A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Kedves Miklós: A Bakony-hegység fosszilis flórájának áttekintése a palinológiai eredmények alapján

A Bakony-hegység fosszilis flórájának áttekintése a palinológiai eredmények alapján A Bakony-hegység üledékeiben található foszszilis spórák és pollenek, továbbá az ezekkel kapcsolatos egysejtűek vizsgálata az utóbbi évtizedekben indult meg. A palin ológia flóra- és fejlődéstörténeti jelentőségén túlmenően rétegtani (földtani korhatározás, rétegazonosítás) szempontból is értékes adatokat szolgáltat — mindezek indokolják e kutatások gyorsütemű fejlődését. Vegetációtörténeti szempontból és koronként az alábbiakban foglaljuk össze az eddig közölt palinológiai adatokat : Felső perm STUHL (1961) munkája nyomán ismerünk felső permkori adatokat a Balaton-felvidékről. A vizsgált együttes spórái és pollenéi a közölt dokumentáció alapján nem a legjobb magatartásúak. Spórák aránylag kisszámban ismertek ebből az összetételből: Zonales, Azonales és Triletes csoportba tartozó formákat jelölt meg a munka szerzője. A sporomorfa összetétel az ősi nyitvatermő pollenek uralkodó mennyiségét jelzi. Ezek között elsősorban a kétlégzsákos pollenek fordultak elő (Pityosporites schaubergeri R. Potomé et Klaus 1954, Pityosporites zapfei R. Potonié et Klaus 1954, Pityosporites delasaucei R. Potonié et Klaus 1954, Pityosporites hallstattensis?, Illinites bentzi R. Potomé et Klaus 1954, Lueckisporites virkkie R. Potonié et Klaus 1954, Lueckisporites richteri R. Potonié et Klaus 1954, Platysaccus papilionis R. Potonié et Klaus 1954, Jugasporites tectus G. Leschik 1956, Jugasporites perspicius G. Leschik 1956, Falcisporites zapfei R. Potonié et Klaus 1954, Favoisporites tenuis G. Leschik 1956, Limitisporites latus G. Leschik 1956). Az egy légzsákos formák közül a rétegtani szempontból fontos Nuskoisporites dulhuntyi R. Potonié et Klaus 1954 ismert. A közölt spórapollen együttes, egybehangzóan a makro-maradványok eredményeivel, a nyitvatermők nagymértékű eltérj e d é s é t jelzi ebben a korszakban. A Bakony-hegységi perm összletet STUHL (1961) a már említett Nuskoisporites dulhuntyi előfordulása miatt felső perm korúnak tartja. Így a kétlégzsákos pollenek között a makrof ossziliák által ismert Pseudovoltzia ез az Ullmannia nemzetségek minden bizonnyal képviselve vannak. A mikroszkópos maradványok még sok olyan nemzetséget jelölnek, melyek makro-maradványt nem hagytak hátra. Paleobiológiai szempontból fontos, hogy a kétlégzsákos formák uralkodnak az egylégzsákos típus felett. Triász A Bakony-hegységből VENKATACHALA és GÓCZÁN (1964) vizsgálatai nyomán az un. ,

gössen fácies"-ből ismerünk adatokat. Viszonylag sok Pteridophyta spórát közöltek: Deltoidospora hallii Miner 1935, Dictyophyllidites harrisi Couper 1958, Todisporites major Couper 1958, Aulisporites astigmosus (Lesch.) KI. 1960, Trilites tuberculiformis Cookson 1947, Anapiculatisporites isselburgensis Pot et Kr. 1954. A légzsákos pollenek típusa más, mint amelyeket a felső perm koriból isinerünk. Az egylégzsákos pollenek közül az Enzonalasporites tenuis Leschik 1955 és az Ellipsovelatisporites plicatus Klaus 1960 került elő eddig. Az OvalipoUis rarus KI. 1960, O. grabae KI. 1960, O. longiformis Kr. 1955, O. mohrensis (Lesch.) Ven .et Gócz. 1964, továbbá a cf. Vitreisporites sp. és az Accintisporites ligatus Lesch. 1955 kifejezetten mezozoos típusú — éspedig elsősorban alsó mezozoos po1 ennek tekintjük. Az OvalipoUis nemzetségről a középső juráig vannak adataink. Érdekes megemlíteni még a Podocarpidites nemzetség két típussal fordul elő. A mezozoos Gymnospermatophyta pollenek legfontosabb fajai a VENKATACHALA és GÓCZÁN (1964) által leírt Operculati subturma-ba tartoznak (Classopollis classoides (Pf.) Poe. and Jans, 1961, CoroUina meyeriana Klaus (1960) Ven. és Gócz, 1964, Granuloperculatipollis rudis Ven. és Gócz. 1964). 91