A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Viczián István: Adatok a Sástó-hegy (Nyugati-Bakony) bazaltjának közettani és vulkanológiai ismeretéhez

elég jól hasadó (010) lapja mentén) halad előre az átalakulás, így kialakul egy olyan átmeneti öv, ahol az olivin és a belőle keletkező iddingsit igen vékony hártyája a csiszolatban nézve egy­más fölé kerül. így magyarázható az a jelenség, hogy keresztezett nikolok között sokszor az id­dingsitesedett rész és az ép mag között egy vé­kony, állandóan kioltó, sötét sáv húzódik. Ezt úgy magyarázhatjuk, hogy ilyenkor a két ás­vány megfelelő törésmmiatói merőlegesek egy­másra, és a két egymást fedő ásvány szubtrak­ciós helyzetben van. Lehetséges viszont az is, hogy egy átmeneti amorf zónáról van szó. Igen érdekes jelenség az, hogy néha az id­dingsites elváltozás nem az ásvány peremén, ha­nem a belsejében észlelhető. Sokszor csak a kissé oszloposán megnyúlt ásvány két vége ép, sok­szor azonban az iddingsitesedett részt teljesen körülfogja az ép, el nem változott olivin (1. ábra). Ritkán olyan olivinszemcsék is találhatók, ame­lyeken a külső és belső változatlan rész is meg­van, és az iddingsites sáv ezek között gyűrűszerű­én húzódik. Feltűnő, hogy ennek a gyűrűnek a külső ép szegéllyel érintkező határa sokkal éle­sebb, mint a belső. Ez a megfigyelés arra a ge­netikai következtetésire vezet, hogy a külső ép szegély az iddingsitesedés után bekövetkezett to­vábbi orientált továbbnövés eredménye lehet. Ennek nem mond ellent az a tény sem, hogy ta­lálható volt olyan olivin-kristály is, amelynél a külső és belső ép rész érintkezik egymással, és a mállott gyűrű nem zárul, hiszen a kevésbé szi­lárd, mállott perem könnyen letöredezhetett vagy oldódhatott is az egyik oldalon. Mindezek alapján (bővebben 1. VÖRÖS I. 1962) az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az iddingsitesedést egy olyan könnyen illó és oxi­dációs hatás váltotta ki, amely még a láva ki­kristályosodásának befejezése előtt lépett fel, és talán a levegővel való érintkezésnek köszönhető. Az olivinben levő zárványok kizárólag érc­ásványok, nagyobb magnetit szemcsék, és ugyan­csak opak, igen apró (1—2 mikron nagyságú), négyzetes átmetszetű, kis ásványok. Ez utóbbia­kat az eddigi szerzők pikotitnak határozták meg (pl. MAURITZ—HARWOOD 1937). Az olivin zárványként ritkán szerepel, en­nek az az oka, hogy — bár korai kiválás — nagy méretei miatt a későbbi, többnyire kisebb ásványok nem tudják körülnőni. Egy esetben sikerült megfigyelni egy nagyobb, porfiros augit belsejében olivin zárványt, Az ércásványok közül legelterjedtebb a mag­netit. Apró, főként 20—30-mikron nagyságú, sza­bálytalan, ritkábban oktaéderre utaló négyzetes vagy rombusizos átmetszetű, opak szemekben for­dul elő. Mindig titántartalmú, ércmikroszkópban jól láthatók az oktaéder-lapokkal párhuzamosan szételegyedett kis ilme7ut-lemezkék. A magnetit szélein néhol hematitosodik. Az alapanyagban egyenletesen elosztva található, minden későbbi kiválásban előfordulhat zárványként. Az egyik csiszolatban egy igen érdekes, nagyon apró egyé­nekből álló, kissé megcsavart, hosszúkás, kb. 450 mikron nagyságú magnetit-balmaz volt megfi­gyelhető. A magnezitnek egy másik generációja is meg­jelenik, amely VÖRÖS I. szerint nem korai, ha­nem az egyik legutolsó kiválás. Mint utolsó megszilárdulási termék néhol a felsorolt elegyrészek között üveg jelenik meg. Az elsődleges kiválási termékek mellett a re­pedések mentén a felszíni tényezők hatására utaló másodlagos íimonit-kicsapódásokat talá­lunk. Az ásványok mennyiségi viszonyai A kőzetet alkotó ásványok mennyiségi viszo­nyairól a kőzet egyneműsége miatt egy minta kimérése alapján is többé-kevésbé jellemző ké­pet kapunk. A II. táblázat összefoglalóan tartal­mazza mind a szemcsenagysági, mind az ásvány­tani kimérés adatait. A kapott eredményeket gra­fikusan a 4. ábra mutatja be. íí. táblázat A kőzetalkotó ásványok mennyisége és szemcsenagysága £ ~_ i M >-> О О о t-t о 'bib w ci ч| Xi 0) "ti ^ 5 Ш N к -^ m N S (%) N íí Й m X :0 < 25 0 9 9 0 5 23 25— 50 1 2 8 1 0 12 50—100 1 0 7 7 0 15 100—200 5 0 4 13 0 22 200—400 8 0 0 16 0 24 400< 2 0 0 2 0 4 Ásványok ossz, (%) 17 11 28 39 5 100 Megjegyzés: A kimérést kb. 5000 pont figyelembevételé­vel végeztem egy csiszolaton. Ennek megfelelően a közölt adatoktól kb. ± 0—2 (absz.) % eltérés lehetséges. 3 , 35

Next

/
Thumbnails
Contents