A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Szilágyi Lajos: Keöd József hajóskapitány (1839–1897)

Keöd József hajóskapitány (1839-1897) Dédapjának borpincéje Füreden a György hegy keleti lábánál volt. Benne őrizték a kuruc—labanc harcokból megmaradt két ágyúgolyót. Nagyapja Keöd Lőrinc (1792—1848) a hegy nyugati lejtőjét is szőlővel telepítette, a hegy tetejére nagy borpincét és klasszikus stílusú lakóházat épített. A ház előcsarnoka négy dór oszlopon nyugvó timpanonos homlokzatú volt. Stílusából következtetve ezen ház az első füredi színház ideje (1831) körül épülhetett. Az ilyen magányosan álló nagyobb házaknak a múlt században rejtett helyiségük is szokott lenni, abban tartották értékeiket a bakonyi betyárok váratlan látogatásai esetére. Ezen háznak is volt egy tető-világítású rejtett szobája, melybe egy nagy szekrény hátsó falának nyitásával lehetett bejutni. Ezen szoba a ház 1959-ben történt átalakításáig még eredetiségében megvolt. Keöd József változatos életútjának mérlegeléséhez szükséges az 1849. augusztus 13-án történt világosi fegyverletétel után bekövetkezett osztrák elnyomás Bach rendszerének ismerete. A hadvezéreket és kimagasló érdemű szabadságharcosokat Haynau kivégeztette. A honvédtisztekre elfogatásuk esetén várbörtönök vártak, ezért ha nem bujdosók lettek, más vidékre vándorolva gazdaházakhoz álnéven szolgalegénynek szegődtek. Biztonságból sokan mentek az erdős Bakony tanyáira, ahol az akkori útviszonyok folytán és a lakosság megértő fedezete mellett nem tartottak a nyomozó zsandároktól. Füredről Keöd Józsefek háza közelében vezet az út a Bakonyba. Szülei az arra menő bujdosóknak biztonságos pihenőt nyújtottak vendégszerető házuk rejtett szobájában. A bujdosó honvédek sorsa és elbeszélései az akkor 10 éves Keöd Józsefre maradandó benyomást tettek, ami életútját később szokatlan irányba terelte. A gimnáziumot Veszprémben elvégezve szülei mint jó tanulót papnak szánták, Esztergomba küldték. Ott szélesebb körben jobban látta az osztrák elnyomás magyarellenes megnyilvánulásait: a közhivatalokba németeket, cseheket, morvákat helyeztek, német lett a hivatalos nyelv. Nemzeti nyelvünket a közélet minden teréről száműzték, nyelvünk művelését politikai véteknek minősítették. Minden magyar írás szigorú német cenzúrán ment át. A magyar tehetségeket mellőzték. Az elnyomás 1850—60 között volt a legnagyobb. Keöd József olyan pályát keresett, ahol lázadó magyar szelleme érvényesülhetett. Két évi esztergomi tanulás után szülei beleegyezése nélkül Füredi József néven elment színésznek Szuper Károly nagy létszámú színtársulatába. Nem kalandvágy vezette. Akkoriban más tehetős családok fiai is színésznek mentek lelkesedésből, mert a kimondott szót nem lehetett annyira gúzsba kötni, mint az írást, a cenzúra nem tudott minden szóra lecsapni. A színészek a magyar nyelv művelését, a magyar szellem ébrentartását teljesítették fáradalmak és nehéz körülmények közt. Vándorló életük, nélkülözéseik tették őket ,,a nemzet napszámosaivá". Letelepedési engedélyt csak német színtársulatok kaptak állandó épületekben. Magyar színdarab akkor még kevés volt, de korabeli idegen vagy klasszikus művek előadásakor is módját keresték, hogy felvonás közben vagy ráadásként, valamint zártkörű társaságban lelkesítő költeményeket szavaljanak nagy költőinktől és saját költeményeiket is előadták. Keöd József forradalmi lelkületének jellemzésére idézem egyik hosszabb költeménye két versszakát, amit 1860-ban, tehát 21 éves korában írt: Ezredéves szép hazádnak földjét, Őseid vérrel szerzett örökét Régóta már bitor nép tapossa S azon tőr, hogy nemedet kioltsa. Ébredj magyar, ébredj Árpád vére, Most vagy soha, ébredj uj életre! Oh szabadság ! Te égnek szülöttje Jer, e nemzet már oltárt épite Templomod lesz az elnyomott haza, Melyben e nép életét áldozza! Ébredj magyar, ébredj Árpád vére Most vagy soha, ébredj uj életre! Színész idejében (1. kép) szépirodalmi műveket írt, költeményeket, tanulságos elbeszéléseket, színdarabokat. Érdekes egy kéziratban megmaradt műve: „A titkos kezek", dráma 4 felvonásban. E művet a Bach rendszer cenzúrája fekete-sárga zsinórral átfűzve és pecséttel ellátva előadásra engedélyezte, de német nyelvű záradékában elrendelte, hogy előadás esetén melyik részleteket tartoznak kihagyni belőle. * * * 1867-ben létrejött a kiegyezés. Az elnyomott, elkeserített nemzet kibékült a császárral, aki azóta magyar király is lett. Az osztrák elnyomás és cenzúra enyhült, a nemzet szabadabban lélegezhetett és beszélhetett. A színészet ébrentartó hivatása is csökkent. Keöd József felhagyott a színészettel és a Dunagőzhajózási Társaság szolgálatába lépett. A Bach-korszaki magyar színészetnek nemes hivatása volt, de belső visszásságai is voltak. Ezekről Keöd József még színész korában megírta „A színfalak titkai" című könyvét, ami olyan nagy érdeklődést váltott ki, hogy háromszor is megjelent nyomtatásban. A Duna-gőzhajózáshoz 1867 után lépett be, pontos időpontját nem ismerjük. A hajózási tudományban önképzése feltűnően rövid idő alatt tökéletes lett. Már 367