A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Szodfridt István–†Tallós Pál: A Felsőnyírádi-erdő láp- és ligeterdei

Társulásközömbös fajok: H Cp Juneus eflfusus — + + + + + + +V Ch Eua Lysimachia nummularia — -j- -j- — -j- — — H —1 И1 H Eua Ranunculus repens — -j- -j- — + — — + III Ch Eua-imed Solanum dulcamara + — + + + — — -j- III M Eu-med Crataegus monogyna -f- — — — — — — + I Ц Eua­med Eupatorium cannabium + — — — — — — + I H Eua-mad Mentha arvensis — — -j- — — — — + I H К Prunella vulgaris + — — — — — — -\~ I Felvétel adatai: 1. Szüonta völgye (1961. VI. 8.). 2—3. 13. (1964. VI. 19.) 6—7. 17/a (1961. VI. 5.). azonban számos különbséget is észlel­hetünk. Az említett felvételekben majdnem min­denütt szerepel a Thelypteris palustris, amely Nyirádon teljesen hiányzik és jelzője annak, hogy a nyirádi állományok ásványi anyaggal erő­sebben keveredett tőzegen fordulnak elő. Ugyan­csak több felvételben szerepel a Salix aurita, amely Nyirádon is előfordul, de nem a Salix cinerea társulásban, hanem vagy a vízállások magassásosai között szálanként, vagy pedig a cseres^kocsányos tölgyesek szélén. A nyirádi ál­lományok leginkább a Baláta-tó környéki állo­mányokhoz állnak közel. A BORHIDI—JÁRAI —KOMLÓDI (1959) által készített felvétel faj­listája szinte teljesen megegyezik a mi általunk közölttel. A nyírségi és főleg bátorligeti rekety­tyefűzesekre jellemző boreális elemek (Comarum palustre, Ligularia sïbirica, Asperula rivális, stb.) felvételeinkből teljesen hiányoznak. A faji ösz­szetétel tehát az eddigi leírt állományokhoz ké­pest szegényebb. A felvételeket a 2. sz. táblázat tartalmazza. A táblázat első 5 felvétele a fent leírt szubasszociációra vonatkozik, míg a 6—7 a Frangula alnus által jellemezhetőre. Utóbbi csak kis számú foltban fordul elő Nyirádon, ezért részletes jellemzést és) leírást készíteni róla nem tudunk (3. ábra). Erre újabb állományok felke­resése és felvételezése után kerülhet sor. A kö­zölt felvételek alapján egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy a Querco-Fagetea, Querce­3. Salicetum cinereae-Frangula alnus konszociációja (fotó Szodfridt) 3. Konsoziation von Salicetum cinereae-Frangula alnus 3. Consociation of Salicetum cinereae-Frangula alnus 3. Консоцинция Salicetum cinerea-Frangula alnus. talia, Pino-Quercetalia fajok száma gyarapodik a Calarnagrostetosum állományaihoz képest, fő­leg a fafajok közül fordul elő több (Betula pen­dula, Populus treraula, Pyrus pyraster), ezek már az átmenetet jelzik a Potentillo-Quercetum felé. Thelypteridi-Alnetum KLIKA 1940 A Szilonta-patakot széles sávban kísérő, hosz­szan húzódó állományt alkot. A láperdei jelleget nemcsak a patak állandó vize alakítja ki, hanem a patakot két oldalról szegélyező dombokról ösz­197

Next

/
Thumbnails
Contents