A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Sey Ottó: Adatok a Bakony gerinces állatainak parazita féregfaunájához. I.

meg. Hazai előfordulását már a Fauna Regni Hungáriáé is említi, majd EDELENYI (I960) és SEY (1964) találták meg ismételten. Gazda: Rana esculenta. Buja viridis, Bufo buio Lokalizáció: végbél Előfordulása: Szeged, Eger, Hajdúszoboszló, Kapuvár, Hanság, Uzsa, Zirc Intenzitás: 1—4. Opisthodiscus diplodiscoides COHN, 1904 Jellegzetes testformájú, közepes nagyságú féreg. A békák ritka élősködői közé tartozik nemcsak hazánkban, de egész Európában. Gyűjtésem alkalmával csak egy esetben fordult elő. Hazánkból eddig három helyről mutatták ki. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció: végbél Előfordulása: Szeged, Kapuvár, Hanság, Uzsa Intenzitás: 1—2. 1. Skifjabinoeces similis (Looss 1899) III. Plagiorchidae LÜHE, 1901 Pneumonoeces variegatus (RUD.

; 1819) A kecskebéka leggyakoribb tüdő élősködője. A gyűjtési területen mindenütt nagy százalékban fordult elő. Hazánk egyéb területein is hasonló eredmények ismeretesek. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció: tüdő Előfordulása: Szeged, Eger, Hajdúszoboszló, Hanság, Kapuvár, Bikal, Zirc, Uzsa Intenzitás: 3—16. Pneumonoeces asper LOOSS, 1899 A békák tüdőélősködői közül ritkábban fordul elő, mint az előző faj. Hazánkban az első adatok (SEY, 1964) a Hanság és Bikal környékén megvizsgált békákból származnak. Bakonyban csak az uzsai halastavakból származó békák voltak fertőzve ezzel a féreg fajjal. Gazda : Rana esculenta Lokalizáció: tüdő Előfordulása: Hanság, Bikal, Uzsa Intenzitás: 1—3. Skrjabinoeces similis (LOOSS, 1899) SUDARIKOV 1950 (2. ábra) A gyűjtésem során a Plagiorchidae családba tartozó tüdőélősködők közül ezt a fajt találtam legritkábban és a legkisebb számban. Egyéb hazai és külföldi irodalom is gyenge fertőzöttséget közölnek. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : tüdő Előfordulása: Szeged, Hanság, Uzsa Intenzitás: 1—3. Opisthioglyphe ranae (FRÖHLICH, 1791) LOOSS, 1907 Csak az uzsai halastavakból származó kecskebékákban találtam meg, közepes fertőzöttséget mutattam ki. Sajátos módon ez a faj mindkét esetben a Prosotocus confusus nevezetű fajjal együtt fordult elő. Hazánkban a vizsgált területen mindenütt előfordult (EDELENYI 1942, 1960; SEY 1964), noha általában kis százalékban. Morfológiai sajátosságai közül a test szélességét 318