A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Erdélyi István–Németh Péter: A Várpalota-Gimnáziumi avar temető
IX. t. 1— 3 = 189. sír, 4 = 188. sír, 5—7 = szórvány (1962). IX. T. 1—3 = 189. Grab, 4 = 188. Grab, 5—7 = Streulage (1962). T. IX. 1—3=tombe 189, 4=tombe 188, 5—7=trouv. isolées (1962). T. IX. 1—3 = 189. могила, 4 = 188. могила, 5-7 = остров (1962). ban; Veretek, kerek préselt bronzlemezből, konzerválódott bőrmaradványon, a pofa szíjazatából, a ló agykoponyája mellett, eredetileg a koponya jobb oldalán. K. Éry Kinga a 194—195. sírt a 192. sír szomszédságában, a 196—197. sírokat a gépház É-i oldalán tárta fel, továbbá néhány, az építkezéssel megbolygatott sírfoltot kutatott át, azonban sem csontanyagot, sem leletet nem talált már bennük, mivel azokat korábban kitermelték. Megállapította, hogy az építkezés további sírokat nem veszélyeztet, viszont amikor az épület K-i oldalát rendezik, a régészeti megfigyelés szükségessé válhat. 1962. július 2-án egy újabb sír előkerüléséről értesítette Bartos Sándor a Bakonyi Múzeumot, amelyet saját kezűleg tárt fel a kazánház É-i oldalán. A sír dokumentációját és leleteit Horváth István egyetemi hallgató szállította Veszprémbe, aki jelentésében ugyancsak leszögezte, hogy a területen földmunka nem folyik. 14 198. sír. B: nő c: 140, h: — sz: 65. Bolygatatlan. Mindkét alkar a medencelapátok mellett. (20. kép.), csoh: 158, ÉNy-DK. Orsógomb, a jobb medencelapát felett; Gyűrű, a bal kézen; Vaskarika, a bal combcsont felső külső oldalán; Vaskarika, 2 db, a bal combcsont alsó külső oldalán. Az 1962-es év földmunkái során begyűjtött sírszám nélküli leletanyag az alábbi darabokból áll: Bronz karika, nyitott, sima, az egyik vége bepödrött (IX. t. 5; á = 2,5 cm, X. t. 1—1 = 192. sír. X. T- 1—1 = 192. Grab. T. X. 1— 7 = tombe 192. T. X. 1—1 = 192. могила. ltsz: 62.51.3.); Bronz karika, sima nyitott, ovális átmetszetű (IX. t. 6; á = 2,4 cm, ltsz: 62. 54.1.), a vizesárok kitermelt földjéből; Orsógomb, szürke, kettős csonkakúp alakú (IX. t. 7; m = 2,4, á = 3,6 cm, ltsz: 62.55.1.); Vas lándzsacsúcs, levél alakú, köpűje sérült (h=12,5 cm, ltsz: 62.50.1.), Vas lándzsacsúcs törött hegye, sérült köpűjén kis lyukkal (h= 19 cm, ltsz: 62.51.1.); Vaskés, egyélű, törött (h=ll,5 cm, ltsz: 62. 51.2.); Vaszabla (?) két karikája (á = 4,5 illetve 5,2 cm, ltsz: 62.51.4.); Vascsat, négyszögletes testű, oldalai kissé íveltek (á = 5,3 cm, ltsz: 62.53.1); Gyöngyök, 3 db, ebből 2 üveg, 1 paszta (XII. t. 1—2; ltsz: 62.39.3.); Fülbevaló, sima, nyitott bronz karika (XII. t. 3; á=l,8 cm, ltsz: 62.39.4); Csatkeret, bronz, négyszögletes, kör átmetszetű (XI1.1.4 ; á = 2,7cm, ltsz: 62.39.1.); Bronz veret, domború, szív alakú, talán lószerszámhoz tartozott (XII. t. 8; á = 3,6 cm, ltsz: 62.39.2.); Láncszem- és vereí-töredékek bronzból (XII. t. 5—7; ltsz: 62.39.5.). A temetőből újabb sírleletek az 1963. évben láttak napvilágot. A Bakonyi Múzeum előzetes értesítése nélkül az épület DK-i homlokzata előtt géppel csatornát ástak, s ezzel számos sírt tettek tönkre. A leletek előkerülésének hírére Bartos Sándor végzett helyszíni mentést, s tett jelentést a Bakonyi Múzeumnak. 1963. május 22-i helyszíni szemléje után Éri István múzeumigazgató Németh Pétert bízta meg az előkerült leletek helyszíni rögzítésével, valamint kisebb leletmentő ásatás végzésével. A csatorna ásása közben előkerült sírokat CS/1—5 jelzéssel láttuk el. 15 187