A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Marián Miklós–Szabó István: Adatok az Északi-Bakony herpetofaunájához
5. Vörös János-séd. — Triturus vulgaris L., Bombina bombina L., Bombina variegata L. és Bufo bufo L. biotóp (foto Szabó) 7. Vörös János Bächlein. — Biotop von Triturus! vulgaris L., Bombina bombinaj L., Bombina variegata Ь. undj Bufo Bufo L. 5. Vörös János brooklet. — Habitat of Triturus vulgaris L., Bombina bomibina L., Bom bina variegata L., and Buio bufo L. amelyeknek fenekét iszap és avar fedi. De találtunk egészen kis tócsákban és útmenti kátyúkban, ahonnan az iszappal együtt hálóztuk ki. Előkerült — igaz csak néhány alkalommal — lassan csörgedező patakból és forrásmedence tiszta vízéből is. Megállapítható, hogy nem túlságosan érzékeny a víz tisztaságára, magasabb hegységek hűvös vízét sem igényli. Nagyon érdekes, hogy az Északi-Bakonyban élő alpesi gőte ökológiai viszonyaira vonatkozó adataink sokban megegyezik a valamivel magasabbra emelkedő (600—900 m), de a Bakonynál jóval északibb tájon fekvő lengyel Pienninekben élő Triturus alpestriséivel (KOWALSKI—MLYNARSKI 1965). Megfigyeléseink szerint — legalábbis egyes egyedei — egész évben a vízben tartózkodnak. Áprilistól októberig minden hónapban gyűjtöttük a különböző vízi biotópokból. Legkésőbb október 26-án (Iharkút 1965) találtunk — forrásmedencében — aktív alpesi gőtét. Hegységünkben április folyamán párosodik. 1964 április 28-án figyeltük meg nászjátékát. Ennek időpontja tehát egybeesik a hazánkban széltében elterjedt pettyes gőte (Triturus vulga£.?;*•'' • : '--Ш^ :;V: : ;> Ж /::..; ?->•$£ ris L.) dél-dunántúli n ászidejével (MARIÁN 1957). Lárvája 1965 augusztus 18-án Csehbánya közelében, tócsában került elő. Ezek a példányok lárva állapotuk végső szakaszából valók. Az alpesi gőte rovarokkal táplálkozó, hasznos állat. 2. Triturus vulgaris LINNÉ. — Pettyes gőte. Lelőhelyek : Ugod: Vörös János-séd (1959), Móricháza (1959), Németbánya: Vadászvölgy (1964), Farkasgyepű: Bika-rét, Köves-patak (1965). Kisszépalmapuszta: Kőris-hegy keleti lejtője (1965). Teljes hossz: hím 66—89 mm, nőstény 70—88 mm. Ezek az adatok tehát a hazai példányok teljes hossz-átlagával megegyeznek. A pettyes gőte Magyarország egész területén található, általánosan elterjedt síkvidéki faj, de magasabb területeken is előfordul. Az Északi-Bakonyban nem túl sok helyen él, mert a magasabb régiókban is alföldi jellegű biotópra van szüksége. Ahol azonban megfelelő élőhelyre talált, eléggé elszaporodott. Az Északi-Bakonyban, Farkasgyepű közelében, hegyek közé zárt síkvidéki jellegű kis moG. Vizes rét. Farkasgyepű. — Hyla arborea (L.), Rana dalmatina (BON.), Natrix natrix L. biotóp (foto Marian) G. Wässerige Wiese. Farkasgyepű. Biotop von Hyla arborea (L.), Rana dalmatina (BON.), Natrix natrix L. G. Watery meadow. Farkasgyepű. — Habitat of Hyla arborea (L.), Rana dalmatina (BON.), Natrix natrix L. 413
