A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum
Balatoni Múzeum és a sümegi Darnay gyűjtemény hatékonyabb anyagi támogatása kívánatosabb lenne. Az 1904-es év az igazgatóválasztmány január 24-i ülésével és a Balatoni Múzeum-Egyesület január 3l-én tartott rendes közgyűlésével kezdődött. Sajnos ezeknek csak meghívójuk maradt meg 108 . Az igazgatóválasztmány határozata értelmében dr. Lovassy Sándor elnök 700 korona ásatási, 700 korona néprajzi gyűjtési, 700 korona természettudományi gyűjtési és 700 korona könyvvásárlási segélyt kért a Főfelügyelőségtől' 09 . A Főfelügyelőség 500 korona ásatási, 400 korona néprajzi vásárlási és 500 korona természettudományi gyűjtési segélyt biztosított. 110 Keszthely képviselőtestülete 1904. március 12-én tartott rendkívüli közgyűlésén tárgyalta a kórháztelek eladását és egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy azt a Balatoni MúzeumEgyesület 24 000 koronáért megvásárolhassa 111 . A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége 1904. szeptember 28-án a megkötött adás-vételi szerződést tudomásulvette és egyidejűleg építési tervmintákat küld. 112 1904. március 31-én a keszthelyi Mérei nyomdában készült plakátokat küldtek szét, melyek a régiségek megmentésére és a Balatoni Múzeumba való beszolgáltatásra hívják fel a közönséget. 11:i E napon a jegyzőkhöz is nyomtatott megkeresést intéztek 114 , melyben a régiségek megmentésén kívül pásztorfaragások, hímestojások gyűjtésére kérik fel őket, de kérték a néptudatban élő régészeti lelőhelyek bejelentését is. 1904. július 16-án Kacsoh Pongrác bekapcsolódásával hangversenyt rendeztek a Balatoni Múzeum-Egyesület javára 115 . A hangverseny 72 koronát jövedelmezett, melyet az Egyesület második Évkönyve céljaira akartak fordítani 1 " 1 . Ez az évkönyv, mint tudjuk, sajnos nem született meg! 1904-ben Csák Árpád távolléte folytán régészeti ásatás nem történt. Fenékpusztán végeztek csupán megfigyelést Sirsom János előmunkás segítségével, ahol szőlőforgatás során alapfalakat találtak 117 . Az úgynevezett ,,C" épülettel kapcsolatos a munka. 118 A Balatoni Múzeum állománya a Központi Statisztikai Hivatalnak küldött jelentés szerint a következő volt: Régiségtár: 4635 db. Természettudományi tár 1233 db. Mindkét tár 1898-ban létesült. Az 1903-ban létesült néprajzi tár: 1070 db. 119 Az igazgatóválasztmány 1905. január 29-én tartott ülésén dr. Lovassy Sándor elnök már bejelenthette, hogy a keszthelyi származású Hetyey Géza építész díjtalanul tervet készített építendő múzeumépület kivitelezéséhez. A vázlatok szerint az udvar közepén kapna helyet a két emeletes, olasz reneszánsz stílusban építendő múzeum. Minden emeletszinten 17 terem kapna helyet, a könyvtár számára a földszinten külön termet biztosítanának. Ugyanott kapna helyet egy iroda szoba is. A raktárakat, restaurátori és preparátori műhelyeket, házmesterlakást az alagsorban kívánja a tervező elhelyezni. 120 Hetyey terveit ismerjük. 121 A terveket egyébként a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége elbírálta és 1905. július 27-én kelt észrevétele szerint 122 kivitelre nem javasolta. 5. A régi kórház, az 1848-as csoport képévei 1898-ból. 5. Der alte Spitalsbau, mit dem „Gruppenbild 1848" (1898). 5. L'ancien hôpital,avec la photo d'ensemble du groupe 1848, de l'an 1898. 5. Старая больница (1898) с фото 1848-го г. Dr. Lovassy elnök az említett 1905. január 29-i ülésen előterjeszti, hogy a múzeum akkori, ideiglenes helyisége annyira zsúfolt, hogy szükséges további helyiségek bérelése. Az igazgatóválasztmány meghatalmazza Lovassyt, hogy valamely közeli alkalmas helyiséget béreljen ki a múzeum számára raktárul. Az 1905. február 12-én tartott rendes egyesületi közgyűlés titkári beszámolójából 123 tudjuk meg, hogy a zsúfoltság oka az, hogy a természetrajzi anyag bemutatására szolgáló helyiségben kaptak helyet a néprajzi tárgyak is. A közgyűlés egyébként nem volt határozatképes, mert az alapszabályok értelmében a tagok 2/3-ának, jelen esetben 318 tagnak jelenléte szükséges ahhoz. A rendkívüli közgyűlést 1905. február 26-án tartották a városháza tanácstermében 124 . A közgyűlés előtt Sági János kézírásával litografált körlevelet küldtek szét a három balatoni vármegye, Zala, Somogy és Veszprém 24 hírlapjához, melyben a Balatoni Múzeum-Egyesület rendkívüli közgyűléséről híradást kérnek. 125 Az említett közgyűlés egyetlen napirendi pontja az alapszabálymódosítás volt, amit a néprajzi gyűjtemény és könyvtár felállítása, illetve már meglévő anyaga tett szükségessé. 1905. január 19-én Sági János litografált körlevéllel fordul 120 az enyingi, csurgói, marcali, szigetvári, igali, csáktornyai, tabi, lengyeltóti, kaposvári, nagyatádi, zalaegerszegi, alsólendvai, pacsai, letenyei, perlaki, novai, nagykanizsai, sümegi, tapolcai és zalaszentgróti főszolgabírókhoz, hogy az orvhalászoktól és orvvadászoktól elkobzott eszközöket a Balatoni Múzeumnak küldjék meg. Hasonló, litografált körlevelet kaptak január 19-én a nagykanizsai, zalaszentgróti, csurgói, marcali, tapolcai, szigetvári, csáktornyai, lengyeltóti, nagyatádi, kaposvári ipartestületek a céhemlékek felkutatása és beküldése ügyében. 127 1905 elején jelent meg Sági János népszerűsítő munkája a Balatoni Múzeum kiadásában: Néprajzi kincseink gyűjtése címmel. Február 15-én Zala, Somogy és Veszprém 24 újságjához litografált tájéjoztatót küldtek erről a munkáról. 128 Sági János említett munkáját a Balatoni Múzeum 50 példányban küldte meg a Főfelügyelőségnek, a múzeumok közti szétosztás céljából 129 . „Az 1905-ben megjelent mű nemcsak jó gyűjtőkalauz, ami helyesen jelöli meg a néprajztudomány feladatát és akkori helyét Magyarországon, de egyúttal rövid áttekintést ad az egész néprajz tárgyi és szellemi anyagáról. Sági már itt is többször felhívja a figyelmet a társadalmi jelenségekre, vagyis olyan faktorra, amivel annak idején nálunk még kevesen foglalkoztak" — írja Vajkai Aurél a szóbanforgó könyvről 130 . Az 1905-ös év jelentős eseménye, hogy a néprajzi osztály a Széchenyi utcában, a Gazdasági Tanintézettel szemben külön helyet kapott. Sági János december 15-én jelenti 131 , hogy egy nagyobb és két kisebb helyiségben itt a néprajzi kiállítást megnyitották. Jelenti még, hogy ugyanitt egy nagyobb helyiségük is van, ahol a könyvtár és ásványgyűjtemény kapott helyet. A néprajzi gyűjtemény jelentőségére való tekintettel a Főfelügyelőség a 920 korona berendezési költséget magára vállalta 132 . 1905-re egyébként 500 korona ásatási támogatást, 500 korona néprajzi és 500 korona természetrajzi gyűjtési támogatást kértek a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségétől. 133 A Főfelügyelőség a néprajzi gyűjtésre 400 koronát, ásatási és természettudományi gyűjtésre 500—500 korona hitelt biztosított , 134 A fényképezőgép beszerzésére kért 500 korona segélyt a Múzeum-Egyesület megkapta 135 . Ez az első fényképezőgép birtokunkban van még. Lemezes duplakihuzatalú 18x24-es készülék a meglévő negatívok szerint kitűnő felvételek készítését tette lehetővé. 1905. június 29-én Zalaegerszeg az Alsóerdőn talált 1527— 1584 évek között vert ezüstpénzekből 170 kisebb és 7 nagyobb példányt küld meg a Balatoni Múzeum számára. 136 16
