A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Zsiray Lajos–Sch. Pusztai Ilona: A salföldi Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor

19. Borospince a helyreállítás után, háttérben az új kőtár. 19. Weinkeller nach Herrichtung mit dem neuen Lapidarium im Hintergrund. 19. La cave aux vins après la reconstruction; en arrière-plan: la nouvelle galerie de pierres. 19. Винный погреб после восстановления, на заднем плане новый лапидарий. A templom szentélye a nagyvázsonyi boltozatokkal azonos szerkezetű, de sokkal gazdagabb, új hálóboltozatot kapott. Ebből az időből származik a tempomhajóés szentély közötti diadalív leszűkítése is, valamint a maradványok alapján rekonstruálhatóvá vált szentély ablakok mérműve.

40 A templom XVI. század elejéről származó terrazo padlójának nyomai előkerültek a szentélyben, a korábbi XV. századi burkolat felett. A templom átépítésén kívül a kolostorépület is komoly változáson ment át az 1500-as évek elején. Ekkor alakult ki a sekrestyéhez alkalmazkodó, nem egészen szabályos kerengős udvar körül a kolostor négy épületszárnya. Az épület elrendezése az alábbi volt: a bejárati kapu az északi oldalon, a kerengő nyugati részének folytatásaként épült, kis előtérbe nyílott. A nyugati szárnyat az egy középpillérre boltozott mennyezetű, szabad tűzhellyel felszerelt konyhahelyiség, valamint az innen fűthető ebédlő foglalta el. A kerengő északi szárnyának padlószintje, a terepadottságok függvényeként alacsonyabb volt, mint a többi részeken. Innen nyílottak ugyancsak a lejtős terephez alkalmazkodva a kolostor alárendelt, gazdasági helyiségei : egy valószínűleg kamrának használt tér, és a pincelejárat, ahonnan a két pincébe lehetett bejutni. A kolostor egész keleti szárnya alatt hatalmas borospince húzódik, ennek nagy, ívesen boltozott kapuja előkerült a feltárás nyomán. A szerzetesek lakóhelyiségei a kolostor keleti szárnyának emeleti részében lehettek, amelyek az udvar felől földszintként közelíthetők meg, ezenkívül a nyugati szárny feltételezett emeletén. A kolostor pusztulása a XVI. században kezdődött el. Miután a szerzetesek elhagyták, üresen állt, az időjárás és a történelem viszontagságainak kitéve. A XVIII. századtól falaiból épültek az új Salföld falu és a környező szőlők házai. Rómer Flóris a XIX. század második felében már teljesen romosán látta.

41 III. ÁLLAGVÉDELME A feltárt kolostor állagvédelmi munkáit 1963-ban kezdtük el.

42 Az eredeti részek konzerválásán kívül a meggyöngült szerkezetek megtámasztására, illetve értelmező kiegészítésként új felfalazásokat készítettünk. Az új falakat az eredetitől eltérő módon, kisméretű téglából falaztuk. így világosan elválaszthatók egymástól az eredeti és az új részek. Nagyobb méretű felfalazás a pincefalaknál, illetve a pincelejárat megerősítésénél készült. Ezenkívül téglával újrafalaztuk a diadalív ledőlt déli pillérét, a szentélyablakok átboltozását és a kolostorkert kútkáváját. Az összes falkoronákat megerősítettük, helyenként beton védőlepénnyel láttuk el, a falfelületeket kihézagoltuk, végül a volt épületbelsők sárga salakterítést kaptak. A kolostor állagvédelme lényegében megtörtént, elmaradt azonban egy pár lényeges dolog, többek között a faragott kőanyag rendezése és bemutatása. Erre 1963-ban a dokumentálás elhúzódása, illetve hitelhiány miatt nem kerülhetett sor. Azóta elkészült a mérműves ablakok és a hálóboltozat elméleti rekonstrukciója. 20. A kolostor távlati képének rekonstrukciója. 20. Rekonstruktion der Perspektivansicht des Klosters. 20. Reconstruction de la vue perspective du monastère. 20. Реконструкция вида монастыря. 255