A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Kiss Ákos: A tüskevári római telep 1962–63. évi feltárása

6. Az I. sz. villa csatorna maradványa. 6. Gerinnereste der Villa Nr. 1. 6. Reste de l'égout de la l

re villa. 6. Остатки канализации 1-й виллы. kezesi idejét is inkább ezekhez viszonyítva kíséreljük meghatározni. Az albertfalvai római telep több épülete ilyen, (II., IV., VIII. sz. épületek), mindegyikük 5—6 helyiséges. Valamennyinél megtaláljuk a több hosszanti helyiséget, ezek közül a szélsők azonban portícusok lehettek. Az albertfalvai villák a II. sz. e.f. -ben keletkeztek.

11 Hasonló ezekhez az aquincumi polgárváros déli részének egyik épülete is.

12 Ilyen zártabb kis épületet Szentkirályszabadja-Romkútról is ismerünk. (IV. épület.)

13 A tüskevári település I. villája a II. szd közepetáján már ezek szerint is fennállott. Egyéb építési sajátosságai közül a kőlapokkal való burkoláshoz hasonló kőkváderes eljárást a hosszúhetényi, örvényesi, harkai, kismartoni, mind kései időkből származó villáknál találjuk meg. Ez a technikai és díszítési mód tartományunkban a késeiséget mutatná; az épület e kőlapokból álló borítását keletkezési idejénél jóval későbben is kaphatta. Az I. villa az ókorban nem állott teljesen magányosan. A terepet ilyen szempontból figyelve, az épület keleti falától 80 m-re К—ÉK-i irányban, a Somlyóhegy felé, a tüskevári községi legelő szélén valamivel túl, a kavicsgödrök É-i oldalában egy másik római épület nyomai észlelhetők. Kiterjedését nem állapíthattam meg, római eredetét azonban szerteheverő épületanyaga, téglák, habarcsos kőtöredékek árulják el. * * * A második villa a Torna patakon túl, a tüskevári vasútállomás mellett, a vasútvonal és a gráci műút keresztező szakasza és egy a vasútra vivő kis bekötőút által határolt háromszögben fekszik; a vasútállomás épületétől Dnyra 230 m-re. (12. kép.) Ez az épület az I. sz.-nál jóval terjedelmesebb, 32,50 m hosszúságú. Az I. épülethez hasonlóan ennek a falait is szinte teljesen kiszedték, azok helyét csupán az így keletkezett árkok helyére visszahullott épülettörmelékekkel kevert földdel kitöltött metszetek mutatják. A munkák itt 1962 VII. 28.-án kezdődtek, ebben az évben IX. 4-ig, majd az azt követő évben (1963 X. 26— XI. 8.) folytattuk. Az innen történt kőkitermelés mértékére jellemző, hogy csupán egyetlen időszakban 35 kocsi terméskövet hordtak el a tüskeváriak. Mezőgazdasági munkálatok alkalmával e területen állandóan mutatkoztak római leletek, az épülettörmelékeken kívül kerámia, üvegedény töredékek. Csupán innen mintegy 800 érmét gyűjtöttek a község gyűjteménye számára. A talajszint alatt már 40 cm-re nagy felületen tűntek elő az épület helyiségeinek rózsaszínű terrazzo padlói. A feltárások az I. sz. villánál nagyobb, eltérő beosztású építményt mutatnak, amely fennállása során két periódusban újult meg. A csaknem teljes falkitermelés miatt a perióduskülönbségeknek egymáshoz viszonyuló tisztázása nem vált lehetségessé ; nem maradtak fenn olyan falcsatlakozások, rétegek, amelyek alapján ilyen megfigyeléseket tehettünk volna. Az épület 24x32,5 m szélességű és az elsősorban az európai északi tartományokra jellemző hosszanti középfolyosós beosztású alaprajzúak közé tartozik. (13. kép.) A belsejében futó középfolyosótól É-ra egy közel négyzetes Ny-i és egy nagyméretű, teremnek is beillő K-i helyiséget találunk; ez utóbbi keleti oldalán apsisban végződött. Emellett az épület tömegéből kinyúló apsis mellett D-re még egy fal húzódott, amely derékszögben zárult az apsisra; a teljes kiszedettség és talajbolygatás miatt ennek a bekapcsolódását azonban nem sikerült egészében tisztázni. Maga a középfolyosó, legalábbis egyidöben K-i végén egy kis közfallal volt megosztva, amint azt a padlózat habarcsában kirajzolódó küszöb nyomaiból látjuk. (14. kép.) De ez a választófal inkább csak egy fa ajtó, vagy farekesz volt. A középfolyósótól D-re ugyancsak keskenyebb, 7,50 m széles helyiség futott; nem az egész épület hosszában, hanem csupán 20 m-nyi szakaszon; így az épület nem volt zárt tömb, hanem D-Ny-i, 13.70 m hosszú beugróval bírt. Ez a D-i hoszszú helyiség is megosztott. Ebből D-i irányban indult ki egy apsis, amelynek egész kiterjedését az igen erős talajbolygaíás miatt már nem lehetett megállapítani. 7 . Az I, sz. villa feltárásának képe. 7. Freilegungsbild der Villa Nr. 1. 7. La mise à jour de la l

re villa. 7. Вид раскопок 1-й виллы. 40