A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Tóth László: Adatok Veszprém város metorológiai viszonyaihoz I.

9. táblázat. A szélirányokhoz tartozó terminusidőponti, napi és évi középhőmérsékletek 7h 14h 21h Napi közÉphöiursíklet N 4.5 10,4 7,9 7,6 NE 6,3 14,3 10,0 10,2 E 6,6 11,9 8,8 9,1 SE 9,1 15,2 9,3 11,2 S 8,3 14,1 9,1 10,5 SW 10,1 14,2 10,5 11,6 W 7.5 12,1 8,3 9,3 NW 6,9 12,5 7,6 9,0 С 6,6 14,2 9,2 10,0 15 évi kazéphömárséklet 7,3 13,2 8,9 9,8 ákhoz, stb. tai 'tozó szé lirány eloszlást mutatják dákhoz, stb. tartozó szélirány eloszlást mutatják meg (BENEDEK 1955). Dolgozatomban a szélirányokhoz tartozó léghőmérsékleti értékek vizsgálatát végeztem el 15 év (1949—1963) terminusidőpontjainak adatai alapján. Feljegyeztem a különböző szélirányok esetén mért léghőmérsékleti értékeket, ezeket szélirányok szerint külön-külön összegeztem és valamennyi eredményt elosztottam az esetek számával. A szélcsendes időszakhoz tartozó középhőmérsékletet folytonos körrel, az egész időszak középhőmérsékletét megszakított körrel ábrázoltam a termikus szélrózsán. A veszprémi éves termikus szélrózsa érdekes képet mutat. A 9,8 C°-os évi átlagos hőmérsékletet egyik szélirány sem szolgáltatja, hanem valamennyinél pozitív vagy negatív eltérést tapasztalhatunk. A délies (SE, S, SW) szélirányok az évi átlagos léghőmérsékletnél melegebb levegőtömegeket szállítanak. A legmelegebb légtömegeket az SW irányú szelek szállították 11,6 C° középhőmérséklettel, a leghíívösebb légtömegeket viszont az északi szelek hozták 7,6 C°-os középhőmérséklettel. Feltűnő, hogy NE szél esetén az átlagos léghőmérséklet 0,4 C°-kal magasabb az évi középhőmérsékletnél: 10,2 C°. A W, NW, N és E szélirányok észlelése idején mért léghőmérsékletek középértékei alacsonyabbak, mint a feldolgozott 15 év középhőmérséklete. Ezek az adatok azt igazolják, hogy Veszprém esetében az egyes irányokból érkező légtömegek általában nem kerülő úton jutnak a városba. Ki kell térnem az NE szél által szállított levegőtömegek pozitív irányú hőmérsékleteinek eltérésére. E tény vizsgálatát, illetve az ok-keresését nem állt modorában, elvégezni. Felderítése a továbbiak során szép feladat. Célszerűnek látszik a Sárrét felőli szerkezeti mélyedés felől érkező légtömegek konkrét megfigyelése. A délies irányokból fújó szelek a terminusidőpontok mindegyikében melegebb levegőtömeget szállítanak, mint a középhőmérsékletek értékei. A W szél a reggeli terminusidőpontban melegebb légtömegeket hoz a középhőmérsékletnél, míg a másik két terminusidőpontban ez a középhőmérsékletnél alacsonyabb értékű. Feltűnő, hogy az NW szelek az esti terminusidőpontban alacsony léghőmérsékletű levegőtömegeket szállítanak. A terminusidőpontokban mért adatok szerint a középhőmérsékleteknél alacsonyabb hőmérsékletű levegőtömegek érkeznek az N, NW, W és E irányokból. A termikus szélrózsa évi adatait vizsgálva azt látjuk, hogy az N szél hozza a legalacsonyabb léghőmérsékletet, bár az év folyamán jelentős változások tapasztalhatók (11. táblázat). A legalacsonyabb hőmérséklet Veszprémben az N szél észlelések időpontjában, a három téli hónap idején jelentkezik. Ekkor az N szelek jelentkezése idején fagypont alatti a hőmérséklet (XII: —1,5 C°, I: —5,8 C°, II: —3,9 C°). A nyári időszakban soha sem emelkedik a havi középhőmérséklet N széllel 19 C° fölé, amennyiben a legmagasabb havi középhőmérséklet júliusban is 18,7 C°. A nyári monszun hatása Veszprémiben, a terminusidőpontokban mért léghőmérsékletekben alig mutatható ki. Az N széllel együtt járó havi középhőmérsékletek értékeinek évi járásában 24,5 C°-os kilengés tapasztalható, amennyiben a legalacsonyabb léghőmérsékletű hónapban, januárban: —5,8 C°os. a legmagasabb léghőmérsékletű hónapban, júliusban: 18,7 C°-os a havi középhőmérséklet. Az NE széllel járó hőmérsékletek között is a január havi a legalacsonyabb: —4,5 C°. A decemberi és februári, havi középhőmérséklet már jóval enyhébb, mint az N irányé, ami a kontinentális hideg centrum januári felerősödésére utal. A nyári hónapokban július és augusztus folyamán haladja meg a 20 C°-ot. Az évi ingás 25,3 C°. Az E irányú széllel érkező levegőtömegek havi középhőmérsékletei között a három téli hónap a leghidegebb. Ekkor a kontinens belsejéből érkező légtömegek középhőmérséklete fagypont alatt van. Július hozza a legmelegebb keleti légtömegeket, 20,8 C°-os középhőmérséklettel. 106