A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Éri István. Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata

Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata Napjainkban már aligha lehet vitatni, hogy egy-egy terület középkori településtörténetének kutatásában je­lentős szerep jut a régészek munkájának. Ennek ellenére még mindig csak igen kis mértékben tapasztalható, hogy a történészek munkáiban a régészeti eredmények kellő súllyal szerepelnének. 1 Ugyanakkor a középkori régészeti kutatásokban az utóbbi másfél-két évtizedben új szemlélet bontakozott ki. Hatására a társtudományok, ezek közül is elsősorban az írott történeti források segítségül hívásával régészeink bőségesen szolgáltattak történettudományunkban sok­rétűen felhasználható megállapításokat. E tekintetben a falu-, a vár-, a templom- és kolostorfeltárások eredmé­nyeivel egyenértékűnek tarthatjuk a kisebb-nagyobb te­rületeket felölelő terepbejárási munkálatokét is. 2 A korábban már ismert leletanyag, építészeti emlékek figyelembevétele mellett elsősorban mégis a terepen ta­lálható nyomok felkutatására és számbavételére alapoz­tuk mi is a Veszprém megyei régészeti topográfiát. Azt, hogy e topográfiában helye van a magyar középkor ré­gészeti emlékeinek is, Holl Imre már korábban meggyő­zően kifejtette. 3 Egyetértünk vele abban, hogy sem a művészettörténeti topográfia, sem a történeti földrajz helyettesítője, kiegészítője nem lehet a mi topográfiánk. De, amint azt eddigi eredményeink mutatják, a régészeti forrásanyag — ezúttal csak a középkori anyagra gon­dolok — alapvetésül szolgálhat minden olyan munká­hoz, amely hiteles adatok alapján kíván a középkori te­lepüléstörténet kérdéseivel, akárcsak speciális vonatko­zásokban is, foglalkozni. Mondhatnánk azt is, hogy az írott forrásanyag —• amennyiben az településekre, építészeti objektumokra vonatkozó adatokat tartalmaz — csak akkor tekinthető a szó szoros értelmében hitelesnek, ha régészeink meg­állapításaival egybevág, illetőleg azokkal kiegészül. Mindebből következik az, a mindmáig oly kevés alka­lommal megvalósított kívánság, hogy a történeti föld­rajz történész-művelői — hogy más szaktudományok, mint például a néprajz, földrajz, nyelvészet szakembereit ne is említsük — a régészekkel összehangoltan, közösen kialakítandó program alapján működjenek. így volna csak elkerülhető egyrészt a feldolgozás menetében ta­pasztalható aszinkronitás, másrészt a fedések és ellent­mondások gyakorisága. 4 Tudatában vagyunk annak, hogy a régészeti kutatás településtörténeti jelentőségét nem elvi síkon, hanem a gyakorlatban, konkrét példákon szükséges bizonyíta­nunk. A megyénk régészeti topográfiájának négy adat­közlő kötete már bizonyságul szolgálhat. Világosan lát­juk azonban, hogy a felgyülemlett, igen jelentős adat­anyag értelmezése, értékelése — és ez minden korszak anyagára egyaránt érvényes — megkívánja egy össze­szefoglaló, megyei régészeti monográfia elkészítését. Magától értetődik, hogy e munkában, jelentőségének megfelelően, helyet kap a megye középkori település­története is. Ennek a teljes apparátussal, valamennyi forrás felhasználásával készülő fejezetnek vázlatát is­mertetném az alábbiakban. Ismeretes, hogy Veszprém megye közigazgatási hatá­rai a felszabadulás után megváltoztak. Ez az írott tör­téneti források felhasználásánál nehézségeket okoz. Meg kell viszont állapítanunk, hogy a Balaton északi partvonalától a Bakony hegység északi lejtőjéig, he­lyenként még azon túl is felnyúló, a közelmúltban kiala­kított megye területe gazdasági-földrajzi, birtoktörténeti és sok más szempontból korábban is számos közös vo­nással rendelkezett, kapcsolatai tehát nem újkeletűek. A táj földrajzi adottságai olyan sokrétűek, hogy egy sok­kal nagyobb terület ideális keresztmetszetét is láthatjuk benne. Valamennyi, az életmód és gazdálkodási forma tekintetében lényeges természeti tényezőt megtalálhat­juk itt. A tópart halász- és szőlőműves, a Bakony vadász­és erdőgazdálkodó, a sík területek állattenyésztő és föld­művelő életmódhoz nyújtottak kedvező feltételeket. Ez a körülmény talán hangsúlyozottan teszi fontossá vidé­künk régészeti monográfiájának elkészítését. Jelen alkalommal mégis csak a történeti Veszprém megye területére vonatkozó középkori régészeti és törté­neti adatok egybevetésére vállalkozom, részint az írott források adottságai, részint az ismertetésre rendelkezés­re álló idő korlátozottsága miatt. Az egykori Veszprém megye településtörténet szem­pontjából számbavehető írott és térképes forrásanyaga jelentős, túlnyomórészt ismert is. Ennek ellenére össze­foglaló, településtörténetet is tartalmazó monográfia még nem jelent meg. 5 Hasonló a helyzet a feltétlenül forrásaink egy cso­portját alkotó középkori építéstörténeti emlékanyag tekintetében is. Ez az anyag, ha minőségileg nem is, számbelileg messze kiemelkedő. Felkutatásuk, külö­nösen az utóbbi években egyre nagyobb lendülettel fo­lyik. Összefoglaló és kimerítő értékelésük azonban szin­tén csak vázlataiban van meg. 6 Vizsgáljuk meg ezek után, milyen hitelesítő, de rész­ben új megállapításokat hozó eredményei vannak a kö­zépkori régészeti topográfiának már most is, amikor az 199

Next

/
Thumbnails
Contents