A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Beszteri Béláné: A tanácsok államhatalmi tevékenysége, tömegkapcsolataik alakulása Veszprém megyében (1954. november–1957. június)

hézségek csak akkor szűntek meg, amikor az ellenséges elemeket eltávolították a tanácsokból illetve megfelelő eszközökkel érvényt szereztek a „forradalmi tanácsok" feloszlatásának.

143 Ugyancsak gátló tényezőként jelentkezett, hogy több községi vb vezető a fegyveres csoportok fenyegetései miatt nem tudta elfoglalni a helyét. A keszthelyi járásban november 9-ig a legtöbb községben megtörtént a vb vezetők munkába állítása, azonban községi vb ülést 1956. decemberben még csak néhány községben (pl. Felsőpáhok, Várvölgy) tudtak összehívni.

144 A munka megindulását nehezítette a politikai-ideológiai zavar is. Ez olyan jelenségekben jutott például kifejezésre, hogy egyes községekben (Rezi, Vángyölgy, Zalaszántó) 1956 novemberében még a „forradalmi" bizottsággal közösen tartották meg a végrehajtóbizottsági üléseket. Ez a magyarázata annak is, hogy a tanácsi vállalatok dolgozóinál a munkástanácsokban levő ellenséges elemek befolyása egyideig még fennmaradt.

145 A fáradtságos munka eredményei fokról-fokra érlelődtek. A legtöbb vb vezető ismét elfoglalta munkakörét és 1957 legelején már a községi vb-k is megtartották üléseiket, (március 10-ig csak 5 községben nem volt meg). Biztosították a lakosság áruellátását is. Az üzemekben is megindult a munka. Az 1957-es I. negyedévben (az előző év hasonló időszakához viszonyítva) a tanácsi ipar 77 %-os termelést 117,8 %-os munkabérfelhasználással (ez utóbbiban az átlag 13 %-os béremelések is benne vannak) ért el. Ez is jelentős eredménynek számított az 1956-os évvégi mélyponthoz viszonyítva, amikor pl. a vasipari vállalatoknál 100 Ft termelési értékből 92,7 Ft-ot, az építőiparnál 129,6 Ft-ot fizettek ki munkabérenként. Vagy pl. a húsiparban a termelési tervet 86,8 %-ra, a munkabérfelhasználást 177,5 %-ra teljesítették.

146 Már decemberben intézkedéseket tettek a tanácsi vezetők a tanácsülések munkájának megindítására is. Ez azonban számottevő eredményekre csak 1957 március-áprilistól vezetett. Márciusban 237 községi tanácsülést tartottak (ebből 16-ot az eredetitől későbbi időpontban határozatképtelenség stb. miatt). Mindössze 4 tanácsülés maradt el, amelyek megtartására későbbi időpontban sem került sor. A megjelenés 67,3 %-os volt. A tanácsüléseken 345 javaslat hangzott el (ebből 287-et elfogadtak) és 297 vállalás történt társadalmi munka szervezésére.

147 A járási és városi tanácsüléseket áprilisban tarrtották meg Ezeken a tanácstagok megjelenése 76 illetve 73,4 %-os volt. Összesen 11 javaslat hangzott el (amiből 6-ot elfogadtak) és a városi tanácsüléseken 2 társadalmi munka vállalás történt.

148 1957 áprilistól fokozatosan megindult az állandó bizottsági tevékenység is. A megyei állandó bizottságok 90%-a ülésezett már ebben a hónapban, járási, városi és községi szinten ez az arány azonban még csak 40% volt. Ugyancsak a megyei tanács 1957. március 29-i ülésen szorgalmazta 6/1957. számú határozatával a beszámolók és fogadóórák megtartását, a beérkező panaszok gyors elintézését. A munka ezen a területen is csak lassan indul meg. A

II. és III. negyedévben azonban a megyei tanácstagok már 28 beszámolót és 76 fogadóórát megtartottak.

149 A tanácsi tevékenység megindítását jelentősen segítette a hivatali pártszervezetek megalakulása, másrészt az MSZMP csoportok létrehozása. A megyei, járási és városi tanácsok pártcsoportjainkívül 1957. május végén már 100 községi tanácsnál működtek pártcsoportok, többnek megszervezése pedig folyamatban volt.

150 Összegezve megállapíthatjuk, hogy a tanácsi vezetők és dolgozók, valamint a tanácstagok többsége megállta a helyét az ellenforradalom alatt és a népi hatalom megszilárdítása idején. Tevékeny résztvevői voltak az ellenforradalom elleni harcnak és a proletárdiktatúra helyi hatalmi és igazgatási szervei újjászervezésének és a rend helyreállításának. A tanácstagok közül is csak kevesen csatlakoztak az ellenforradalmárokhoz (pl. a megyei tanácsból 5 tagot kellett ellenforradalmi tevékenység, egyet pedig disszidálás miatt visszahívni). A tanácstagok többségének helyes magatartása nemegyszer a pártonkívüli tanácstagokat is az ellenforradalmárok támadásainak célpontjává tette.

151 ,,A tanácsi szervezet az ellenforradalmi időkben általánosságban megállta a helyét és méltónak bizonyult arra, hogy népi demokratikus államrendszerünk alappillérének tekintsük."

152 A konszolidáció során a tanácsi munkában elért eredményekhez nagymértékben hozzájárult a pártbizottságok, pártszervezetek politikai irányító, segítő munkája. Az ellenforradalmielemekeltávolítása, a tanácsok megerősítése politikailag szilárd, tapasztalt káderekkel, a tanácsi szervek munkájának megszilárdulásához vezetett Veszprém megyében is. Joggal állapította meg az MSZMP Országos Értekezletének 1957. június 29-én elfogadott határozata, hogy az ellenforradalom elleni harcban döntő sikereket értünk el. A Veszprém megyei tapasztalatok is alátámasztják a határozat megállapítását : „A párt és a munkás-paraszt állam erős, szabad az út a szocialista társadalom továbbépítése számára. Viszont ahhoz, hogy ezen az úton gyorsabban haladjunk előre, és hogy az ellenség kevésbé tudja fejlődésünket zavarni és fékezni, szükség van a párt tömegkapcsolatainak állandó szélesítésére és szilárdítására."

153 Ez az útmutatás az államhatalom és államigazgatás helyi szervei, a tanácsok számára is a további feladatok sikres megoldásának irányát szabta meg. * Befejezésül jellemezzük röviden a tanulmányban tárgyalt időszakot. Ez az időszak Magyarország szocialista fejlődésének egyik legtöbb ellentmondással terhelt szakasza volt. Az ötvenes évek ezen periódusának mégis — a komoly politikai és gazdaságpolitikai hibák ellenére — a fő jellemzője az, hogy népi hatalom, proletárdiktatúra volt. Ami az országban történt a dolgozó emberek, a munkások, parasztok, értelmiségiek javát szolgálta. Hazánkban, így Veszprém megyében is az elkövetett hibák, fogyatékosságok ellenére jelentős eredmények születtek. Néhány Veszprém megyei tényt és adatot kívánunk megemlíteni a fentiek igazolására: A lakosság életszínvonalának emelekedésére utal a kiskereskedelem eladási forgalmának alakulása is : (Millió Ft-ban fogyasztási folyóáron számolva:) 1955-ben 1644,2 1956-ban 1787,2

154 Ezt példázza az egy keresőre jutó reálbér illetve a parasztság reáljövedelmének alakulása is (1949-t 100-nak véve):

155 1 keresőre jutó reálbér A parasztságnál 1 főre jutó reáljövedelem 1954. 1955. 1956. 1957. 102,3 106,118,3 139,7 109,7 117,7 114,3 132,A megyei tanács a rendelkezésre álló pénzösszegből jelentős mennyiséget fordított kulturális, egészségügyi, szociális feladatok ellátására. Ennek eredményeit is számadatok példázzák. A tanácsi könyvtáraknál elért eredmények:

15

" 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 Könyvtárak száma 89 197 246 269 285 291 290 Ehhez járultak még a nem tanácsi könyvtárak által nyújtott kulturális lehetőségek. 404