A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Nováki Gyula: Földvár ásatások a bakonyi Cuha-völgye környékén
kisméretű földvárak elhagyása általános vélemény szerint ellenséges betörés következménye volt. 20 Ezt el is fogadhatjuk, de hozzá kell tenni, hogy ezeknek a telepeknek az elhagyása mindenképpen bekövetkezett volna, ha történetesen nem is kerül sor az ellenséges betörésre, hanem a bronzkori lakosság élt és fejlődött volna tovább. Maga a fejlődés, a társadalmi fejlődés, az új igény tette szükségessé a kisméretű földvárak elhagyását. Erre ismét a Zöröghegy I. sz. földvárát említem példának, ahol egy bronzkori földvárnak megfelelő nagyságú területen kezdődött meg az élet a későbronzkorban, de ezt a fejlődés során „kinőtte" és kénytelen volt azt elhagyni. Utoljára még a harmadik kort, a középkort képviselő Kesellőhegy III. sz. földvárral kapcsolatban teszek néhány megjegyzést. Magyarországon, akárcsak Európa legnagyobb részében a XII. században erőteljesen megindul a nagy királyi birtokok felosztása és a XIII. században már a feudalizmus teljes széttagolódását láthatjuk. 21 A korábbi nagy királyi várak mellett ekkor már sok újabb, kisebb-nagyobb várat találunk, melyek nagy része egy-egy feudális birtok központját jelenti, ahol a földesúr lakik kis létszámú kíséretével. Ezek mérete a földesúr gazdagságát vagy viszonylagos szegénységét tükrözi vissza. Ezek alapján a Kesellőhegy III. sz. kis vára jelentéktelen birtok központja lehetett. A közeli Vinye nevű XII— XV. századi település 22 esetleg ehhez a 1 Farkas I. erdészetvezető erdőmérnöknek itt is köszönetet mondok az ásatások legmesszebbmenő támogatásáért, aki egyúttal a földvárakat (a Zöröghegy I. sz. kivételével) feltérképezte. Felmérései alapján készült az itt közölt vázlatos rajz is. 2 Rhé Gy., Veszprémvármegyei avar emlékek. Veszprém 1924. 20. 3 Arch. Ért. 5 (1871) 252. 1 Miháldy I., Arch. Ért. 5 (1871) 164. 5 Ua., Arch. Ért. 3 (1870) 185—186.; Ua., Arch. Ert. 5 (1871) 164. 6 Arch. Ért. 6 (1872) 14. 7 Hpl, Arch. Ért. u. f. 22 (1902) 426, 429. 8 Récsey V., Arch. Ért. u. f. 23 (1903) 65. 9 Torma I. szíves közlése. 10 Patek E., Die Urnenfelderkultur in Transdanubien (Arch. Hung. 44.) Bp. 1968. 21, 27, 28, 31, 34, 45, 50. 11 Ua., i. m. 49. J2 Banner J., Dolg. 15 (1939) 93—111. várhoz tartozott, melynek kihalása körülbelül egybeesik a vár elnéptelenedésével. A társadalomfejlődéssel kapcsolatos vizsgálatunk szempontjából itt most az a jelentős, hogy a középkori kis feudális birtokközpontnak a Kesellőhegyen sem a már kész, illetve felújítható bronzkori, sem a későbronzkori-koravaskori erődítés nem felelt meg, hanem egy harmadik helyet, egy neki jobban megfelelő kis sziklafokot választott ki. Ehhez hasonló jelenséget tapasztalhatunk pl. a zalaszentiváni Kisfaludihegy en, 23 vagy az Aba-Belsőbárándpuszta-Bolondváron, 24 ahol mindkét helyen egy-egy őskori földvár területét használja fel a középkor, de annak csak egy részét foglalja el. Erre azonban még sok példát sorolhatnánk fel. A Cuha-völgy két oldalán átkutatott öt földvár tehát egész sor kérdést vetett fel, amikkel itt most csak vázlatosan foglalkoztunk, de az eredmények részletes feldolgozása bizonyára további következtetésekre ad még alkalmat. A tárgyalt három korszakra vonatkozóan az erődítések tipológiája már ezt megelőzőleg is nagy vonalakban kibontakozott, de itt most még világosabban tárul elénk: a bronzkorban közepes nagyságú, a későbronzkorban-koravaskorban eleinte még ugyancsak közepesek (ez azonban valószínűleg nem általános jelenség!), majd rövidesen már igen nagy méretűek, a kis középkori feudális birtokközpontokra pedig a feltűnően kis méretek a jellemzőek. Nóváki Gyula 13 Török Gy., Arch. Ért. 77 (1950) 4—7. 11 Nováki Gy., A magyarországi földvárkutatás története. (RF Ser. II. 12.) Bp. 1963. 56—58. 15 Mendöl T., Általános településföldrajz. Bp. 1963. 22. 18 Ua., i. m. 24,441. 17 Patek E„ i. m. 17, 19—20. 18 Ua., i. m. 17—18. 19 Ua.,i. m. 19—20. 20 Mozsolics, A., Acta Arch. Hung. 8 (1957) 145, 156. 21 Elekes L.— Lederer E.—Székely Gy., Magyarország története a korai és virágzó feudalizmus korában (a honfoglalástól 1526-ig) Bp. 1961. 93 — 106, 159—160. 22 На В.—Kovacsics J., Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964. 410. 23 Nováki Gy., Acta Arch. Hung. 16 (1964) 120—131. 24 Ua., Arch. Ért. 79 (1952) 3—19. JEGYZETEK 139
