A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Beszteri Béláné: A tanácsok államhatalmi tevékenysége, tömegkapcsolataik alakulása Veszprém megyében (1954. november–1957. június)

jogukkal, hogy közvetlenül illetve küldötteik révén közvetve bekapcsolódhatnak az állami ügyek intézésébe. E feladatok ellátásához a feltételek nem voltak a legkedvezőbbek. 1954-től jelentkezett az a revizionista törekvés, mely a Népfrontot szembe kívánta állítani a párt vezetésével és a tanácsokkal. A megyében is jelentkeztek ilyen elképezlések. Ezek szerint a Hazafias Népfront, mint csúcsszerv irányította és koordinálta volna a többi szervezet munkáját, így a tanácsi munkát is.

72 Ez a tendencia 1955-ben visszaszorult ugyan, de 1956-ban ismét előtérbe került. Ebből adódóan a Hazafias Népfront a tanácsok tevékenységét politikailag alátámasztó feladatát nem tudta ellátni. Ilyen irányba hatottak az olyan helytelen szemléletbeli tényezők is, melyek a Népfront szerepét közjogi tevékenységére kívánták korlátozni. Ez nehezítette a Néprfontban rejlő lehetőségek kellő kiaknázását. Egy-egy választás alkalmával hatalmas társadalmi erők kapcsolódtak be a választási elnökségek, választókerületi bizottságok keretében a közéleti tevékenységbe — ez azonban nem járt együtt azzal, hogy a 4 éves tanácsciklus egésze alatt végig figyelemmel kísérjék, segítsék a területükön választott tanácstagok munkáját. A Népfront aktíváinak száma sem volt túl nagy — ez is a választási szervek tagjainak rendszeres foglalkoztatását indokolta volna a ciklus egész tartamára —, de még ezen aktívákkal való együttműködés is inkább csak esetenként, kampányfeladatoknál valósult meg. A Népfrontot túlbecsülő, másrészt lebecsülő nézetek hatása mellett — bár nem függetlenül ezektől — esetenként káros rivalizálási törekvések, esetleg személyes ellentétek is jelentkeztek. Helyenként a Népfront ebben a periódusban is községi szinten csak formálisan működött. (Például Szentgálon, Balatonakaiin stb.)

73 Általában megyei járási, városi szinten valamivel jobb az együttműködés. Bár itt is jelentkeztek negatívumok. Például a megyei Népfront elnök csak igen ritkán vett részt vb üléseken.

7i 1955 végétől, 1956 elejétől némi javulás volt tapasztalható. Ezelsősorban a községfejlesztési tevékenységben jelentkezett, ahol az elképzelések kialakításában, a végrehajtáshoz szükséges társadalmi munka szervezésében a tanács és népfront együttműködésének szép példáit tapasztalhatjuk.

75 A tanácsok termelési, kulturális, szociális feladatainak megvalósításábansokatsegíthetnekaszakszervezetek. A másodiktanácstörvényországgyűlésivitájában felszólaló Mekis József a szakszervezet részéről ezt a segítséget fel is ajánlotta ,,A SZOT és a szakszervezetek elnökségei készek mindent megtenni azért, hogy a helyi ipar fejlesztését, az oktatás, az egészségügy, a kereskedelem, a szállítás javítását a tanácsok el tudják érni. Helyi szerveink készen állnak arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben és szervezettebben vegyenek részt az állandó bizottságok munkájában, tanácskozzanak és együttműködjenek a tanácsi apparátus osztályaival, szakigazgatási szerveivel."

76 A gyakorlati eredmények azonban e területen is a népfronttal való együttműködéshez voltak hasonlóak. Egyes részeredmények mellett sok gátló tényező jelentkezett, ami kedvezőtlenül befolyásolta a közös munkát. Részben a helyi tanácsi és szakszervezeti vezetők részéről sem mindig volt megfelelő a másik szervvel való együttműködésre való törekvés. Nem kedvezett ennek az sem, hogy a szakszervezetek érdekvédelmi szerepe az 50-es évekre erősen háttérbe szorult, ami tömegbefolyásuk csökkenését is eredményezte. Hatásköri problémák is voltak. Épp ezért nemegyszer ez a rendelkezésre álló anyagi eszközök szétforgácsolt felhasználását is (pl. külön könyvtárak létrehozása, stb.) eredményezték. Jelentkezett javulás az első tanácsciklushoz képest az MNDSz szervezeteivel való kapcsolatban. Helyenként kísértett ugyan még az a helytelen korábbi gyakorlat, hogy operatív feladatokra, mintegy „aktívagárdaként" kívánták őket a tanácsok bevonni pl. begyűjtési stb. feladatok végrehajtásába.

77 Egyre inkább tért hódított azonban a helyes szemlélet, hogy a segítségnek az állami feladatok politikai munkával történő alátámasztását kell jelentenie. Ez tükröződött az 1956. március 14-i megyei tanácsülés egyik hozzászólásában is. A felszólaló kifejtette, hogy az állandó bizottságok aktívahálózatának kibővítéséhez (pl. napközik üzemeltetése, faluszépítés, áruellátás megjavítását célzó feladatok végzésére), a községfejlesztési tervek elkészítéséhez kell a segítséget kérni. Az eredmények között is ilyen jellegűek találhatók. Például Külsővaton sokat segített az egészségügyi és szociális állandó bizottságnak az MNDSz aktívahálózata (és a Vöröskereszt). Vagy a pápai járási MNDSz elnökség 1955-ben összehívta azokat a községi tagjait, akik tanácstagok voltak és itt segítő célzattal javaslatot ismertetett, hogy tanácstagi munkájukat hogyan végezhetnék jobban.

78 A DISz-szel való kapcsolatnál is helyenként hatott még az a szemlélet, mely operatív munkába való bevonásban látta az együttműködést.

79 Egyre inkább felismerték azonban az ifjúsági szervezetben rejlő tényleges erőt: az ifjúság bekapcsolását, a tanácsi feladatok, elsősorban a községpolitikai tevékenység megoldásába. Másrészt az ifjúság nevelése is közös feladata a tanácsnak és a DISz-nek. Ez utóbbi érdekében 1956-tól különösen tapasztalható volt a tanács segítségadása is a DISz-nek egyrészt az ifjúság nevelésében, másrészt az ehhez szükséges feltételek biztosításában. Pápán például 25 ezer Ft-ot biztosított a városi tanácsafiataloknak, a pápai járási tanács sportfelszerelést vásárolt Ganna, Döbrönte, Tapolcafő, Bakonyszűcs stb. DISz szervezeteinek. Külsővaton, Tótvázsonyban, Zircen helyiséget biztosítottak számukra. A közös összefogásnak olyan eredményei voltak, mint például a DISz-szel közösen megrendezett ifjúsági seregszemle 1956-ban. Erre 43 tánccsoport, 65 zene- és énekkar, 342 szvaló nevezett be a megyében stb.

80 Tehát már e területen, a tömegszervezetekkel, tömegmozgalmakkal való együttműködés területén is megindult a helyes utak, módozatok kialakítása, ha nem is hibáktól mentesen. Lényegében az ekkori helyes törekvések széleskörű kibontakoztatása folytatódott az ellenforradalom leverését követő időszakban. IV. A tanácsok államigazgatási tevékenységének befolyása a tömegkapcsolatok alakulására: A tanácsok államigazgatási tevékenysége sokrétű, szerteágazó problémák sorát veti fel. E dolgozat keretében csupán azt kívánjuk vizsgálni, hogy a tanácsok igazgatási tevékenysége, munkastílusuk mennyiben befolyásolta a tömegkapcsolatok alakulását. Igen lényeges ebből a szempontból a helyi ipari, mezőgazdasági, áruellátási, kulturális, egészségügyi, szociális feladatok megoldása. Jelentős a város- és községfejlesztési tevékenység. A dolgozók elsősorban ezen keresztül mérik le a tanácsok munkáját, érzik azt saját szervüknek vagy a néptől elidegenedett hivatali apparátusnak. A fentieken túlmenően ilyen irányban hat a lakosság bejelentéseinek, panaszainak intézése, az apparátus tevékenységét jellemző munkastílus. A tanácsok gazdasági tevékenységét illetően már a tanácsok létrehozásakor elfogadott alapelv volt, hogy fokozatosan le kell adni hatásköröket a tanácsoknak. Ez a folyamat azonban csak igen lassan bontakozott ki, nagy ellenállásba ütközve a központi szakigazgatási szervek túlzott centralizációs törekvéseiben. 1954-től történnek a kérdés rendezésre intézkedések, de megnyugtató megoldást ez a probléma a tárgyalt periódusban még nem nyert. A fentiek mellett ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy a hatáskörök leadásával kapcsolatos ellenállás nemcsak minisztérium és tanács, hanem felsőbb és alsóbb szintű tanácsok vonatkozásában is jelentkezett. A tanácsi tevékenységet vizsgálva e területen 1955—56-ban, mint általános adatokból, a költségvetésből helyes kiindulnunk. 1955-ben ez 286 149 647 Ft bevétellel 282 155 204 Ft kiadással 3 994 443 Ft maradvánnyal zárult. Az 1956-os évre előirányzott költségvetés : 398