A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Tóth Sándor: A Szigligeti Arborétum gombái

A Szigligeti Arborétum monográfiája, III. A Szigligeti Arborétum gombái Az Arborétum természeti viszonyai nagyon kedvezőek a gombák számára. A vízben gazdag Arborétum változatos növényzete, a száraz és r.edves területek, napsütötte és árnyékos helyek váltakozása igen gazdag gombavilágnak nyújtanak életlehetőséget. A következőkben ismertetett néhány gombaelőfordulási adat csak jelezni akarja a gombavilág változatosságát, amelynek gazdagságát csak többszöri gyűjtés alapján lehet majd felmérni. A május hónap elején történt gyűjtés alkalmával még javában virágzott a salátaboglárka (Ranunculus ficaria L.) Egyes példányok azonban elütöttek a többiek élénk színétől: a levelek fakózöldek voltak, a fonákon pedig szürkés konidiumtartógyepek árulkodtak a Peronospora ficariae (NEES v. ES.) TUL. gomba jelenlétéről. Hasonló jelenséget tapasztaltam az odvas keltikéken (Corydalis cava (L) SCHW. et К.): szomorú látványt nyújtottak fakó színükkel. A levelek fonákán itt a Peronospora bulbocapni BECK, konidiumtartóinak tömegét láthatjuk. A konidiumtartók elágazók, a mikroszkóp alatt kis fácskáknak nézné az ember, az egyes ágak végén ülnek az elliptikus körvonalú színtelen konidiumok, melyeknek nagysága 25—30x16—20 ju. A konidiumtartó gyep vastagsága mintegy fél mm. A méretek a Peronospora ficariae-hoz hasonlóak. A két gomba közeli rokona a szőlőperonosporának (Plasmopara viticola (BERK, et CURT.) BERL. et 1. Cryptospora suffusa. (FR.) TUL. tömlői, spórákkal. Szigligeti Arborétum, 1964. V. 7., az enyves éger száraz ágain (foto Tóth) 1. Cryptospora suffusa (FR.) TUL. Schläuche mit Sporen. Arboretum Szigliget, 7. Mai 1964, auf den dürfen Zweigen einer Schwarzerle 1. Cryptospora suffusa (FR.) TUL. Utriculos ot spores. Arborete de Szigliget, 7 mai 1964, sur les branches sèches d'un aune (Alnus glutinosa) 1. Cryptospora suffusa (FR.) TUL. — Сумки со спорами. Арборетум Сиглигет, 7-го мая 1964 г., на сухих ветках клейкой ольхи de TONI). Ezek és a rokonságukba tartozó gombák alaktanilag sokszor igen hasonlóak, de igen erősen alkalmazkodtak anyagcseréjük szempontjából gazdanövényükhöz. Emiatt például a Peronospora ficariae csak a salátaboglárkán él, nem képes más boglárkafajokat megfertőzni, mint ahogy a Peronospora bulbocapni nálunk csak az odvas keltikét fertőzi meg, még véletlenül sem például az ujjas keltikét. A salátaboglárka más tövein, főleg a bokrok alatt, furcsa, foltos leveleket látunk. A leveleken halványszínű, fél centiméter átmérőjű foltok vannak, melyek sötétszínűek, ha megpróbálunk rajtuk átnézni. Ezek az Entyloma ranunculi (BON.) SCHRÖTER nevű üszöggomba által okozott foltok. A levél szövete a foltokban tele van a gomba vastagfalú, kissé sárgás, gömbalakú, 10—-15 pi átmérőjű spóráival. Egy kis keresgéléssel a gyepben mindenfelé virító százszorszép (Bellis perennis L.) foltos leveleire bukkantam. A levélfoltok színe itt is világosabb volt, mint a levélé. Okozója a Protomyces bellidis KRIEGER nevű gomba, melynek tudtommal ez az első magyarországi előfordulási adata. A világos foltokban a gomba gömbalakú barnás „spóráit" látjuk: átmérőjük 35—50 /л. 229