A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Tóth László: Adatok Veszprém város metorológiai viszonyaihoz I.

A közölt adatokból látható, hogy a szélcsend évi gyakorisága magas: 24,2°/Q. AZ éves adatokban azonban nagyok az eltérések. Amíg 1953ban a szélcsend gyakorisága 39,4%-os volt, addig 1956-ban csak 1,7%-os. Az évi átlag összetevőinek tehát nagy a változékonysága. A szélcsend évi gyakoriságának a 15 éves átlagtól való eltéréséről egy grafikont mutatok be (6. ábra). A havi átlagok szerint szeptemberben a legnagyobb a szélcsend gyakorisága: 34,0% és márciusban éri el a legkisebb értékét: 17,6%-ban. A szélcsend 1953-as és 1956-os előfordulási értéke e két év időjárásával függ össze. 1953-ban hazánk időjárására jellemző volt a szárazföldi légtömegek uralma, kevés front, sok anticiklonális helyzet alakult ki, tehát kevés volt a légmozgás. Különösen július és augusztus, valamint október és december hónapokban volt magas a szélcsend gyakorisága. 1956-ban pedig februártól — augusztusig különösen erős volt az óceáni légtömegek gyakorisága, amely nem tűrte meg a szélcsend-előfordu3. A szélirányok évszakonkénti legalacsonj'abb és legmagasabb értékű szélrózsái 3. Windrosen, die jahreszeitliche Tiefst- und Höchstwerte der Windrichtungen zeigen 3. Wind roses showing maxima and minima of the wind directions in each season 3. Наиболее низкие и наиболее высокие розы ветров по временам года lásokat. Az óceán felőli légtömegek determináló erejét igazolja az is, hogy az egész vizsgált periódusban ekkor volt legnagyobb az NW gyakorisága Veszprémben. A vizsgált időszakban télen és tavasszal alacsony, ősszel viszont magasabb volt a szélcsend gyakorisága az évi átlagos szélcsend-gyakoriságánál, így veszprémi vonatkozásban is igaz az, hogy a síkvidéki (fennsíki) állomásokon tavaszszal a szélcsendek száma csökken (WAGNER 1931). A szélcsend gyakoriságát nem elegendő havi, évszakos vagy éves vonatkozásban vizsgálni, hanem a terminusidőpontokban mért adatok vizsgálata is szükséges. Ha a szélcsend-gyakoriságot napszakos megoszlásban vizsgáljuk, azt találjuk, hogy délben, amikor a szélcsend gyakorisági értéke a legkisebb, az egész évben uralkodó szelek fújnak a leggyakrabban. A szélcsend-gyakoriság este a legmagasabb. A mellékelt táblázatban és ábrán (4. táblázat, 7. ábra) százalékos értékekkel mutatom be az év folyamán előforduló szélirányok gyakoriságát a terminusidőpontokban. 4. táblázat. A terminusidőpontok szélgyakorisága évi, %-os értékben Szélirányok Te miinus időpontok 7 h 14 h 21 h N 9,2 9,5 10,7 NE 9,2 Г), a 6,3 E 8,2 2.2 3.9 SE 9,3 7,2 3,9 S ЗД 6,9 4,4 sw 16,1 11,6 4,4 w 3,7 4,9 5,8 NW 21,3 34,7 26,6 С 21,4 17,2 34,0 4. Az NW és az NE szélirányok grafikonja 4. Graphische Darstellung der Windrichtungen NW und NE 4. Graph of the NW and NE wind directions 4. График NW и NE направлении ветров 102