A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe

13. Bejárati tornáccal bővített ház (Szabadság u. 9.) (foto Vaj kai) 13. Haus mit einem gedeckten Vorbau von den Eingang (Szabadság utca 9.) 13. House with an entrance porch (9 Szabadság Street) 13. Дом, расширенный за счет наружной галереи (улица Сабадшаг 9) mind fizikai dolgozók. Egy részük idényszerű alkalmazást vállal, esetleg idénykor Alsóörsön szerez szállást ideiglenesen. Ez az oka annak, hogy a fürdőtelep fejlődésével nem áll arányban az ott levő munkahelyeknek helybeliekkel történt betöltése. Az ABC áruház 6 főnyi személyzetéből 1965-ben egy volt a helybeli, a többi budapesti. A parti új önkiszolgáló étterem 42 főnyi személyzetéből 10 volt a helybeli, 8 naponta ingázott be, 24 az idényre leköltözött. A MEZŐKEÍR áruelosztó telepének 40—60 főnyi fizikai dolgozója közül csak 20%-a helybeli, a többi beingázó vagy idényre beköltözött. Az állami kőbánya 18—20 munkása közül 1/3-a beingázó, 2/3-a munkásszállóban lakik. Idegenből jönnek vagy beingáznak a nádvágók télen. Fizikai munka végzésére az üdülők helybelieket alkalmaznak, személyzetük többi részét máshonnan szerződtetik. Az idényszerű kereseti lehetőség jól jön a falu népességének, de nem biztosít állandó munkát. A mezőgazdaságot nem tekintve, csak a lakóhelyen kívül találhat állandó keresetet. A kiingázás kiterjedt a falu népességére is. Adatgyűjtéseim szerint alig van olyan ház, ahonnan valamelyik családtag, kivételesen lakó, más községbe ne járna munkába. Ez a funkcionális változás a mezőgazdaságban bekövetkezett átalakulással együtt a falu településmorfológiai képét érintette. Az általam (1966) számbavett kiingázók (200 fő) 47%-a Veszprémbe, 13%-a Balatonfűzfőre, 11%-a Balatonfüredre, a többi (29%) pedig más közeli balaton-parti községbe (Balatonalmádi 10 százalék, Csopak 7%) utazik naponta munkahelyére. Az állandó lakosság számára a fürdőkultúra mint funkcionális szerep korántsem jelent annyit, mint akár a mezőgazdaság, akár az ipari munkahelyekre kiingázás. MENDÖL TIBOR (1963) szerint Alsóőrs — a geográfiai értelemben vett városfogalom alapján — Veszprém legkülső lakógyűrűje felbomlott részéhez tartozik. Településmorfológiai változások A falu és fürdőtelep arculati különbsége változatlanul fennáll, s annak megszűnése ne<m várható. A fürdőtelep belsőséggé válása tisztán közigazgatási vonatkozású. Alsóörs településmorfológiai képe a részek eltérő keletkezése és fejlődése folytán heterogén marad. Változás azonban mindkét részben más-más jelleggel történt. A második világháború során 156 ház (a házaknak majdnem fele) különböző mértékű háborús kárt szenvedett, 1949-ig 131-et helyrehoztak, a helyreállítatlanul maradt 25-nék mintegy fele a faluban lebontásra került, helyén a telek üresen maradt. 1949-től 1964-ig •— Káptalanfüredet nem számítva — 102 új ház épült. A nagyarányú építkezés alig érintette az ősi falut. Népességnövekedés és lakóházépítés Alsóörsön (1949—1964) 77 M Л й- = . с as *оЗ о 44 -"' е S О) OB in -US *3 t. !Л Ol 'Г. $ х iá M M 92 S Л Сб ф OA а > S. 8 > > '0> -V :0 -73 îfS :0 « Й Й с X К с 1949 800 — 251 — 1960 937 17,1 319 27,1 1964 1081 15,4 353 10,6