A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Thomas Edit: Újabb római kori kutatások a Balatonfelvidéken

Ujabb rómaikori kutatások a Balaton-Felvidéken Megtisztelő felkérésnek teszek eleget, amikor a Vándorgyűlés rendezőségének kérésére megkísérlek beszámolni arról a rómaikorral foglalkozó kutatótevékenységről, mely a Balatonfelvidéken, a veszprémi Bakonyi Múzeum körzetében az elmúlt években folyt. Szívesen vállaltam el ezt a feladatot, mert mint a veszprémi múzeum állandó külső bedolgozója — eddig háromszor rendeztem meg a kiállítás rómaikori anyagot bemutató részét 1950-ben, 1958-ban

1 és legutóbb 1963ban. A háromszori átrendezésre az installáció modernizálása mellett azért is került sor, mert az időközben feldolgozott régészeti anyag feszítette a kereteket és helyet kért. Ezen a helyen is köszönöm a Múzeum volt és jelenlegi igazgatóinak, kedves régész kollégáimnak, Mészáros Gyulának, Szentléleky Tihamérnak és Éri Istvánnak, hogy munkámat a veszprémi Bakonyi Múzeumban mindig a legmessze menően támogatták. — Legyen ez a kis beszámolóm a hála és barátság lerovása a barátokkal és a nagyszerű anyaggal szemben. Mert nagyszerű ez az anyag ! — benne az ókori Pannónia élete elevenedik meg, és az újabban és újabban felszínre kerülő épületek, tárgyak, sírok, emlékek a tartomány 400 éves történetét egyre részletesebben ismertetik meg a kutatóval, érdeklődőkkel egyaránt. Beszámolóm természetéből adódik, hogy nemcsak a magam munkájáról szólok itt,hanem igyekszem mindarról tájékoztatást adni, ami a veszprémi múzeum körzetében a rómaikori kutatás viszonylatában történt, felvillantva a múlt nagy leleteit és értékelve a jelen erőfeszítéseket. Hatalmas munka folyt az elmúlt években a Balatonfelvidéken a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének égisze alatt, a keszthelyi és a veszprémi múzeum igazgatóinak szervezésében és szerkesztésében. A Régészeti Topográfia

2 megjelent és előkészületben lévő kötetei a koncepció nagyszerűségét dicsérik. Az egyes korszakok és azok jellegzetes tárgytípusainak tanulmányozását megkönnyítő leletkorpuszokkal szemben a Régészeti Topográfia a régészet számára is elsőrendűen fontos településföldrajzi és településtörténeti vizsgálatokhoz nyújt segítséget. A lelőhelyek földrajzi elhelyezkedésére, kiterjeszkedésére vonatkozó adatokat a hiteles megfigyelések nélkül múzeumba került nagyszámú leletanyagból ritkán kapunk, sőt gyakran a régebbi ásatásoktól sem remélhetünk. Ezért a topográfiai munkák elengedhetetlen feltétele, hogy a korábbról ismert lelőhelyek helyszíni] ellenőrzése, hitelesítése megtörténjék. Ugyanilyen fontos — különösen a kevésbé átkutatott területeken — a felszíni nyomok alapján új, eddig ismeretlen lelőhelyek felkutatása. Ezeket a szempontokat figyelembevéve dolgozta ki a MTA Régészeti Kutató Intézete a topográfiai munka elméleti és gyakorlati kérdéseinek módszertanát. Az így alakult alapelvek első gyakorlati megvalósítását üdvözölhetjük a Veszprém-megyei kötetekben. A gondos anyaggyűjtésre épülő kötetek tételei jelentős mértékben megváltoztatták a Balatonfel vidék régészeti lelőhelyeiről eddig kialakított képet.

3 A viszonylag legjobban átkutatott római kornál is az 54 településnek mintegy harmadrésze a terepbejárások eredményeként bukkant fel az ismeretlenség homályából. A topográfiai gyűjtőmunka eredményeként a Balatonfelvidék ez a terület, melynek rómaikori települési viszonyai szinte életközeibe kerültek és egy-egy partmenti, vagy lankás dombok közötti épületcsoportot, ligetes szentélyt plasztikusan magunk elé tudunk képzelni. Talán csak a pannóniai limesnek Brigetio és Aquincum közötti, jól kikutatott szakasza őrizte meg a római arculatot annyira, mint a Balatonfelvidék a római geniust. — Míg az előbbi a katonai romanizációt tükrözi, a Balatonkörnyék rómaikori kultúrája kifejezetten civil, gazdasági és paraszti jellegű. — Az itt élő lakosság volt az, amely békés termelőmunkájával biztosította a limes, a véderő ellátását. Az élet mindennapjait fenntartó termelőtevékenység, a földművelés eszközei a termelési módról beszélnek, célszerű formájukkal az akkori idők legmagasabb fokú termelékenységét biztosítva. — A célszerű eszközformák mellett valamennyi termékenység — istenség jóindulatát és oltalmát biztosítani kívánták a maguk számára, őslakosok és italikusok egyaránt, ebből adódik ezen a vidéken a fogadalmi tárgyak, szentélyek, oltárok, szobrok, apró votivok gazdag sokrétűsége. Megtaláljuk ezen a vidéken a romantizált őslakosság sajátos színezetű anyagi kultúráját,

4 de tisztán áll előttünk annak az egyenesen Itáliából idetelepült latifundiumtulajdonosnak művészi ízlése, millió igénye, aki itt a balácai

5 villát építtette maga és családja számára. Az 1909 óta pincébe zsúfolt 26 láda balácai freskóanyagot, mely az ottani rómaikori villa ásatásaiból került felszínre, csaknem 7 évi munkával sikerült úgy rendszerezni, hogy az összeállított és kiállított freskók ma a múzeumban enteriőr hatást keltve, antik szobája belsők hangulatát idézik.

6 A falra-montírozás és művészi 141