A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Papp Jenő: A Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai

rópa középhegységeiben, továbbá a magashegységek (Alpok, Kárpátok) lombosövezetében fordul elő. Montán faj. Életmódjára jellemző, hogy napos időben erdei utakon és erodált, növényzetben gyér lejtőkönhátakon élénken repül, majd levágódva a földre rovarokra vadászik. „Faunaterületünkön a Kárpátok száraz, homokos napsütötte erdei útjain gyakori, de előfordul a Bükk és a Sátor-hegységben, valamint a Dunántúl több pontján is (Mecsek, Kőszegi-hegység, Sopron, őszöd, Fertő-tó környéke, Budapest)" (SZÉKESSY 1958:11). A Bakonyban eddig csak a Kabhegy úrkúti oldalán gyűjtött TÓTH L. 3 példányt 1964 május 1-én. Várható, hogy a Bakony más részén is elő fog kerülni. Amara crenata DEJ. (Carabidae). — Pontomediterrán faj, de benyomul Nyugat-Európa déli felébe és Közép-Európába. Közép-Európában, így hazánkban is, szórványosan fordul elő. A Kárpát-medencéből CSÍKI (1946:353—354) 12 lelőhelyét sorolta fel, melyek közül 3 a Pannonieum-ba, 5 a Matricum-ba és ugyancsak 5 a Carpathicum-ba esik. A Matricum nyugati szárnyán (és egyúttal a Dunántúlon) kizárólag Bakonybél környékén gyűjtötték, feltehetően a községhez tartozó nyílt (mezőgazdasági) területen. 270 Carabus variolosus ssp. nodulosus CREUTZ. (Carabidae) (6. ábra). — A vizi futrinka montán higrofil faj. Elterjedési területe: KeletFranciaország, Közép-Európa déli és keleti fele, a Balkán-félsziget északi fele (HORION 1941:52). A Kárpát-medencében a Carpathicumban általánosan elterjedt, míg a középhegységekben szórványosan fordul elő. A Dunántúlról két biztos adatunk van: Kőszeg és Tapolca (CSÍKI 1946:128), továbbá Kaposvár környéke (KASZAB Z. szíves szóbeli közlése). Magam az Északi-Bakony egyik jellegzetes hegyvidéki pontján gyűjtöttem patakmenti talajcsaipdázással (Bakonybél: Hubertlak környéke, Somberekséd, 1964 június 8—10, 1 nőstény, leg. Papp). Ezzel az adattal kettőre: emelkedett a faj bakonyi ismert lelőhelyeinek a száma. Ennek várható további emelkedése, hiszen főleg az Északi-Bakonyban más séd mentén is lehetnek alkalmas élőhelyek a vizi futrinka számára. Harpalus zabroides DEJ. (Carabidae). — Annak ellenére, hogy elterjedési területe felöleli a középázsiai, kászpi-pontusi, szarmata, közép-európai és mediterrán területeket, tehát a Nyugat-Palearktikum tekintélyes részét, mégis (legalábbis a Kárpátmedencében) ritka faj (CSÍKI 1946:479). A Kárpátmedencében eddig összesen 10 helyen gyűjtötték (1/1 : 5 lelőhely — H/1: Budapest, Tapolca, — H/2: Pécel — III/5: Torda — VI 2: őszöd). A lelőhelyek megoszlásából láthatjuk, hogy a Kárpát-medencében síksági, ill. domb- és alacsony hegyvidéki területeken él. A Bakonyban négy helyen találták: 1. Tapolca (Csiki 1. c.) ; 2. Veszprém, 1965 május 15, 1 nőstény leg. Magyar M.; 3. Veszprém: Látóhegy, 1962 április 21, 1 hím, leg. Dietzel; 4. Csesznek: Kőárok, Gézaháza, 1957 május 22, 1 nőstény, leg. Papp J. Veszprém környékén a Festucetum glaucae kövei alatt lehet gyűjteni, jelezve azt, hogy a faj mint növényevő futrinka a csenkeszt (főleg magvait) szívesen fogyaisztja, Tekintettel a 3 új lelőhelyre, a Matricum-ban leggyakoribbnak a Bakonyban tartható. Nebria castanea BOR. (Carabidae). — Igazi alpesi faj Nyugat- és Közép-Európa magashegységeiben (Pireneusok, Vogézek, Feketeerdő, Appeninek, Cseh-erdő).A Kárpát-medencében egyetlen helyről ismerjük: Tihany, 1898 július 12, 1 példány, leg. Ehmann. Állatföldrajzilag annál is inkább megmagyarázhatatlan tihanyi előfordulása, mivel a Kárpátok alpesi övezetéből nem került elő. A Tihanyifélszigetet Székessy több éven át alaposan kutatta koleopterológiai szempontból, mégsem sikerült megfognia ezt a fajt, ill. hivatkozik EHMANN adatára (SZÉKESSY 1943:395). Magam részéről kizártnak tartom éppen a Tihanyi-félszigeten egy igazi alpesi, a Kárpátokban hiányzó fajnak a létezését. A félszi6. Vizi futrinka (Carabus variolosus ssp. nodulosus) (foto Zeitler) 6. Wasserlaufkäfer (Carabus variolosus ssp. nodulosus) C. Water-carabid (Carabus variolosus sisip. nodulosus) 6. Водяная жужелица (Carabus variolosus ssp. nodulosus).