A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Prokopp Gyula: Veszprém visszafoglalásának négyszázadik évfordulójára

A levél eredeti latin szövegének

3 magyar fordítása a következő : „Szőgyéni Magyar, másként Koncz Balázs alázatos kérelme a méltóságos és főtisztelendő esztergomi Érsek Úrhoz, kegyes Urához." „Méltóságos és főtisztelendő Úr, kegyes Uram. Örökös és alázatos szolgálataimat ajánlom méltóságos és főtisztelendő Uraságod kegyességébe. Ifjúságom óta erőmhöz képest arra törekedtem, hogy a kötelességteljesítésben való igyekezetem és hűségem ismeretes legyen a fölséges császár, a szenvedő haza és földesuraim előtt. Ennek tanúi lehetnek mindazok, akik jelenvoltak Veszprém ostrománál, közöttük a nagytekintetű és méltóságos úr, Salm Eck gróf is. Amikor ő jutalom kitűzésével lelkesítette katonáit a Veszprém elleni rohamra, én voltam az első, aki zászlót ragadtam és az életveszéllyel nem törődve feljutottam a falakra. E tettemért a császári felség a közrendűek közül kiemelni és nemesi címerrel díszíteni kívánt engem, melyet már kézhez is vettem. Mivel azonban, mint már említettem, közrendű voltam és méltóságos és főtisztelendő Uraságod Szőgyén nevű jószágán öröklött házam van, azzal a kéréssel járulok méltóságos Uraságod elé, hogy kegyességéből ezt a házamat kiváltságlevele által szabaddá és az adózás alól mentessé tenni méltóztassék. Igyekezni fogok, hogy főtisztelendő és méltóságos Uraságodnak ezt a kegyességet úgy ezen a helyen, ahol zsoldosként szolgálok, valamint egyebütt is, ahol a szükség úgy kívánja, a hallálal nem törődve, hittel és teljes hűséggel megszolgáljam és kiérdemeljem, és várom méltóságos Uraságodnak, az én kegyes Uramnak óhajtott válaszát. Méltóságos és főtisztelendő Uraságodnak alázatos jobbágya és szolgája — szőgyéni Magyar, másként Koncz Balázs." Ennek a levélnek a stílusa és az írása, nemkülönben a latin nyelv ismerete egyaránt tanult, tollforgató emberre vall. Koncz Balázs viszont aligha volt járatos az írás mesterségében, még kevésbé a latin nyelvben. Bizonyosnak kell tehát vennünk, hogy Koncz Balázs valaki mást bízott meg a levél írásával. Ez azonban nem érinti a levél valódiságát és tartalmi hitelességét. Nem érinti a levél hitelességét a keltezés hiánya sem. Egyébként a levél egyes adataiból több-kevesebb pontossággal következtethetünk is a levél írásának időpontjára. Kitűnik ugyanis a levélből, hogy annak megírásakor Koncz Balázs már kézhez kapta a címeres nemesi levelet.

4 A másik adat, hogy a levél címzettje a — névleg ugyan meg nem nevezett — esztergomi érsek, tehát a levél írásakor az esztergomi érseki szék be volt töltve. Oláh Miklós érsek 1568. január 15-én halt meg, utódja pedig, Verancsics Antal, 1569. október 17-én lett esztergomi érsek. Ismerve a királyi kancellária ügyintézésének lassúságát, egy évnél is több idő telhetett el addig, amíg a nemesi diploma eljutott Koncz Balázshoz. Valószínűnek tartjuk tehát, hogy a levél címzettje Verancsics Antal érsek és így a levélírásnak 1569. október 17 után kellett történnie. Viszont nem történhetett Salm Eck gróf halála (1574. június 7.) után sem, mert a levél tanúként hivatkozik reá, tehát még élnie kellett a levél írásakor. Közel járhat tehát a valósághoz annak az iratcsomónak a felirata, amelyben ez a levél fennmaradt és amely szerint ez a csomó az 1570. évi jobbágy-leveleket őrzi.

5 Nem tűnik ki a szövegből a levélírás helye sem. Abból azonban, hogy Koncz Balázs a levél írásakor is zsoldos katonaként szolgált, továbbá hogy tanúként hivatkozott Salm Eck grófra és a veszprémi ostrom többi résztvevőire, arra következtethetünk, hogy Koncz Balázs akkor is a győri vár őrseregéhez tartozott. Teljesítette-e Verancsics érsek Koncz Balázs kérését, arra semmi biztos adatunk sincsen. A korabeli kancelláriai gyakorlat szerint a kérelemre nem jegyezték fel az elintézés módját, hanem a kérés teljesítése esetén külön oklevelet állítottak ki erről, az oklevél szövegét pedig, vagy legalább is annak lényeges tartalmát bevezették a kancellária jegyzőkönyvébe. Az elintézésről tehát csak ez a jegyzőkönyvi bejegyzés maradt vissza a kancelláriában. Ilyen jegyzőkönyv azonban sem Oláh Miklós, sem Verancsics Antal korából nem maradt reánk. Reánk maradt azonban az érseki birtokok 1571. évi urbáriuma, amely Német-Szőgyén leírásánál megemlíti, hogy a jobbágyokon és zselléreken kívül egy „felszabadított" (libertinus) is van a községben.

6 Ha az urbárium nak ez a tétele Koncz Balázsra vonatkozik, úgy Koncz Balázs megkapta a kért mentességet. Ez az azonosság pedig nem valószínűtlen, mert az alább említendő török adójegyzékben éppen Német-Szőgyénnél találjuk Koncz Balázs nevét. Szőgyén

7 (más írásmód szerint Szölgyén, régiesen Zewden stb.) község az egykori Esztergom megye párkányi járásának északnyugati részén (jelenleg Cseh284