A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum
Tapolcához, Kővágóőrshöz, Balatonfüredhez, Sümeghez, Csabrendekhez, Szentgróthoz, Zalaapátihoz, Pacsához, Kiskomáromhoz, Csátornyához, Letenyéhez. Perlakhoz, Balatonboglárhoz, Marcalihoz, Siófokhoz;, Csurgóhoz, Nagyványzsonyhoz, Tihanyhoz és Balatonszentgyörgyhöz. 56 E napon ugyancsak nyomtatott megkeresést intéztek Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Veszprém és Kaposvár városok tanácsához is 57 1899. január 15-én „Felhívás a Balatoni Múzeum érdekében, Zala-, Somogy- és Veszprém vármegyék közönségéhez" címmel nagy, négyhasábos nyomtatott szöveget küldtek meg a három megye újságjaihoz azzal a kéréssel, hogy azt, az ügy érdekében, egész terjedelmében közölni szíveskedjenek." 58 A Balatoni Múzeum-Egyesület igazgatóválasztmánya 1899. február 12-én tartotta második ülését. 59 Lovassy Sándor elnök bemutatja a szabályszerű ügykezeléshez szükséges irattári, pénztári és leltárkezelési könyveket, az évi tagsági jegyeket, alapítványi nyugtákat. Bemutatja továbbá Csák Árpád régészeti magángyűjteménye ügyében kötött letéti szerződést. Az igazgatóválasztmány elfogadja az állami főfelügyeletet. Döntöttek ezután a múzeumi helyiség bútorzata ügyében benyújtott árajánlatokról, melyek közül Albel Istvánét találták legelőnyösebbnek. Lovassy Sándor elnök bejelenti, hogy az Egyesületnek az ülés napjáig 70 alapító és 389 rendes tagja van. 1899. március 22-én meghalt Hencz Antal, az Egyesület alelnöke. 60 1899. július 8-án hosszú betegség után Huszár Károly gyógyszerész, a Balatoni Múzeum természettudományi tárának vezetője költözött el az élők sorából. 61 209 kötetes könyvtárát a Balatoni Múzeumra hagyta. 62 Ez a könyvanyag vetette meg az alapját a ma közel 20 000 kötetes múzeumi szakkönyvtárnak. A könyveket akkor „bibliográfiai osztály" keretében gyűjtötték és külön gondot fordítottak a balatoni vonatkozások megszerzésére. 1899. augusztus 27-én egy teremben megnyílt a Balatoni Múzeum első kiállítása, amely vasár- és ünnepnapokon 9-től 12 óráig volt nyitva. Csák szerint az első évben „több ezren látogatták" 63 . A kiállítás őrzését Sirsom János, Lipp, majd Csák ásatásainak előmunkása látta el, esetenként 30 krajcár díjazásért 64 . A kiállítási helyiséghez csatlakozó két kisebb szoba elválasztó közfalát 1900 novemberében Veháp Lajos kőművesmester a város költségén eltávolította 65 , így kialakított teremben a természetrajzi gyűjteményét mutathatta be a Balatoni Múzeum 66 . 1900. július 31-én Csák Árpád egyesületi titkár és Sági János egyesületi tag részére ajánlólevelet állított ki dr. Lovassy Sándor elnök. 67 Csák és Sági saját költségén, gyalog megkerülte a Balatont. „Az utazást szép siker koronázta, mert eltekintve attól, hogy a Balatoni Múzeum-Egyesület magasztos czélját az összes balatonparti községekben és fürdőtelepeken propagáltuk s az eszmének ekként sok hívet szereztünk, régészeti kutatásra alkalmas számos ős-, ó- és középkori telepet is találtunk, sőt múzeumunk archaeologiai osztályát is többrendbeli régiséggel szaporítottuk" — írja az útról Csák jelentésében. 68 Sági János (1874—1938) nevét a Balatoni Múzeum-Egyesület alapítótagjainak sorában találjuk. 69 1892 óta társszerkesztője és rendszeres cikkírója a liberális Keszthelyi Hírlapnak, 70 melynek felelős szerkesztője, mint említettük, dr. Lovassy Sándor volt. A Keszthelyi Hírlapon belül szövődik barátsága Csák Árpáddal és Lovassyval is. 1900-ban, az említett balatoni út során balatoni útikalauzt készít még elő. Könyve: „A Balaton írásban és képben" 1903-ban jelent meg. Vajkai Aurél szerint 71 az „első nagy, részletes leírású balatoni útikalauz" ez a könyv. A Balatoni Múzeum-Egyesület 1900. december 2-án tartotta újabb igazgatóválasztmányi ülését. 72 Ennek lényeges 4. Tagsági jegy. 4. Mitgliedskarte. 4. Carte de sociétaire. 4. Членский билет. pontja Lovassy Sándornak az a bejelentése, hogy a város el kívánja adni a régi kórház telket (a mai Főposta helyén). Az igazgatóválasztmány a telek megszerzését határozza el és ez ügyben 12 000 forintnyi államsegélyért folyamodik a Múzeumok és Könyvtárak Országos főfelügyelőségéhez. Az igazgatóválasztmányi ülést követően 1900. december 16-án került sor a Balatoni Múzeum-Egyesület rendes évi közgyűlésére, aminek nyomtatott meghívója, jegyzőkönyve, és nyomtatott sajtótájékoztatója is megmaradt 73 . A tárgysorozat első pontjaként Csák Árpád olvasta fel titkári jelentését. Ebből tudjuk meg, hogy az Egyesületnek 524 tagja volt, közülük 73 alapítótag. Á tagok összesen 5280 koronát fizettek be eddig az Egyesület pénztárába. A közgyűlés az elhalt Hencz Antal alelnök helyébe dr. Illés Ignác ezredorvost választotta új alelnökül, Huszár Károly halálával megüresedett természettudományi tári szakvezető pedig Barna György erdőmester lett. Az 1901-es év a városi kórháztelek megszerzésének izgalmaival telt el. A város új kórházat építtetett és a régi kórház eladását határozta el a képviselőtestület 74 . Ez a régi kórház a mai Főposta helyén állott. A régi kórházépületnek egyetlen fényképét ismerjük. 75 a szabadságharc még élő honvédéi 1898-ban a kórházépület előtt fényképeztették le magukat. A képviselőtestület 1901 márciusára tűzte ki az ingatlan árverését, 24 000 korona kikiáltási árért. A Balatoni MúzeumEgyesület vezetősége beadvánnyal fordult a képviselőtestülethez, az eladás elhalasztását kérte azzal az indokolással, hogy időre van szüksége, míg a vételárat rendkívüli államsegély formájában megszerezheti 76 . Hasonló tartalmú átiratot intézett a képviselőtestülethez a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége is. 77 A város a kérést elfogadta és lehetővé tette, hogy a későbbiekben a kérdéses kórháztelket és épületet a Balatoni Múzeum megszerezhesse. Az év eseményeiről az 1901. december 23-án tartott igazgatóválasztmányi ülés irataiból 78 és a december 29-i rendes közgyűlés anyagából 78 kapunk további képet. Leglényegesebb 14
