A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből

Ujabb a var kori leletek a történeti Veszprém megyéből 1924-ben a „Közlemények Veszprém vármegye múltjából" című tudományos kiadványsorozat 2. füzeteként Rhé Gyula, a Bakonyi Múzeum egyik alapítója tollából jelent meg a megye területén előkerült avarkori emlékek első, nagyobb szabásúnak mondható összegezése.

1 Rhé Gy. alig egy évtizedes múzeumi pályafutása során végzett ásatásaiból kiindulva próbálta a Veszprém megyei avarkori leletanyagot körvonalazni. Munkája mai szemmel is sikeresnek mondható: 10 lelőhelyről emlékezik meg, de ezek sorából egyedül Papkeszi-Sáripuszta nevét kell törölni, melynek anyaga V. századi gazdag germán női sírhoz tartozik.

2 Azóta a lelőhelyek száma a különböző földmunkák, leletmentések nyomán majd háromszorosára növekedett, ugyanakkor az 1956-ban megjelent lelőhely-kataszter az egyetlen munka, amely a megye avarkori emlékeit — ha csak kis mértékben is, helyrajzi tévedéseket nem nélkülözve — összességükben tárgyalta.

3 Előadásunkban ezeket az új, kevesek által ismert avarkori temetőtöredékeket kívánjuk bemutatni, bizonyos topográfiai és történeti felismerések összefüggésében. Az i. sz. 568 után kezdődő korai avar betelepülésnek Rhé Gy. munkájában még nem lelhetjük a nyomát: a régészeti emlékek sorát 1930-ban a Pápa-Urdomb-i temető három sírjának közzététele nyitotta meg.

4 Az 1. számú, munkások által feldúlt sírban talált mellékletek: egyenes, kétélű vaskard; aranyozott ezüst lemezzel borított, álcsat alakú, bronzból préselt övveretek, stb. alapján joggal vélhetjük, hogy az e korú leletekben igen szegény Kisalföld K-i részének egyik főnökét temethették e VII. századi sírba. Pápa környékének kora avarkori lakottsága igen sűrű lehetett. A várostól K-re fekvő Báróchegy-rő\ ismerünk VII. századi gyermeksírt,

5 illetve sírokat; a közeli Öreghegyen 1963-ban kora avarkori női sírt mentettünk meg,

6 s egy 1872-ben bemutatott, granulációval díszített nagygömbös aranyfülbevaló

7 sejteti, hogy a jövőben még újabb és gazdag kora avarkori temetők kerülhetnek elő a város területén. A tudományos irodalomban sokkal fontosabb szerep jutott a Várpalota-Unió homokbánya területén 1933-ban feltárt langobard temetőben talált 4 korai avar sírnak.

8 J. Werner, aki az első feldolgozást újraközölte temetőtérképpel kiértékelve, a várpalotai temetőt tekinti a pannóniai langobard-kérdés alappillérének („Várpalota-Kultur").

9 Ugyancsak tőle származik az a nemzetközi irodalomba bekerült elgondolás is, hogy a várpalotai langobard temető egyik részlete az egyetlen a maga nemében, amely az avarkorban is folytatódik : a 4 avar sír a körülötte fekvő langobard sírokkal 568 utáni temetkezések lennének. E feltevést Bóna István feldolgozása már eleve elutasította, újabban éppen a temetőtérkép alapján Kovrig Ilona cáfolta behatóbban.

10 Simonyi Dezső új elmélete — amely szerint a várpalotai avar sírok 568 előtti bulgárok temetkezései lennének

11 — régészetileg megalapozatlan. Ugyancsak Várpalotán, a fenti lelőhelytől kb. 1,5 kmre a Gimnázium (korábban Szüts-fatelep és altiszti lakások) területén került napvilágra egy VI. század végétől a X. századig használt avarkori temető. 1935 és 1963 között számos kutató által leletmentett és begyűjtött kb. 250 sír anyagáról van tudomásunk, ugyanennyire tehető a feltáratlan, illetve elpusztított sírok száma is. Sajnos, a rendszertelen feltárások és földmunkák során megbolygatott temető anyaga csak tárgyi párhuzamok megvonására alkalmas. A Várpalota-Gimnázium-i avar temetőt Erdélyi I.—Németh P. tanulmánya mutatja be,

12 ezért most nem szólunk róla. Itt kell azonban rámutatnunk J. Werner tévedésére, aki a II. világháború előtt feltárt sírokat az Unió homokbányai langobard temető sírszámához csatolja tévesen, azzal a megjegyzéssel, hogy ezek leltára a II. világháború során megsemmisült.

13 Várpalota avarkori települési képe szintén sűrű lakottságot mutat: az Unió-homokbánya ÉK-i sarkában Gábori Miklós leletmentése 1952-ben három bolygatott avar sírt és egy tüzelőhelyet hozott a felszínre. Ugyaninnen az általa már korábban begyűjtött egy sír fennmaradt mellékletei a VII. századi geometrikus mintájú préselt szíjvégek.

14 A Várpalota-pétfürdői országút baloldalán fekvő Csererdőben 10—14 éves gyermek sírjának leleteit ma már csak Gábori M. jelentéséből ismerjük.

15 Ugyancsak a várpalotai avar temetők csoportjába sorolhatjuk a Várpalotához közelebb fekvő, régészeti irodalmunkban ösküi néven ismert temetőt is, ie amelynek közeléből csontváz mellől 2 borostyán gyöngy és 1 színes pettyekkel díszített pasztagyöngy (I. kép) került szovjet tisztek ajándékaként 1960 körül a Bakonyi Múzeumba.

17 A történeti Veszprém megye egyik legszebb koraavarkori temetője a Balatonfüzfő-Szalmássy telepen feltárt lehetett. A homokhordással már korábban harmadrészben megbolygatott temetőben 1961—1964 között összesen 79 sírt tártunk fel,

18 a sírok egyharmada még ma is kutatóra vár. A közeljövőben teljes egészében közreadandó leletanyagból egy érdekes együttest mutatunk be. Még a leletmentések megkezdése előtt szétrombolt sírokból utólag begyűjtött, és sírok szerint elkülönített 153