott.

13 Nem tartjuk feladatunknak, hogy mindebből településtörténeti következtetéseket vonjunk le, de úgy véljük, a szentistváni Veszprém megye csak a veszprémi főesperesség területével volt azonos, a Pápa-Somló vidéki királyi és királynéi uradalom a Bakonnyal együtt különkülön időben, de később kerül Veszprém közigazgatási hatáskörébe. Árpád-kori építészetünk indításait a királyi megyék központjaiban kell keresnünk. Ezek a központok, a királyi várak, egyben egyházi központok is, ahol feltehetően legelőször épülnek templomok, méghozzá a vár egyházi vezetője, a később főesperesnek nevezett presbiter vezetésével, a vár ispánjának segítségével. Veszprémben ezt a munkát maga az uralkodó és az általa alapított püspökség végezte,

14 s így a presbiterre valószínűleg csak a 10 falunkénti egy templom felépíttetésének feladata hárult. A pápai főesperesség korai helyzetét nem ismerjük. Pápa királynéi birtok,

15 elképzelhető, hogy első templomát Veszprémhez hasonlóan az uralkodóház emeltette, presbiterére itt is a veszprémivel azonos feladat várt. A térítést és nyomában az első templomok felépítését tehát a megye presbitere irányítja, nemegyszer az ispán fegyveres, hatalmi támogatásával. Ha pedig ez így van, akkor az első falusi templomokat a királyi vár alá tartozók, a várnépek falvaiban, a korai egyházi birtokokon és a királyi magánbirtokokban kereshetjük. Hozzájuk csatlakozhattak az uralkodóhoz hűbb nemzetségek, azok, amelyek Géza fejedelem vagy István király jóvoltából jutottak magánbirtokhoz. Minderre Mezey Lászlónak Csútmonostor alapítástörténetéről írott tanulmánya hívta fel figyelmünket.

16 Gondolatmenetének folytatásaként merül fel kérdésünk : kereshető-e építészeti összefüggés a királyi vár, az ispán és a telepítést irányító presbiter központi temploma és a 10 falu temploma között ? Veszprém és Pápa XI. század eleji templomainak alaprajza és felépítménye ismeretlen, mégis feltesszük a kérdést, lehettek-e példaképei a 10 falu által építtetett vidéki templomnak? Falusi templomaink építésekor szolgálhatott-e példával a telepítési központ főesperesi temploma? Az egyházi központban a királyi család vagy a püspök által építtetett korai templomok és az első falusi templomok között volt-e olyan építészeti összefüggés, mint amilyen a XIII. században már megfigyelhető a nagy nemzetségi monostorok és a kialakuló kisnemességnek az azok mintájára építtetett nemzetségi vagy családi temploma között?

17 Veszprém megye XI. századi építészetének első és legfontosabb tisztázandó feladata tehát a történeti megye két térítési központjának: Veszprém és Pápa korai templomainak kutatása. Az itt vázolt kérdéscsoport azonban a térítésnek és az ezt követő építkezésnek, tehát a megye korai építészete kutatásának csak egyik oldala. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk az ugyancsak I. István király által alapított korai egyházi testületek: káptalanok és kolostorok tevékenységét. A térítésnek, az ezt követő építkezésnek legalább olyan számottevő központjai és irányítói, mint a püspökségek.

18 Megyénk területén, a veszprémi főesperességen belül, a fehérvári káptalan és a veszprémvölgyi apácakolostor az a testület, amelynek több falura kiterjedő birtokain kereshetünk korai templomokat. A pápai főesperességben a győri püspökség, mellette a vásárhelyi apácakolostor, a béli és nem utolsó sorban a pannonhalmi monostor] birtokait kell megvizsgálnunk. Természetesen azonban az is lényeges számunkra, hogy milyenek lehettek a veszprémvölgyi görög és a vásárhelyi apácakolostor vagy a bakonybéli kolostor templomai, ezért ezek kutatása legalább olyan fontos lenne, mint az egyházigazgatási központoké. A kutatás harmadik ágát a királyi magánbirtokokon történő építkezések, s végül — amint jeleztük már — a negyedik témakört a birtokos nemzetségek építkezéseinek vizsgálata jelenti. Az utóbbiakkal tulajdonképpen már át is lépünk a megye építészetének következő korszakába. Csak ezután lehet ezek kétségtelenül meglévő kisugárzását követni, de ehhez a településtörténet segítségével először azt kell tisztáznunk, mely falvakban kereshetjük első vidéki templomainkat. A betelepülést és a korai birtokviszonyokat figyelve lehetne követnünk a térítést és ennek nyomán a falusi templomépítést az államalapítástól a XII. századig. Mindezeket felderítve 218