A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Sági Károly: A Balaton vízállástendenciái 1863-ig a történeti és kartográfiai adatok tükrében
löt a többször említett rétegvonalas térképünk szerint (3. ábra) a 105,25 m A. f. magas rétegvonal határolja. Ezt az értéket tekinthetjük a Balaton 1859. évi vízállástendenciájának. A tó 1860-61-ben is tartotta ezt a vízszintmagasságot (CHOLNOKY 1918, p. 228), ami különösen északi viharok esetén sok helyen megrongálta a vasútvonal töltéseit. 1861 március 22-én indult meg az új vasútvonalon a teherforgalom (ZOMBAY 1861, p. 205), érthető tehát az aggodalom, amely a Balaton magas és esetleg még magasabb vízállása miatt támadt. Nagy károkat okozott az 1862 tavaszán az erős északi szél által a pályára kivert jég is (CHOLNOKY 1918, p. 227), a Déli-Vaspálya-Társaság elhatározta tehát, hogy a Balaton szabályozását szorgalmazza. A már meglevő különböző vízmentesítő társulatok és a vasút vezetősége közti tárgyalások 1862 nyaráig odáig vezettek, hogy Balatonfüreden elfogadták a tó szabályozásának részletes tervét és költségvetését (CHOLNOKY 1918, p. 228). A munkálatok azonnal el is kezdődtek és 1863 október 25-én ünnepélyesen megnyitották a Sió-csatornát (Vasárnapi Újság 1863, p. 400—401). Ettől az időponttól kezdve rendszeres adatmérés folyik Siófokon és később a Balaton egyéb helyein elhelyezett vízmércéken is. Ezek után a régészeti és műszaki rekonstrukciós módszer átadja helyét a sokkal precízebb adatfeljegyző és feldolgozó módszernek, amely vizsgálati területünkön kívül esik már. Befejezésül szeretnénk megemlíteni, hogy a balatoni idegenforgalom rohamos fejlődése, a vízparti építkezések és ezzel párhuzamos tereprendezések folytán egyre kevesebb lehetőségünk adódik a tó vize által létrehozott, zavartalan IRODALOM BAKAY K.—KALICZ N.—SÁGI K. (1966) : Veszprém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és tapolcai járás. — Budapest, Akadémiai Kiadó. BANNER J. (1956): Die Péceler Kultur. — Budapest. BENDEFY L. (1951): Adalékok Vásárhelyi Pál 1834—1344 közötti Pest-budai lejtméréseihez. — Vízügyi Közi., 2. BENDEFY L. (1958) : Szintezési munkálatok Magyarországon. — Budapest. BENDEFY L. (1963): A Balaton szekuláris partvonalváltozásainak vizsgálata. — Kézirat a VITUKI Könyvtárában. BENDEFY L. (1964): Vízmérnöki munkálatok parti jelenségek megfigyelésére. Haladéktalanul el kellene kezdeni e téren újra a munkát, hogy megfelelő értékelési lehetőségünk legyen a későbbiekben. A tó múltjának vizsgálatánál nehézséget okozott, hogy a víztükörhöz kapcsolódó tőzegmezőkről részletes, szintvonalas felmérések nem állnak rendelkezésünkre, így a neolitikum élőt fi képződött tőzegmezők elkülönítését meg sem kísérelhettük. Világos, hogy a legmagasabb tőzegszintek tartoznak ebbe a kategóriába, hiszen kis összefoglalásunkból is az derül ki, hogy a Balaton vízszintje a neolitikum óta csak időlegesen, a XV T I— XVII. században emelkedett a mai szint fölé, elérve a 107,5 m A. f. értéket. Annyi máris leszögezhető, hogy minden ennél magasabb tőzegréteg a neolitikum (i. e. 5 000—2 500) előtt képződött. Csalog József és Mithay Sándor terepbejárásai és próbaásatásai a neolitikumtól kezdődő és a XVIII. századig tartó gazdag települési sort eredményeztek a kisbalatoni térség egykori balatoni szigetein. Itt szeretnénk a megkezdett munkát folytatni, remélve, hogy az eddigi esetleges megfigyeléseket az ottani eredmények alapján konkrétabb és sűrűbb adatsorral egészíthetjük ki. A XVIII. századi, már pontosnak tekinthető térképek rendszeres és teljes kiértékelése tovább finomíthatná összegzésünket. E térképeken néha vízmélységi adatokat is feltüntettek, tehát a vízszint adatokon túl az iszapképződés menetére is utalást kaphatnánk segítségükkel. Sági Károly a Balaton környékén XVIII— XIX. században. — Agrártörténeti Szemle, 6, p. 437—451. BERTÓK J. (1935): A Balaton vízszintjének, szabályozásának és a siófoki Sió-zsilipnek ismertetése. •— Budapest. BULLA B. (1943) : Geomorfológiai megfigyelések a Balaton-felvidéken. — Földr. Közlem., 71, p. 18— 45. BULLA B. (1962) : Magyarország természeti földrajza. — Budapest. CHOLNOKY J. (1918): A Balaton hidrográfiája. — Bal. Tud. Tan. Eredm., Budapest. CSALOG J. (1941): Középkori út Medina határában. — Dolgozatok (Szeged), 17, p. 173—175. CSALOG J. (1960): Híd- és dorongutak Zalavár 461 IRODALOM — LITERATUR