A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe

külsőség szoros funkcionális kapcsolatban vannak egymással. Elengedhetetlen a kapcsolatok mélyére hatolni, mert sok kérdésre adhat választ, kulcsa a településmorfológiai értelmezésnek, magyarázója a település Funkcionális szerepének. Csak kis körletre, illetve egységre terjedő vizsgálat mélyülhet el annyira, hogy következtetéseket vonhat le, segítséget nyújthat a típuskereséshez anélkül, hogy sematikusnak vagy statisztikainak éreznénk. Módszertani szempontból ismerni kell a népesség korábbi osztályviszonyait, mert ezzel függött össze a belső telkek nagysága: a zsúfolt vagy tágas építkezés. A külsőségi birtokviszonyok a felszabadulásig döntően befolyásolták a település térbeli fejlődését. A faluhatár erősen osztott kis parcellái vagy a nagybirtok dűlőkre terjedő táblái ezt megkönnyíthették és meggyorsíthatták, illetve megnehezíthették és meglassíthatták. A jelen fejlesztési terveinek ezt a kauzális vizsgálatot ismerni kell. A balaton-parti fürdőtelepek tervszerű vagy tervszerűtlen kialakulása a felszabadulás előtti idők viszonyaira vezethetők vissza. A múlt birtokviszonyaitól függött, hogy mennyire nyílt tág kapu a kapitalista birtokszerzés számára. Ez anynyival is inkább érdemel figyelmet, mert a tőkés behatolás a legértékesebb művelési és egyszersmind ősi foglalkozási ágat érintette. Bár nem tolódott el nagy mértékben a faluhatár művelésági megoszlásának aránya, mégis változás következett be a falu népének birtoklási arányaiban. A 19. században megindult folyamat egyes vonatkozásaiban máig is hat, A múltra épült vizsgálat természetszerűleg felveti a jövő fejlődési kér1. Alsóörs. A falu látképe a Balaton-part felől, háttérben a Somló-hegy (foto Vajkai) 1. Alsóörs. Ansicht der Gemarkung vom Balatonufer, im Hintergrund der Berg Somló 1. Alsóörs. View of the village from the Balaton-Shore, with Somló Mountain in the background. 1. Алшоёрш. Вид на село с берега Балатона, на заднем плане гора Шомлохедь (фото Вайкан). déseit. Ezék a szempontok módszertani séma nélkül is eléggé meghatározzák egy egység településföldrajzi tanulmányozásának útját. Alsóörs földrajzi helyzete Alsóörs korábban Zala megye balatoni partszakaszának legkeletibb faluja volt. A 12 km-nyire fekvő Veszprémhez a székeskáptalan alsóörsi határában gyakorolt földesúri jogai kapcsolták. A község nádassal kísért partszakasza a régi megyehatártól a szomszédos Lovas faluig (kb. 5 km) jóval hosszabb volt szomszédainál (Lovasnak 1,5, Balatonalmádinak 2,5 km jutott a partból.) Káptalanfüred elcsatolásával a partszakasz 1 km-rel megrövidült. A faluhatár kiterjedésének Felsőörs és a megyehatáron túl fekvő Szentkirályszabadja szabtak határt. A vízparttól a Balaton-felvidéki határszélig a távolság mindössze 3 km. A faluhatár K-i részén az erdős Cserelak permkori vörös homokkő röge (296 m tszf.) Káptalanfürednél közvetlenül a vízpartig ér. Ettől nyugatra a Balaton-felvidék lábánál részben lösszel borított paleozóikus fillit alkotja a felszínt, amely alól kvarcit telepek bukkannak ki. A domborzat és a talaj a faluhatárban négy egymástól eléggé elkülönülő és művelés szerint eltérő részt jelöl ki. K-en a vízpart és erdős tetők között húzódó löszlejtős szőlődülők a faluhatárnak mintegy egynegyedét foglalják el. A falu a tó szintje felett 60—70 m-el (172 m tszf.) a faluhatár NY-i peremén a Somló és Cserelak-tetők közötti völgynyílás mellé húzódott fel (1. ábra), ahol több forrás fakad és küld erecskét •— sédet — a Balatonba. A szántók és rétek a falutól É-ra és D-re két, nagyjából egyenlő, össze nem függő dűlőcsoportban feküsznek. A faluhatárnak 40%át elfoglaló összefüggő erdőbe a szántó két helyen harapott be (Gölyemál és Halacs, 2. ábra). A Balaton-partot általában jellemző klimatikus viszonyok tekintetében Alsóörs nem mutat 56