A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Erdélyi István–Németh Péter: A Várpalota-Gimnáziumi avar temető

A Várpalota-gimnáziumi avar temető (A BAKONYI MÚZEUM AVARKORI LELET ANYAGÁNAK ISMERTETÉSE, 1.) 1935—1963 között Várpalotán (Veszprém m.) egy nagy avar temető látott napvilágot, amelyet a temető területén álló legjellegzetesebb tereptárgy után Várpalota-Gimnázium néven kívánunk a szakirodalomban anyakönyveztetni.

1 A temetőről az első híradás 1936ban jelent meg. Faller Jenő bányamérnök írta egy kis helytörténeti munkája lábjegyzetei között: „1935 őszén a veszprémi-székesfehérvári műút építkezésével kapcsolatban rendkívül értékes leletek kerültek elő a kastélydomb tövéből, melynek egy részét gyűjteményemben őrzöm, így közvetlenül a kastély tövében Szüts Gyula fakereskedő udvarában a letakarítási munkákkal kapcsolatban mintegy 10 (egy más munkában 30)

2 gazdag mellékletet tartalmazó népvándorláskorabeli sírt találtak, melyekből Szüts Gyula úr szívességéből a következő mellékletek kerültek a gyűjteményembe: 2 db (egy más munkában 3)

3 durva kőedény, 12 db gyöngy, 3 db nyílvég, 1 db lándzsavég és mint legértékesebb 1 db bronzgyűrű, melybe egy bölény van bevésve."

4 Faller Jenő gyűjteményét később a Bakonyi Múzeumnak adta, anyagából ma már csak a lándzsacsúcs (II. 1.1 ;h=29,5cm ltsz: 56.7.55.) és a „bölényes" gyűrű (II. t. 2, valamint az /. kép; á=2,5 cm, ltsz: 56.7.47.) azonosítható. A Gimnázium (korábbi íelőhely megnevezés: Szütsfatelep és Altiszti lakások) területén fekvő avar temető (lásd a 2. képet) feltárásában 1938-ban, 1943—44-ben, 1. (I.) sír. B: nő M: 150, h: 185, sz: 88. Hanyatt fekvő, nyújtott; koponyája zúzott. Az alkarok a medence irányába hajlítva (1938. X. 20.) csoh: 150. Fülbevaló, bronz karika a fej baloldalánál ; Bronz függő, öntött, félköríves hátú lemez függesztő füllel, alsó, két körívvel tagolt részén karikákon trapéz alakú lemezkék függtek (ez utóbbiak és egy karika elporladtak). A lemez elülső lapja pontkörös díszítésű. Szintén a fej baloldalánál találták (I. t. 2; h=4,3 cm, sz = 3,8 cm, ltsz: 56.7. 45.); Gyöngyök, 1 gömbölyűkékés 1 sárga, valamint 1 hosszúkás kék a bal kulcscsont vége felett, a többi szétmállott; Gyöngyök, sárga pasztagyöngy, üveggyöngyök (roncsok is) a koponya alatt; Agyagedény, a jobb lábfej mellett (ltsz: 56.46.1). 2. (II.) sír. B: gyermek, 10 éves leány M: 150, h: 140, sz: 40 (fent), 54 (lent). (1938. X. 21.) csoh: elenyészett, K—Ny Agyagedény, a koponya baloldalán (ltsz: 56.46.2.).

6 Gyöngyök 13 db, az edény körül; Orsógomb, gömb alakú, a szeméremcsontok előtt (I. t. 7; á = 3 cm, v=l,9 cm, ltsz: 56.7.49.). majd 1962—63 között több régészünk vett részt. Sorsában osztozik avar temetőink legtöbbjével : nem teljesen feltárt, rosszul dokumentált, az előkerült leletanyag világháború előtti része jobbára azonosíthatatlanná vált. A különböző értékű — pontos és pontatlan — felmérések, jegyzetek, vázlatok igen megnehezítették nemcsak a feldolgozás, a kiértékelés, de az egyszerű leírás munkáját is. Ezt a tényt az egyes kutatók ásatásainak időrendi közlésével is érzékeltetni akarjuk. (A folyamatos sírszámok után zárójelben adott számok vagy betűjelek az eredeti sírszámozást jelentik. B: után az ásatok nem meghatározását adjuk, M : a sír mélységét, h : a hosszát és sz: a szélességét, míg csoh: a csontváz hosszúságát jelző rövidítés. A csontváz hosszúsága után az ásatok által felvett tájolási adat található.) * * * Az első régészeti feltárást a hiányos feljegyzések szerint 1938 október 20—26-a között, Nagy László, a Veszprémvármegyei Múzeum igazgatója végezte a Szüts-fatelep területén. Felmérési rajza mutatja, hogy négy szelvényben (A—D) összesen 15 sírt tárt fel (3. kép). Ezek közül 2 sír kivételével valamennyiről maradt fenn csontvázlapos sírleírás, sőt Nagy László helyszínen készült jegyzeteit is felhasználhattuk.

5 3. (III.) sír. B: — M: 170 (a lábak helyén 200), h: 145, sz: 70 (fent), 80 (lent). Teljesen kirabolva, üres, egy-két csontszilánk. (1938. X. 21.) csoh: —, K—Ny. 4. (IV.) sír. B: — M: 160, h : 210, sz: 90. Lekerekített sarkú sírgödör. Teljesen kirabolva, a csontváz szétdúlva. (1938.

X. 21 ) 5. (V.) 6. (VI.) sírok. Sírleírásuk hiányzik. 7. (VII.) sír. B: —, M: 110, h : 220, sz: 80. Fa koporsóban, illetve burokban, szabályos fa nyomok a csontvázon, az alatt és körül (4. kép.), csoh: 170. Vaskarika, a bal felkar alatt, a könyöknél; Tüzszerszám és vaskés, a bal alkar alatt; Vastöredék, bronz színeződéssel a jobb könyök mellett. 8. (VIII.) sír. B: — M: 90, h: 230, sz: 80. Faültetéssel megbolygatták, a koponyát kivették, az alsó rész a deréktól van meg. (1938. X. 26.) csoh: 170. Vaskés, töredékes, rászáradt szövetanyaggal, a megbolygatott medence táján, jobb oldalon. 167