A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe

12. Rendezetlen utcakép (Kossuth L. u.—Petőfi köz), háttérben a Balaton látszik (foto Vaj kai) 12. Ein ungeordnetes Strassenbild (Lajos Kossuth Strasse Petőfi Gässchen), in Hintergrund der Balaton 12. Picture of a badly arranged street (Lajos Kossuth Street —Petőfi-passage), with Lake Balaton in the background 12. Вид неблагоустроенной улицы (улица Лайоша Кошута — Петёфи кёз), на заднем плане виден Балатон A foglalkozási megoszlás alakulásában szembetűnő a mezőgazdasági népességnek 1949—1960 közti egyharmadával történt csökkenése, s ezzel arányának 32,3%-ra esése. Az arány várhatóan tovább fog csökkenni, mert a népességnövekedés agrár betelepülőket nem hoz, magas az öregek aránya, az alacsony természetes népszaporodást elviszi az elvándorlás. Az 1960—66 közötti népességnövekedést véve figyelembe az agrárnépesség aránya már alig éri el a 30%-ot. 1960-ban az agrárnépesség 50,8%-a volt kereső és ez az arány nagyjából ma is fennáll. A keresők 35%-<a nő volt (idős tsz tagok). Az ipari foglalkozás népességeltartó szerepében felzárkózott a mezőgazdaság mellé. Az agrárnépesség számszerű további csökkenése nem kívánatos, mert a belterjes szőlő és gyümölcskultúra, a fürdőtelep ellátásában nagyobb szerepre hivatott háztáji gazdaságok munkálásához a meglevő munkaerő gyakran nem elegendő. A legközelebbi népszámláláskor az ipari népesség aránya a mezőgazdaságiét valószínűleg felül fogja múlni. Ez a változás nem a helybeli munkahelyek számának növekedésével függ öszsze. Alsóörsön ma sincs jelentősebb ipartelep, egyetlen kőfejtője kb. 20 munkást foglalkoztat, Tanácsi és szövetkezeti szektorban kisipari termelő szövetkezetek vagy javítórészlegek nincsenek. Az önálló magánkisiparosok száma 1965-ben mindössze 14. A vendéglátóipar egységeinek száma 5. Az ipari szakmák között legjelentősebb az építőipar aránya, nem számítva az önálló iparosokat, az ipari keresők 86%-a szakmunkás és fizikai dolgozó, 14%-a szellemi dolgozó volt. A kereskedelem 1960-ban ötször annyi személyt tartott el, mint 1949-ben. Ez nem a helybeli kereskedelem fejlődésének eredménye. 1965-ben a boltok száma 9. Legnagyobb forgalmat az élelmiszerboltok bonyolítottak le, az 1965. évi 5,5 millió forintból 4,5 milliót. Jórésze az idényszerű forgalomra esik (Veszprém megyei Stat. Évk. 1966), de az 1962-ben foglalkoztatott 16 kereskedő száma legfeljebb egy-kettővel nőtt, mert az ABC és gyümölcsbolt csak nyáron, tart nyitva, s nem helybelit alkalmaz. A közlekedés még 1960-ban is kb. 50%-kal több eltartottat mutat fel, mint keresőt. 1965-66ban az állomás jelentősen kibővült s az 1960. évi adatok már alig helytállók. A népgazdaság egyéb ágaiban a tíz évvel korábbihoz viszonyítva 15,5%-kal kevesebb személyt találunk. Ezt kizárólag az eltartottak nagyarányú (36,4%) csökkenése okozta. A keresők száma 5-tel nőtt. A keresők 45,3%-a nő volt. Míg 100 év alatt a falu beépítettsége — mondhatnánk külső kerete — úgyszólván mit sem változott, a népességtartalorr — a családok lemenő ágait tekintve •— az el- és bevándorlás következtében jelentős változáson ment át. Falun, ahol a lakás bérbeadása csak igen szórványos, a háztulajdon alapján ez a változás nyomon követhető. Kitűnik, hogy Alsóörsön 100 év alatt népes családok (pl. Hetesi) eltűntek, mások (pl. Mórotza) erősen megfogyatkoztak. Korábbi jobbágy háztelkekhez képest a volt nemesi családoknál gyorsabb és teljesebb a háztelek tulajdonnak más cseléd kezére jutása. Ebben a jobbágy háztelkekhez tartozott földtulajdon játszott szerepet. Ezt mutatja a Fő utca északnyugati végén levő hajdani jobbágy háztelkeinek ugyanazon családok kezén maradása. A nemesi telkekre példaként szolgáljon a Fő utca északi házsorának tulajdon változása. Társadalomföldrajzi feladat körébe vág ennek továbbelemzése, a családok gazdasági helyzetének változását alapul vevő vizsgálat. Erre a kérdésre ehelyütt csak rámutatni kívántam. 75