A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Horváth Attila: A vaszari és somlóvásárhelyi Hallstattkori halomsírok

A halom leletei 1. Vaslándzsa (17. kép 1.) rövid, zömök, széleslevelű típus. Töredékes, megmaradt rész hossza 20 cm (H 1932. 11.). Elveszett. 2. Vaskarika (17. kép 5.) téglalap átmetszetű 6 mm vastag huzalból. Átmérője 8,5 cm. Talán ez látható a kinyújtóztatott csontváz bal könyökénél (H 1932. 12.) Ltsz: 63.19.8. 3. Töredékes vas „nittfej" (17. kép 8.), esetleg lószerszám dísz. Átmérője 2,2 cm (H 1932. 13.). Elveszett. Úgy látszik, hogy a minden bizonnyal utólagosan betemetett csontvázak a halom leleteit teljesen elpusztították oly annyira, hogy egyetlen egy cseréptöredék sem bizonyítja a temetkezések hallstatt-kori voltát. 26. Vaszar VI. halomsír. 26. Vaszar VI. Hügelgrab. 26. Vaszar, tumulus No VI. 26. Bacap, VI курган. A IV. SZ. HALOMSÍR Feldúlt, rajza nem maradt fenn. Minden bizonnyal hamvasztásos temetkezést tartalmazott. A halom leletei 1. Csonkakúpos agyagtálka töredékei, 2 db (29. kép 7.). Peremén enyhén megvastagodó, oldala kissé ívelt, anyaga durva, színe szürke. M.: 6—8 cm, Fá. : 5 cm, (H 1932. 14. a-b.). 2. Vegyes vastöredék, 5 db (H 1932. 15.). Elveszett. Égetett emberi csontok (H 1932. 16.) A halomban talált edény erősen emlékeztet a La-Téne kor megvastagodó peremű seprősdíszű bögréire és nagy valószínűséggel a kor leletei közé sorolható. Mivel már láttuk, hogy a csontvázas temetkezés a II. sz. halomban kétségkívül másodlagos, az itt előforduló lándzsatípusok eltérnek a hallstatti lándzsák megszokott nagyméretű formáitól, valamint a III. sz. halomban talált különös elhelyezésű két csontváz helyzete is bizonytalan, bizonyosnak látszik, hogy a II—

III. és IV. sz. halomban a La-Téne kori utótemetkezéseket kell látnunk. Valószínűbbé teszi ezt az a tény, hogy Vaszarról már korábban is kerültek elő kelta sírok,

110 legutóbb ettől a lelőhelytől kb. 2 km-re eső kavicsbányában.

120 AZ V. SZ. HALOMSÍR Bizonyosan hamvasztásos temetkezést tartalmazott, valószínűleg bolygatatlan. Méreteiről semmit sem tudunk, talán kőboltozatos vagy körkörös sírkamrát takart. Mellékletekkel gazdagon volt felszerelve (18. kép.) A halom leletei 1. Alacsony nyakú, zömök kis urnák, 2 db (19. kép 1—2.). Alakra és méretre teljesen megegyeznek. Szájperemük keskeny, ferdén kihajtó, nyakuk nyomott kú pos. Erős hasasodásából marhafejben végződő nyak közötti osztóvonalon három bütyök ül. Hasasodásuk alatt hirtelen szűkülnek össze,enyhén bemélyedő kis talpakon állanak. Iszapolásuk és égetésük jó, eredeti színük világos sárgásbarna. Mindkettő vörös alapfestéssel bevont, amelyre grafittal festettek. Festett díszük: a kihajtó szájperemen belül feketén grafitozott, kívül körbefutó zeg-zugos grafitsáv díszíti. Az edény egész válla és az állatfejek felső része grafitbevonatos, valamint összefüggő grafitbevonat van az edények talpán és a has alsó részén. A két grafitbevonat közötti nagyjából egyenletes sávot díszítették festéssel, illetve kannelurákkal. a) A három bütyök és az állatfej szimmetrikusan helyezkednek el az edényen. A bütyköket és az állatfejeket háromszoros V alakú kettős kannelurák veszik körül, amelyek közé egy-egy fordított V alakú kannelurapár ékelődik be. A kannelurák grafitozottak, az edény hasa vörös színű. Az állat nyakán a vörösfestésű sáv magasra felfut, ezért itt egy további kannelurapár van. (H 1932. 17.) Ltsz: 63.19.11. b) A három bütyök díszt és az állatfejet kettős V alakú, 1 cm széles, helyenként elmosódott grafitsáv fogja közre. Közöttük hasonló egyszeri fordított V alakú grafitsáv. A V és fordított V alakú sávok között függő meander sorok futnak végig. Ltsz: 63.19.10. Méreteik: M.: 18,5 cm, Pá.: 11 cm, Há.: 19,5 cm, Fá.: 8 cm. 2. Kis omfalosz csésze (21. kép) belül hármas bemélyített gra 126