A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Torma István: Adatok a bádeni (péceli) kultúra bolerázi csoportjának magyarországi elterjedéséhez

tett oldaltöredék sorolható a bolerázi csoporthoz. 94 Ugyan­csak ide tartozik egy alagútfüles, két kannelurás bögre és peremén bevagdosásokkal díszített fazék töredéke, zeg-zug mintás oldaltöredékek, amelyek egy 1,5 m széles, 2 m mély gödörből kerültek elő 95 (3. kép 5—//.). 81. Dombóvár-Kapospart : Belső oldalán kannelurás tál töredéke. 96 92. Dombóvár-Szarvasd: BeJső oldalán kannelurás tál töredéke. 97 83. Dombóvár-Szarvasd-Hangyálos : Belső oldalán kanne­lurás tál töredéke. 98 84. Döbrököz-Szarvasdi berek : Több soros bordával díszí­tett oldaltöredék. 99 85. Szakály-Tárkány (Tolna m.): Belső oldalán kanne­lurás táltöredék, fazékperem kétsoros bordával. 100 86. Csibrák (Tolna m.): Fazékperem kétsoros bordával. 101 87. Duzs (Tolna m.): Belső oldalukon kannelurás táltö­redékek, kannelurás bögretöredékek, bordadíszes és hal­szálkamintás, valamint bütyökdíszes töredékek 102 (4. kép 1—16). 88. Mágocs (Baranya m.): Herceg I. egyéb péceli cserepek­kel együtt érdes felületű, pereme alatt két sorban elhelyezkedő bebökdösésekkel díszített mély tál töredékét és zeg-zug vona­las oldaltöredékeket ajándékozott a pécsi múzeumnak 103 (3. kép 12—14., 18.). 89. Nagykozár-Zamajur (Baranya m.): Kiss A. többek között zeg-zug vonallal és két sorban elhelyezkedő bebök­dösésekkel díszített oldaltöredéket gyűjtött. 104 90. Nagypali (Baranya m.): Közelebbről ismeretlen lelő­helyről származó zeg-zugvonalas oldaltöredékeket őriznek a pécsi múzeumban. 105 91. Szajk-Téglagyár (Baranya m.): Dombay J. körbefutó benyomkodott mintával és zeg-zugvonalakkal díszített tál­töredékeket és kannelurás, alagútfüles bögretöredéket gyűj­tött 100 (3. kép 15—17.). 92. Baranya megye: Banner J. egy kannelurás, alagútfüles bögre töredékét közli. 107 93. Üllő (Pest m.): Kannelurás oldaltöredékek és három­soros bordával díszített fazékperem sorolható a csoport­hoz. 108 94. Tamási-Vágóhíd (Tolna m.): 1967 nyarán épületala­pozásból előkerült, belső oldalán kannelurás, külső oldalán párhuzamos vonalakkal díszített tál töredékeit sikerült össze­gyűjteni. 109 95. Szentes (Csongrád m.): Fenyőágmintás füles bögre töredéke. 110 96. Deszk A (Csongrád m.): Halszálkamintás cserepek. 111 97. Levelek (Szabolcs-Szatmár m.): Zeg-zug mintás oldal­töredék. 112 98. Szabolcs megye: Függőleges sávban zeg-zug mintával díszített bordás oldaltöredékek. 113 99. Bősárkány-Mestertag (Győr-Sopron m.): Alagútfüles kannelurás bögre és háromsoros bordával díszített fazék tö­redékét őrzik innen a győri múzeumban. 114 100. Sárpilis (Tolna m.): Az állami gazdaság területéről kannelurás tál és zeg-zug vonalas edények töredéke került a szekszárdi múzeumba. 115 A felsorolt leletek döntő többsége cserepekből áll, ezért az edényformák megállapítása sok esetben nehéz­ségekbe ütközik. Ennek ellenére a főbb típusok — a szlovákiai leleteket is figyelembe véve — már most is körülhatárolhatók. Az általunk összegyűjtött leletanyagban igen gyakori­ak a belső oldalukon kannerulás tálak töredékei. Egy vagy több példányban megtaláljuk Süttő (1. kép 5., 7—9., 16.) Berhida-Kiskovácsi szőlők, Berhida-Szennyeshegy, Dör­gicse, Küngös, Nagyvázsony-Szérűskerti dűlő, 116 Veszprém-Nyúlkertek, 117 Pincehely-Bogaras, Pári­Ürgehegy (6. &e/?/-2.,),Tamási-Gonozd (5. kép 11-12.). Duzs (4. kép 5—6.), Szakály-Tárkány, Dombóvár­Szarvasd stb. lelőhelyeken. Fenti töredékek a fonyódi temető fordított csonkakúpos testű, tölcséres nyakú, belső oldalán szintén kannelurás táltípusához hasonló példányokból származnak. A tálak külső oldala néha dí­szítetlen, máskor a vállon körbefutó bevagdosásokból (Duzs, 4. kép 4.) vagy pontokból kialakított mintát ta­lálunk. Gyakoriak a hasukon halszálkamintával díszí­tett példányok. Utóbbiak a belső oldalukon díszítetlen hasonló tálakból származó töredékeken is előfordulnak (Pari 6. kép 7— Я./Tihany : 2. kép 12., Szajk: 3. kép 16—17 Szajk: 3. kép 16—17.). Ez a táltípus terjedt el leginkább a délnyugatszlovákiai lelőhelyeken is. 118 Egy bolerázi lelőhelyű lapos tál belső oldalán kan­nelurával, külső oldalán párhuzamos vonalakkal díszí­tett töredékéhez hasonlót találtunk Tamási-Gonozdon (5. kép 15.), ugyanilyen, de kannelura nélküli töredéket Duzson (4. kép 14.), Pariban (6. kép 5.), és Süttőn (I. kép 13—14.). DNy-Szlovákiában a gyakori típusok közé tartoznak a kettős kúpos, lekerekített törésvonalú tálak töredékei is. 119 Hasonló töredéket a Dunántúlról csak Süttőről (1. kép 10—11.) és Koppányszántóról (4. kép 18.) isme­rünk. 1 ' 20 Utóbbinak felső része fényesre simított, alsó felét pedig érdesen hagyták. Ugyanerről a lelőhelyről származik egy hasonló felületű lapos tál töredéke (4. kép 17.). A lengyeli kultúrában szokásos talpcsöves tál formájára emlékeztető példányt a simított és az érdes felület határán egy bütyök díszíti. A Nitriansky-Hra­dok-i különböző típusú tálakon gyakori bütykös dí­szítés a dunántúli példányokról általában hiányzik. A következő gyakori típust a fazekak alkotják, ame­lyeket a perem alatt elhelyezkedő kettős vagy hármas, ujjbenyomkodással vagy bevagdosással tagolt bordasor jellemez. Előfordulnak az egysoros bordával díszített példányok is (pl. Koppányszántó: (4. kép 20. k.). Ez a típus azonban a klasszikus badeniben is igen nagy szám­ban megtalálható, ezért a hiteles megfigyelés nélkül előkerült példányokat nem sorolhatjuk csoportunkba. A bordasorokat néha ujjbenyomkodásokból vagy bebök­dösésekből kialakított sorok helyettesítik (Berhida-Szeny­nyeshegy, 121 Veszprém-Nyúlkertek, 122 Karád-Beren­cse stb.). Az egész edények közül a borda alatt díszítet­len sághegyi példányt 123 említjük meg. Kisebb-nagyobb fazekakból származó töredékeket csaknem minden lelő­helyen találunk: Csákvár, 124 Keszthely-Apátdomb, 125 Kékkút, Üllő, 126 Felsőnyék-Csikóhegy alja, Süttő (l.képl.,3., 19—21.), Koppányszántó-Csád, Pári-Ürge­hegy (6. kép 11—16., 18—19.), Dombóvár (3. kép 11.), Felsőörs-Vakolai dűlő, Örvényes, Szentkirályszabadja­Szobahely, 127 Veszprém-Nyúlkertek 128 stb. A fazekak pereme alatt néha fülformát utánzó bütyök­fogantyút találunk Pari: (6. kép 1 /.).Peremből kiinduló füle volt egy süttői töredéknek (I. kép 1.). A perem alatt elhelyezkedő, függőleges átfúrású kisoroszi fazéktöre­dék fülének párhuzamát Besenovról közli V. Nëmej­cová-Pavúková. 129 A függőleges átfúrású fület megtalál­juk a celldömölki, egyébként eltérő felépítésű fazékon is. 130 Végezetül hasonló füle van egy süttői gömbszelet­alakú tál töredékének is (1. kép 23.). A fazekak testét néha halszálkaminta díszíti (pl. Rábapordány). 131 100

Next

/
Thumbnails
Contents