A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Péczely Piroska: A Helikon Könyvtár XVIII. századi iparművészeti tárgyú metszetgyűjteménye

előtt kiemelték a sorozatból. Helyette a Helikon gyűjteményébe a Chéreau által kiadott, hat lapból álló U jelű füzetet illesztették be, mely síremlékeket tartalmaz. (Chal. 2108—2113.) Mint már említettük, a sorozat egy része nem Delafossetól, hanem más művészektől származik. Ezek: Martinet, François-Nicolas. Az adattárak mint mérnököt és rézmetszőt tartják nyilván, de ugyanakkor megemlítik azt is, hogy Louis XV. és átmeneti stílusban, a XVIII. század közepétől annak végéig kartusokat, kartus alakú allegorikus kereteléseket és színházi ruhákat tervezett. Le Canu, Jean-Dominique-Etienne, Belső és külső építész, kutakat, épületeket, ezek részleteit, kandallókat, oltárokat, interieuröket tervezett és rézbe metszette mások terveit. Mestere a jeles ötvös Delauny volt. Poulleau a sorozat négy kandallótervét készítette. A hivatalos meghatározás rajzolónak és metszőnek nevezi őt. Valóban sok illusztrációt rajzolt, többek között Vignolának, a nagy olasz építésznek a renaissance kiváló teoretikusának „Regola delle cinque Ordini del'Architettura" című munkája francia kiadáshoz címlapot és 33 illusztrációt készített. Deforme, Adrian Faizelot, 1748—1783 között működött. Egy 1949-ben készült leltár szerint a keszthelyi kastélyban is volt egy szignált fiókos szekrénye rózsa és paliszander fából, homloklapján aranylakk tájképpel, aranyozott bronzveretekkel, továbbá ennek a szekrénynek párja, jelzés nélkül. A Q jelű füzet mestere Duval, egyik tervéről, a „Paphos"-ról (Chal. 2089, — 11. kép) Salverte a Les Ornemanister français-ben az alábbiakat írja: „Un meuble galant, tout engirlandé de roses, tout agité de frissons volupteux et chantant un hymne a l'amour par son gracieux décor ou figurent l'arc, le carquois, le brandon symbolique, surmontés de tendres tourterelles." Blondel, Jacques François, (1705—1774.) a nagy építész François Blondel unokaöccse, maga is építész és grafikus volt. Itt egy lap van tőle: (Chal. 2060.), a „Decoration de l'entrée de la galerie de l'hostel de villard." Ez tulajdonképpen két lapból állt, melyeknek eredeti számozása 57—58., az itt levő az 58-as számot viseli. Metszője Charpentier. Mansart Vaine, (Jean Hardouin Mansart de Jouy, 1706—1754.) Jules Hardouin Mansart unokája, ugyancsak építész volt. Parisban a XIII. századi iratokban már említett Szent Ágnes kápolna helyén a XVI. században épült Saint Eustache templom átépítésénél 1727-ben közreműködött. Eichel, Emanuel (1717—1782) Augsburgban működött. A művészettörténet elsősorban mint rézmetszőt tartja számon és 1770-től kezdve hitavalos státusa szerint az augsburgi Szent Anna kollégium rajzmestere volt. Ismerünk tőle ornamentikákat, kerítéseket, kapukat, egyéb lakatosmunkákat, sőt a Helikon Könyvtár gyűjteményéből négy bútortervet is. Ezeket maga Eichel metszette és I. G. Hertel adta ki. Habermann, Franz Xav. Glatzban született 1721-ben és Augsbugban működött, ott is halt meg 1796-ban. Rajzoló, szobrász és díszítménymetsző, Németország egyik legtermékenyebb művésze volt. Nagyon változatos rokokó kompozícióit maga is metszette rézbe. Művei Reynard szerint 500—600 darabot tesznek ki, Jessen szerint azonban 400 lap maradt utána. Ezekből nyolc sorozat, nagyrészt rokokó ornamentika, saját kiadásában jelent meg. Művei többi részét Hertel adta ki Augsburgban és néhányat ugyanott Martin Engelbrecht. Ezek rocailleok, edények, ötvösművek, kocsik, hordszékek, oltárok, szószékek, epitáfiumok, orgonák, ajtók, bútorok, keretek, világítótestek és néhány lakás alaprajza bútorzattal együtt. Tervei általában rokokó ízlésűek, csak későbbi korszakában készített ötvösterveket Louis XVI. stílusban, a lapok felirata szerint: ,... dans le goût le plus moderne, comme on les fabrique à Augsbourg." A Helikon Könyvtárban négy füzetet találunk tőle, egyenkint 4—4 lappal, csupán egyben van öt lap. Schillinger, G. P. négy oltártervvel szerepel a gyűjteményben. Eredetileg a füzethez még két, alaprajzokat bemutató lap tartozott, ezek azonban itt már hiányoznak. AZ ÁBRÁK SOROZATOS LEÍRÁSA (A hiányzó számok tárgya nem iparművészeti, ezekkel itt nem foglalkozunk. A lapok feliratát az eredeti XVIII. századi francia helyesírással közöljük.) 316