A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sz. Czeglédy Ilona–Ágostházy László: Berhida középkori temploma

28. A templombelső — helyreállítás után Ny felé. 28. Westansicht des Kirchen-Inneren — nach der Rekonstruktion. 28. L'intérieur de l'église — après la restauration. — Côté ouest. 28. Внутренность церкви с южной стороны — после рестав­рации. faragványok megtartják közvetlen kapcsolatukat az épület­tel, értékük, jelentőségük változatlan, s szemléletesen doku­mentálják a helyreállítás részletproblémáit is. Elvi megfontolások kellett, hogy megelőzzék a homlokzap tok helyreállítását is. Kutatásaink egyértelműen bizonyítot­ták, hogy— az északi hajóablakok kivételével — valamennyi homlokzati nyílás az épület eredeti, középkori állapotát tük­rözi. Az északi oldali ablakokat utólag, a barokk helyreállí­tás alkalmával törték, majd később ismét befalazták. Az ere­deti, középkori vakolat nagy felületekben megtalálható s erre került rá a kavicsos, barokk kori kanálfröccsös vako­lat, így el kellett döntenünk, hogy az utólagos vakolat lefej­tése, s az alatta található vakolatréteg kiegészítése, javítása útján a középkori homlokzat képet állítjuk-e helyre, vagy pedig a barokkban kialakított homlokzati állapotot rögzít­sük-e a kanálfröccsös vakolat javításával. Figyelembevéve azt, hogy a barokk korban felhordott vakolat az épület tör­ténetének egy állomását jelzi s nem bontja meg az összha­tást, míg eltávolítása esetén a középkori vakolat javítása a színezés, meszelés nélküli homlokzaton kétes eredményű le­het, úgy döntöttünk, hogy a barokk vakolatot javítjuk. Ez technikailag is kedvezőbben megvalósítható eljárásnak tűnt. így a homlokzaton a barokk állapotot rögzítettük. Vélemé­nyünk szerint ez azért is a kedvezőbb megoldás, mert így az épület tömege, nyílásai középkori eredetét bizonyítják, hom­lokzatfelületei pedig a barokk-kori tatarozás tényét rögzí­tik. A homlokzati munkáknál tehát fentiek szerint jártunk el. Az ablaknyílásoknál semmiféle változtatás nem történt, az utólag befalazott északi ablakokat sem bontottuk ki, csak a belsőben érzékeltettük. A torony teljes felületéről el kellett távolítani a vastag kő­poros habarcsréteget. Helyette új, a meglevő barokk kori vakolathoz hasonló, kavicsos vakolatot hordtuk fel, a sima keretelések, szegélyek megfelelő kialakításával. A torony vakolatának helyreállításához, a részletek megtervezéséhez támpontot egyrészt egy, a XIX. század közepéről származó rajz (Rómer Flóris?), másrészt az e század elejéről ránk ma­radt fénykép szolgáltatott. Mindkettőn jól kivehetőek a ba­rokk homlokzatkialakítás részletei. A helyreállításkor a mé­retek centiméter pontosságú meghatározásában a hajó és szentély homlokzatainak ép részletei megfelelőek voltak. E felületeken ugyanis mindenütt maradt éppen annyi vako­lat, mely a részletek visszaállításához, egyértelmű kiegészí­téséhez elegendő volt. Az újonnan felhordott vakolatnál az anyag megválasztásában, a felhordás módjában, a felület­kezelésben az eredeti — középkori, illetve barokk — vakolat követelte követelményekhez igyekeztünk igazodni (29. kép). A homlokzathelyreállítás szerves része volt a tetőfelüle­tekjavítása. A habarcsba ragasztott cserépfedés hiányos volt, a régi cserepek nagy része ki volt fagyva, így a tetőzet sok helyen beázott. A javítás során pótoltuk a hiányzó, szétfa­gyottcserepeket, újból ragasztottuk a laza darabokat. A hiá­nyok pótlására bontott nagyméretű cserepet használtunk s ezeket a meglevőkkel keverve raktuk fel a felületre. A ge­rinceket, éleket mindenütt újra raktuk. Hasonló módon ja­vítottuk a sekrestye és a toronysisak fedését is. 29. A templom DNy felől — helyreállítás után. 29. Südwestansicht der Kirche — nach der Rekonstruktion. 29. L'église après la reconstruction — vue du Sud-Ouest. 29. Церковь с юго-западной стороны — после реставрации,

Next

/
Thumbnails
Contents