A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sági Károly: Adatok Festetics György és munkássága értékeléséhez
dusi Stipendiumról" olvashatunk. 94 „Éhez képest ezen Pristaldusi Stipendiumra való felvételben leginkább jó Talentumok, ditséretesen elvégzett Tudományok, és előbbeni erköltsbéli maga jó viselet fog minden Vallás, és nemzetbéli válogatás nélkük tekintetbe vétetni." 1809-ben is így hirdetik a Georgikonban megürült ösztöndíjas helyet : 95 „A kik ezen Stipendiumokban, és az ezekkel egybekötött jövendőbéli bizonyos Hivatalokban részesülni kivannak, azoktól minden Születésre, Nemzetre, és Vallásra való tekéntet nélkül megkívántatik, hogy. . ." És sok kívántatott meg! A gróf ösztöndíjasaitól és tanáraitól a magyar, latin és német nyelv írásban és szóban, a mai gimnáziumnak megfelelő iskolai végzettség, illetve a főiskolai képesítés. „Festetics ösztöndíjasai javarészt nem nemesekből, vagy legfeljebb a jobbágyi szinten élő bocskorosokból kerültek ki. A külső hallgatók között szintén ritkán lehet nemest felfedezni" írja Sülé Sándor is 96 . Erre a jól képzett, nem nemes származású szakember tömegre a Festetics hitbizománynak csak töredékében volt szüksége. A félreállított Nagy váthy írja 97 csurgói magányában : „Georgicon a készülő ifjakra nézve egy jóltevő intézet, a Földes Uraságokra nézve pedig egy oltsó és megbecsülhetetlen veteményes kert". Itt újabb szellemes sakkhúzását figyelhetjük meg a zseniális alkotónak. Ismételten megírták már, 98 hogy a Georgikon kimondottan a Festetics hitbizomány gazdasági szakembereinek utánpótlását kívánta az alapításkor biztosítani. Sülé Sándor, mint említettük, így is értékeli a Georgikont. Nagyon lényeges, hogy a Georgikon megnyitása egybe esett Festetics kamarási kulcsának elvesztésével és bécsi kitiltásával. Ilyen körülmények között nyilvános jellegű iskola alapítására engedélyt nem kapott volna. A gazdasági iskolák, köztük a Georgikon működését is figyelte a Helytartótanács, onnét is beérkeztek hozzá a főigazgatók félévi jelentései. 99 Hogy a cél több, mutatja, hogy 1797. október 6-án már olyan szobát jelöltek ki Pethe professzor előadásai tartására, hogy oda „másoknak is szabad bemenetel fog engedtetni". 100 1798. szeptember 14-én azt olvashatjuk a Magyar Hírmondóban, hogy más hallgatók is részt vehetnek az egyes órákon. 101 1799-ben hét külső hallgatója van már a Georgikonnak. 102 1800. szeptember 19-én ismét 2. Festetics György névjegye. 2. Visitenkarte von György Festetics. 2. Carte de visite de György Festetics. 2. Визитная карточка Дьёрдя Фештетича. közlik, hogy „valamint az előtt, úgy jövendőben is" bárkinek lehetősége van minden fizetés, tandíj nélkül az általa kiválasztott órákat hallgatni és az egy év alatt végzett anyagból vizsgázhat is. 103 Az 1801-es év döntő fordulatot hoz Festetics célkitűzéseinek megvalósításában. Eddig magasabb körök kerülték keszthelyi kastélyát, most nem kisebb vendége van, mint maga a nádor. József főherceg nádor keszthelyi időzésének fénypontja a Georgikont felavató szántás volt. Maga a nádor szántott, fehér köpenyben haladt a talyigás eke után, melynek fája nemzeti színűre volt festve, vasa megezüstözve. Gróf Szapáry vitte az ostort. Festetics György az aranyozott szarvú, koszorús ökröket vezette. Egy dűlőnyi barázdát szántottak, oda és vissza. 104 A nádori látogatással Festetics udvarképes lett újra. 1817-ben a híres szántási jelenet emlékére ezüst, és bronz emlékérmet veretett, 105 melyeket a vizsgákon kitűnt tanulók kaptak meg (3. kép). A megjelent és a Georgikon körül érdemeket szerzett személyiségek díszes ezüst mentekötő láncot kaptak, melynek közepén a „numisma oeconomicum" ezüst példánya volt elhelyezve. 106 A Georgikon-lánc töredékét a Balatoni Múzeum számára a közelmúltban szerezhettük meg. Krainer Imre jogtudós kapta, aki a lánccal le is festette magát. A festményt is sikerült megszereznünk. 1797/98-ban 2 hallgatóról tudunk, a következő 1798/99-es tanévben a hallgatók száma 4, míg 1799/ 1800-as tanévben 9. A szám az 1800/1801-es tanévben hirtelen 20-ra emelkedik. 100a József nádor 1799. június 4-én tudatta Festeticcsel, hogy a király a keszthelyi gimnáziumra tett alapítványáért és a Georgikonnak saját költségén való felállításáért elismerését fejezi ki. 107 Festetics György új politikája kezdte meghozni gyümölcsét, a hallgatók számának ugrásszerű emelkedése ezt tükrözi. Az említett nádori látogatás az udvar megbékélésének végső jele. Ettől kezdve a nádor személye fémjelzi a Georgikont, amely most szélesre tárhatta már kapuit. 1797 és 1848 között, amíg az intézet működött, Deininger Imre és Csanády Gusztáv szerint 108 1444 hallgatója volt. Sülé Sándor ennél 240 hallgatóval tud többet, de megjegyzi, hogy a pontos számot különböző nehézségek miatt nem lehet megállapítani. 109 A Georgikon „magánintézmény volt ugyan, de a század elején mégis többen látogatták, mint a pesti egyetemet" írja Sülé. 110 Ha ehhez hozzátesszük, hogy az 1684 hallgató főleg jobbágyi származású, akkor elértünk Festetics György iskolapolitikájának lényegéhez, ami egyben politikai célkitűzés is. A tudás, a "világosság" terjesztése ennek lényege. Célkitűzéseit nem foglalta írásba, ezért okoz azok rekonstruálása bizonyos nehézséget. Törekvései Széchenyi István pár évtizeddel később írt 111 mondatával azonosak: „fő czélom az, hogy hazánk erei központosuljanak; a' megyei, városi, mágnási, nemesi, polgári, vallási, nemzeti sa't. különzések egy magasb czélra olvadozzanak össze; az ember nem mindig czime és állása, de mint ember belbecse után latoltassék ; elmesurlódások által a' nemzeti legnagyobb kincs, a' kiképzett, előítélet nélküli emberi velő mindinkább növekedjék, 's kellő helyére emeltessék, mikép 334
