A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Tóth Sándor: A Szigligeti Arborétum gombái
kéreg felületére nyílik. Legjobban a Phoma enteroleuca SACC. gomba leírása illik arra a termőtestre, mely ugyancsak a kéregbe süllyedve található. A spórák színtelenek, elliptikusak, nem tömlőben keletkeznek, nagyságuk: 5,3x1,4 ju. A kéreg felületén találjuk a fényes fekete, csésze alakú Tympanis syringae FUCK. termőtesteket. Száraz időben a termőtest bepöndörödik, nedves időjáráskor kiterül és így szabaddá válik a termőréteg. A termőréteg a spórákat tartalmazó tömlőkből és a köztük levő sterilis fonalakból áll. Az érett tömlők csúcsa felnyílik, s a spórák a nyíláson keresztül kipréselődnek a szabadba. Elsősorban az esővíz és a szél segítségével jutnak újabb alkalmas orgona gallyakra. A spórák nagysága 2,7x1,2 fi, egy tömlőben igen sok spóra képződik. Az enyves éger (Alnus glutinosa (L) GAERTN.) száraz ágai is több gombának nyújtanak élelmet. Itt találjuk a Cryptospora suffusa (FR.) TUL. egy stromában többesével elhelyezett termőtesteit (1. ábra). A tömlőkben 44,5—57 ju hoszszú, hengeres színtelen, 4,5—5 ju vastag spórákból nyolcat találunk. A Ditopella ditopa (FR.) SCHRÖT. termőtestei magányosak, szintén a kéregbe süllyedtek, egy tömlőben sok színtelen, megnyúlt-elliptikus, 13,4—21,4x3,6 /л nagy spórát látunk. A kéreg felületét kúposán felemeli a Melanconium apiocarpon LINK spóratelepe. A A spórák egysejtűek, sötétbarnák, elliptikusak, 10,7x7,1 j" nagyok, nem tömlőben keletkeznek. A nyugati ostorfa (Celtis occidentalis L.) kérgén piros foltocskákat alkotnak a Nectria coccinea (PERS. ex FR.) FR. termőtestcsoportjai. A termőtestekben bunkóalakú tömlőkben kétsejtű, kissé rücskös felületű, barnás színű spórákat láthatunk nyolcasával. A spórák nagysága: 12—15x 5—6 /л. A legtöbb bomló szerves anyagon előfordul a Das abwechslungsreiche Gebiet des Arboretums Szigliget bietet vielfache Möglichkeiten zur Entwicklung einer reichen Pilzwelt. Unser Artikel berichtet über die Ergebnisse einer Sammelarbeit im Frühling 1964, weitere Untersuchungen versprechen jedoch noch viel Interessantes. Das erste ungarische Vorkommen des Pilzes Protomyces bellidis Trichothecium roseum LINK. Az Arborétumban a bokrétafa (Aesculus hippocastanum L.) kérgén találtam rá: a konidiuimtartók halvány rózsaszínű gyepet alkottak. Mikroszkóp alatt az el nem ágazó színtelen konidiumtartók csúcsán a kétsejtű, színtelen konidiumok csokra (4—8) vízcseppbe téve azonnal szétoszlik. A konidiumok nagysága: 15—21x9—11 fi. Az eddig felsorolt gombák mind igen kicsinyek voltak, amelyeket szabad szemmel sokszor még észrevenni sem könnyű, felismerésükhöz, meghatározásukhoz pedig mindig mikroszkópra van szükség. Ezeket mikroszkopikus gombáknak is szoktuk nevezni. Az ún. nagygombák csoportját több faj képviseli az Arborétum területén. Május elején, gyepes területen a vastagtönkű kucsmagomba vonja magára figyelmünket (Morchella crassipes (VENT.) PERS. (2. ábra). Az egész termőtest 16 cm magas. A tönk kissé lapított } rovátkolt, fehér, 9,5 cm magas, alul 8,5 (6,5) cm, felül 7,5 (4) cm, a kucsma barnás színű, alul 9, oldalról 6,5 cm széles. A spórák színtelenek, elliptikusak, 21,4—24x 14,2 JU nagyok, a hengeres tömlőkben nyolcasával helyezkednek el. Az egyik öreg fűzfa (Salix alba cv. tristis) korhadó törzsén évenként megjelenik a Grifola sulphurea (BULL.) PILÁT kénsárga, feltűnő nagyságú (sokszor 30 cm-nyire is megnő) termőteste. A termőtest lalsó felületén a termőréteg szűk csövecskékből áll. A csövecskék belső felületén termelődő spórák a csövecskék nyílásán hullnak ki a szabadba. Az egyéb taplófélék termőtestei gyakran megjelennek az Arborétum fáinak, bokrainak száraz ágain. Kutatásuk még a jövő feladata, éppúgy, mint az ún. kalaposgombáké, amelyek közül ehető és mérges gombáink is képviseltetik magukat az Arborétumban. Tóth Sándor KRIEGER auf Bellis perennis ist gerade hier zum Vorschein gekommen. Ausser den mikroskopischen Pilzen erwähnte der Autor auch einige der hier gefundenen Grosspilze. Die weitere Aufarbeitung derselben ist eine Aufgabe der Zukunft. Sándor Tóth Monographie des Arboretums Szigliget, III. Die Pilze des Arboretums Szigliget 231
