A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Baki Ernő. Nyárád földrajzi nevei

faluban. Egyik a reformátusoké, a másik a katolikusoké. Ez a különválás az iskolák államosításával megszűnt. A tanítás 1964-ig ebben a korszerűtlen 4 tanteremben folyt. 64-ben a községi tanács ehhez még egy 4 tantermes modern, a mai kornak megfelelő iskolát épített. A nevelők száma is gyarapodott. Míg 1945 előtt 2 pedagógus tanított a faluban, ma 10 nevelő oktatja korszerű módon korszerű ismeretekre a gyerekeket. A falu műveltségi szintje jónak mondható. Mindenkinek megvan a 8 általános osztálya. A fiatalok — iparitanulók — elhelyezkedéséről a termelőszövetkezet gondoskodik. A gépkocsivezetők és traktorosok a fiatal termelőszövetkezeti tagokból kerülnek ki. Az idősebbek is tanulnak, 1967-ig négyen szereztek mezőgazdasági technikumi érettségit. A falu gazdagodását jól tükrözik a lakásépítkezések. A 22 év alatt 40 új lakást építettek, s 20 régi lakást alakítottak át 2 szoba összkomfortos lakássá. Azok az emberek akik régen moziba sem jártak — ez volt az egyetlen szórakozás — ma televíziót néznek. A községben 60 televízió van, s szinte minden család rendelkezik rádióval. A közlekedési viszonyok jóknak mondhatók annak ellenére, hogy a legközelebbi vasútállomás 7 km-re van a falutól. A MÁVAUT menetrendszerinti járatai minden igényt kielégítenek. //. A gyűjtés és feldolgozás módszere. Névgyűjtésemnek kettős iránya volt. A mai nyelvhasználatban meglevő földrajzi neveket, és a megőrzött régebbi neveket igyekeztem összegyűjteni. Gyűjtésemben szerepelnek a hivatalos névadások eredményeként létrejött földrajzi nevek is. Oly földrajzi neveket is közlök, amelyek a határrendezések óta nem Nyaradhoz tartoznak. Indokom az, hogy a névadás e község lakóinak nevéhez fűződik. A neveket betűrendbe szedtem. Egy-egy névnél több változatot is feltüntetek. Az első alak mindig a köznyelvi, az utána álló a nyelvjárási alak. A beszélt változatok bemutatására 1—2 példamondatot is közlök. Egyes helyeken a levéltárban talált anyagból idézek mondatokat vagy mondattöredékeket. Ha az elnevezéshez valamilyen esemény, vagy történet fűződik ugyancsak közlöm. Gyűjtésem aránylag kis területet foglal magába, tehát a névanyaga nem túl bőséges, de a lehetőségekig teljes. Térképet is készítettem, melyen északról az óra járásával megegyező irányban haladtam a nevek előfordulási helyének jelölésével. Ezt a számot a nevek után tüntettem fel. ///. A belterület földrajzi nevei: Akácás; Agá с ás 18. A Malommal szemben levő, néhány akácfából álló erdő. A pásztorok pihenőhelye. Ha vándorló, csavargó cigányok jöttek, akkor azok itt telepedtek le. 1964-ben teljesen kiirtották, s a helyén most kavicskitermelés folyik. „Az Agácásba megin cigányok telepettek". Aranya János utca; Arany ucca: 23 + 39. A műút két oldalán húzódó, mintegy 1,5 km hosszú utca. A Malomtól a Pap-tagig tart. A hivatalos neve az idők folyamán változott: Sztálin, Rákosi majd Arany János. A lakosság ettől függetlenül csak a Malom utca elnevezést használta és használja. A falu központjától keletre levő részét nevezi a lakosság Malom utca néven, a nyugati részét inkább Celi út néven emlegetik. „A Malomuccábu ehejeszték a bótót". Balázs Varga kocsma; Kiskocsma 5/1. Ma is élő öreg bácsika a kocsma névadója és tulajdonosa. Az épület ma is megvan, tulajdonosa lakja. Kocsma voltáról ma már semmi sem árulkodik, utcai ajtaját befalazták. A két vallás szembenállása a „kocsmázásban" is megmutatkozik, ugyanis ezt a kocsmát csak a reformátusok látogathatták. Barátmajor ; Böröcmajor 17. A Tímai földek és Proletár között található major, melyen mindig csak egy család lakott. Egy hatalmas családi házból, néhány gazdasági épületből és a körülötte elhelyezkedő száz kat. holdnyi szántóból állt. Első urai a Zsuppánok voltak. Később Barát Ferenc vette meg, s hosszú időn át az ő tulajdonát képezte. Neve is innét származik. Legutolsó gazdái Böröcök voltak, ezért él a névnek ez a változata is. Jelenleg csak a szántóterületet jelzi ez a név, hisz a lakóház elpusztult. Böröcék 1953 körül beköltözködtek a faluba. Az épület nagyrészét széthordták az arrajárók. ,,A Barátmajorná jó búza terem". Bibic-tag; Bibictag 22. A Disznó-járástól délre, a Gödöraljai-rétekig húzódó terület. A Disznó-járás vizes, mocsaras részén bíbicek tanyáznak. Ha valaki, vagy valami megzavarja őket sikongva, vijjogva röppennek fel, s csapatostól keringenek. „Valami mëgin' zavargya a bíbiceket". „A Bibictagba sok bibictojást talátam". Biber 27. Temető út. A Homok-bánya mellett, a Temetőhöz vezető út. Jellemzője, hogy a dombról lefolyó víz vájta ki. Akácfákkal borított, partjai két-három méter magasak. A kb. 4—5 méteres keskeny úton nagyon nehéz a közlekedés. „A Bíberbe csak e' szekér fér el". Béka utca 16. Béka ucca, Szabaccság ucca. L. Szabadság utca! Bika-istálló 2. A falu középpontjában levő kocsma udvarán volt a Bika-istálló. 1957-ig 10—12 apaállatot gondoztak benne. A környékén nem igen mertek elmenni az emberek —• főleg a gyerekek —, mert egy-két felbőszült bika már több embert széjjeltaposott. Jelenleg üres az istálló. „A Bikaistállóba' bömbőnek a bikák". „A Bikaistállóná nëm tanácsos ëmënni". Bika-rét; Bikarét; Bikariét 9. A Pásztorház mögött található kaszáló. Az itt összegyűjtött szénából etették a bikákat, sőt gyakran előfordult az is, hogy egy-egy bátrabb bikagondozó idevezette az állatokat legeltetni. e „A Bikaríten sok gomba terem". Bitva-hid; Kőhid; Négylikú hid 20. L. Kőhíd alatt! Cigány-telek ; Cigányok; Cigánok 15. A faluban letelepedett cigányok tanyája ez a néhány bomlófélben levő ház. Korábban a Kertek alján és a falu szélén éltek. Ide 1948 körül költöztek be. „A Cigányokná talâkosztam a kocsivá". Celli út; Celiut 39. Győrből induló, Pápán, Nemesszalókon át Celldömölkre vezető műút, melyet 1960-ban építettek. Korábban egyszerű kövesút volt. A téli hónapok idején gyakran ma is járhatatlan, mert a meredek partjáról lefújt hótömeg az úton gyűlik össze. Az Arany János utca nyugati fele. Domb 25. A Pápa — Szalóki út déli oldala a falu egyik legmagasabban fekvő része. A tövében nyúló utcát jelölik ezzel a névvel. „Emëgyëk nagyanyámhó a Dombra". „A dombinammama sok cukrot hozott". Dózsa György íííca,Dózsaucca;Godena 36. A volt Imrekerttől délre induló utca. Folytatása a Podári út. „A Godenába is laktak cigányok". „A Godenátú nyugatra van a Telep". Emil-domb 14. L. Homok-bánya alatt! Homok-bánya, Toldi-domb. Faiskola 35. Az Imre-kerttől K-re, a Godena utca első házának a helyén — a kb. 1—1,5 holdnyi területen — az 1940-es évekig faiskola volt. Azóta lakóház épült a helyén, s így ma is csak ritkán használják ezt a nevet. Fé kút 3. Fékut. A falu közepén a bolt előtt található kút. 1960-ig kerekes kút volt, ma szivattyús. A kút nagyon hideg, 288