A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sági Károly: Adatok Festetics György és munkássága értékeléséhez

Keszthelyre, a Balatoni Múzeumba, így új adatokkal is kiegészíthetjük a képet. Ismert, hogy Nagyváthy János (4. kép) szabadkőműves volt, a pesti „A Nagyszívűséghez" páholy tagja. Utópista ábrándokat^tükröző, de a ma korában^előremutató politikai írásairól szóltunk már. A magyar jakobinus mozgalom egyik vezetőjeként a budai Vérmezőn lefejezett Hajnóczy köréhez tartozott.

122 Hajnóczy közhivatali munkássága előtt gróf Széchenyi Ferenc, Festetics György sógorának titkára volt. Alkalmazásában az azonos, vagy rokon politikai elvek mellett gazdasági szaktudása és talán Széchenyi Ferenc részéről, Hajnóczy közreműködésével indított támogatás is közrejátszott. 1797-ig a Festetics hitbizomány vezetője, direktora volt. Hirtelen távozása többször foglalkoztatta már a szakirodalmat. Lázár Vilmos

123 ezt írja Nagyváthy távozásáról: „Közte és Festetich György között egyre jobban kiszélesedett az osztályhelyzet teremtette szakadék. A gróf a Martinovics-féle mozgalom után mindinkább elhidegült a plebejusi Nagyváthytól : egy jelentéktelennek tűnő incidens kapcsán összeszólalkoztak és ennek folyamányaként Nagyváthy szerződésének letelte után Csurgóra költözött". Sülé Sándor így ír:

124 „Az uradalmat rendbeszedő Nagyváthy János 1797 elején történő gyors nyugalomba menesztése is arra bizonyíték, hogy a grófot önérdekein kívül vajmi kevés következetesség vezette". Más helyen mondja:

125 „Festetics minden hasznosíthatót kisajtolt Nagyváthyból, a birtok egyenesbe lendült, a valóban ,kapkodó' grófnak pedig terhessé vált a körültekintő, nagyműveltségű direktor". Ezek az újabb vélemények. A régebbiek közül Kuthy Ferenc Nagyváthy fékezhetetlen kultúrtörekvésében látja a menesztés okát.

126 Nagyváthy Kálmán szerint Festetics kibírhatatlan természete az ok,

127 Vörös Károly ezt a lehetőséget nem veti el, de Festetics új gazdasági módszereiben is indítékot lát, melyek kivitelezésére Nagyváthy nem alkalmas már.

128 Maga Nagyváthy ezt írja :

129 „Tizennyolcz esztendőktől fogva magános és független életet élek. Még tsak vágyódás sem fordult meg szivemben az eránt, hogy szolgálatba mentem volna, annyira jóllaktam néhai direktori hivatalommal. Azonban mégis abban való nem éppen érdem nélkül való szolgálatom szerezte ezt a kis, életemig tartó inscriptiót, melly a világ játékává nem hagyott lenni". Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az ok ismeretlen. Egy lehetőséget említünk, amit a későbbi kutatásnak igazolni, vagy cáfolni kell. Nagyváthy nyugdíjazásának körülményeit, járandóságát az Oeconomia Directio 1797. október 11-iki jegyzőkönyvi bejegyzése tartalmazza.

130 A Georgikon 1797. július 1-én kezdte meg a munkát.

131 Említettük, hogy éppen az 1797-es év fordulatotjelent Festetics politikai magatartásában, illetve annak megnyilvánulásában. Ezt a változást azzal igyekeztünk magyarázni, hogy iskolaalapításai célkitűzései útjából el akart minden olyant hárítani, ami Bécs számára nehézséget jelentett. Nem lehetetlen, hogy ezért kellett mennie Nagyváthynak is. Festetics Keszthelyen él, de közel sem olyan falusi magányban, ahogy 1809-ben Kisfaludy Sándorhoz írt levele alapján egyesek gondolják.

132 Ágensei mindenről értesítik, ami Európában történt, a tervezett politikai lépésekről csakúgy, mint az udvari mendemondákról. Ennek jellemzésére említjük, hogy 1798. szeptember 21-én Nelson admirális győzelméről kap kimerítő jelentést, értesítik az orosz—francia hadüzenetről, és arról a tervről, hogy Krakkóba 27 000 orosz katonát vezényelnek.

133 Nyilván ismerte Bécs véleményét is Nagyváthyról. Ez a vélemény nem lehetett jó. Nagyváthy szabadkőműves múltja ismert és tudott volt, azokkal a névtelenül megjelentetett írásokkal egyetemben, melyek utópista ideológiáját sugározták. Neve többször szerepelt különböző bizalmas rendőrségi jelentésekben.

134 Úgy gondoljuk, a Georgikon érdekében mennie kellett. Ha nem is ismerjük Nagyváthy távozásának közvetlen okát, ismerjük későbbi viszonyát Festetics Györgygyei. Ezt részletezni kívánjuk, mert kidolgozatlan téma, másrészről jellemző is. Vörös Károly részletesen közli az említett Oeconomia Directio jegyzőkönyvének adatait.

135 Ebben az áll, hogy Nagyváthy János 2000 forintot kap végkielégítésként, élete végéig használhat Csurgón 40 hold földet, 12 hold rétet és évi 12 öl fa jár neki. Csurgón lakóházat is biztosítottak számára. Csurgóra költözött és a kis birtokon gazdálkodott. Anyagi helyzete jónak mondható. 1815. december 11-én készített végrendelete

130 jelentős összegekről rendelkezik. 400 kötetnél több könyve van,

137 ami szellemi szükségletét kielégíti. Marad ideje szakirodalmi munkára. De verselget is. Sajnos, versei is elvesztek.

138 1818-ban házépítésre gondol. Az építendő ház tervrajza a Balatoni Múzeumban van,

339 rajta Nagyváthy megjegyzése: „Ezen rajzolat helyben hagyatik. Csurgó 5. Ápril. 1818. Nagyváthy János". Nagyváthy kapcsolatban marad Festetics Györgygyei, kinek egy hozzá intézett, 1816-ban kelt latin nyelvű levelét egyéb emléktárgyakkal 1907-ben szerezte meg a Balatoni Múzeum.

140 A levél sajnos eltűnt a második világháború idején. Szerencsére megmaradt viszont az a levél, amit Nagyváthy János írt Festetics Györgyhöz, 1818. május 28-án.

141 A levél így hangzik: „Főméltóságu Gróf! Kegyelmes Uram! Bátorkodom ezen kis munkát Excellentziád' bölts megítélése alá vetni. A jó Sziv, és Haza Szeretet igazgatták ugyan összeállításában pennámat : de elegendő értelmet a'hoz nem adtak, nemis adhattak. Excellentziádat kénytelenittetem tehát ez eránt alázatosan megkérni, hogy a'hol tudtom, és akaratom nélkül elbotlottam helyre igazítani méltóztasson. — M. Ország Jus Publicuma igen járatlan és talán félelmes utis. Minekutánna mind Pray, mind Kovachich, holott sok ezer Dátumok kezeken voltak, e'ben minden Rend és Függelés nélkül dolgoztak, 's talán kénytelenek is voltak dolgozni : meg kell esmérnem, hogy vakmerő Lépést tettem : és Excellentziád Észrevételei, Tanátsa és Bátorítása nélkül tovább lépni nem merek: annyival inkább közzétételére a' költségese kivül, semmi más utat módot illy félre Helyen, mind én lakom, nem tudhatok. — Azonban akármi lessz az egész törekedés felöl Excellentziád ítélete, én magamat a'hoz fogom tartani. Az Észrevételeket pedig, ha a Könyv világot nem láthat is, be fogom iktatni és Maradéknak áltadom. — Még ez egyért esedezem Excellentziádnál, hogy ezen egyetlen egy Exemplar Kézírást, bölts Észrevételével kisérve, vissza küldeni méltóztasson. A' nedves esztendők, és Sárházam, mig észre vettem, minden régibb munkáimnak Fragmentumait el rothasztották : és itt correct írót még messzebb kell keresni menni; mint könnyű Eketsinálót. — Többire magamat Excellentziád kegyelmibe alázatosan ajánlva mélly tisztelettel vagyok Főméltóságodnak érdemtelen Szolgája Nagyváthy János." 336