A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Csapody István–Szodfridt István: Emlékezés Tallós Pálra (1931–1968) - Papp Jenő: Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásáról 1965–1967

1966 májusában hívtuk fel az érdekeltek figyelmét arra, hogy a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (jelen) kötetében kizárólag természettudományi tanulmányokat jelentetünk meg. Elsősorban a Bakony-kutatás résztvevőinek kívántunk ezzel újabb publikációs lehetőséget nyújtani, de nem zárkóztunk el mások értekezéseinek közlésétől sem. Felhívásunk élénk visszhangra talált, amit a beküldött 32 tanulmány bizonyít. A Közlemények (jelen) természettudományos kötete 30 ív terjedelmű és 1969 második felében hagyta el a nyomdát. Gyűjtemény gyarapítás A Bakony-kutatás eredményei nemcsak a kutatási témákon és a megjelent kiadványokon keresztül mérhető le. Valamennyi kutató értékes vizsgálatairól évről évre beszámolt. A beszámolókat a Bakonyi Múzeum természettudományi adattárában helyeztük el és ott bárkinek rendelkezésére áll. A beszámolók és részvételi jelentkezések alapján pedig ugyancsak évről évre kiadványt állítottunk össze, amit sokszorosítottunk és eljuttattuk a Bakony-kutatás résztvevőihez, ill. az érdeklődőknek. Sokszorosított kiadványunk egyik célja az, hogy áttekintést nyújtsunk a folyó munkálatokról és az esetleges bekapcsolódási lehetőségekről. A veszprémi Bakonyi Múzeum természettudományi gyűjteménye tetemesen gyarapodott az elmúlt 3 évben. A sokszorosított kiadványokban (és beszámolókban) ismertetett gyűjtött tárgyakat a Bakonyi Múzeumban helyeztük el és itt ugyancsak bárki megtekintheti, ill. gyűjtőjük hozzájárulásával tudományosan feldolgozhatja és közölheti tanulmány-értekezés formájában azokat. A Bakony-hegyvidék területéről a következő kutatók gyarapították múzeumunk természettudományi gyűjteményét: Bubics István 52 db kőzet-kövület. Pozsgay Károly 38 db kőzet (bauxit) minta. Horváth Ernő 78 db miocén-kori kovásodott fatörzsdarab. Kol Erzsébet 616 tubus konzervált algaminta. Szemere László 96 kapszula gombaminta. Verseghy Klára 1435 kapszula zuzmó. Boros Ádám—Vajda László 300 kapszula moha. Fekete Gábor 154 db bakonyi táj és növénycönológiai fénykép. Iharos Gyula 145 db tárgylemezen rögzített Tardigrada-készítmény. Ambrus Béla 2160 db kapszula (bogár, hártyásszárnyú, kétszárnyú, szipókás és atka) gubacs. Tóth László kb. 1500 db bogár. Papp Jenő kb. 30 000 db rovar, 2000 db csiga-kagyló és 800 db természettudományi színes diafilm-kép. Dietzel Gyula kb. 200 és Rézbányai László kb. 800 db lepke. Pintér István és Pintér László kb. 2500 db csiga-kagyló. Janisch Miklós kb. 1500 db kullancs. Marián Miklós 200 db kétéltű hüllő. Topái György—

Janisch Miklós—Hüttler Bécsy László 39 emlős. Topái György 98 emlős. 1965—67 folyamán az alábbi kutatók végeztek meghatározási-rendezési munkát múzeumunk természettudományi gyűjteményében (zárójelben a szakcsoportot tüntettük fel) : Dietzel Gyula (Lepidoptera) Rézbányai László (Lepidoptera) Ambrus Béla (gubacsok) Tóth László (Coleoptera) Zombori Lajos (Hymenoptera) Bécsi László (Mammalia) Topái György (Mammalia) A Bakonyi Múzeum természettudományi gyűjteményének a gondozója (1956 óta) Papp Jenő muzeológus. összefoglalás Míg a „Bakony természeti képe" program első 3 éve (1962—64) inkább a tudományos kutatás elindításának szervezési munkájával, addig a program második 3 éve (1965—67) a már kialakult keretek közt a tudományos munka elmélyülésével-kiszélesedésével telt el. Űgy érezzük, hogy az előző fejezetek mindenkiben ezt a nézetet alakítják ki. A már tudományos körökben ismertté vált Bakony-kutatást a meglevő keretek közt kívánjuk folytatni az elkövetkező években. Programunk tematikai fejlődését csak a geológiai kutatásokban reméljük. Más főtémán belül elértük a reális lehetőségeket, a témák tekintélyes számú növekedését éppen a szóba jöhető kutatók korlátozott száma miatt nem várjuk. A kutatások mértéke és intenzitása szilárd alapot biztosít célkitűzésünk jövőbeni megvalósítására: a Bakony korszerű természettudományi megismerésére. 27