A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Éri István: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1967. évi munkájáról

VI. Kiállítóhelyeink, emlékmúzeumaink közül 1967-ben az évekre kidolgozott terv szerint egyrészt a badacsonyi Irodalmi Emlékmúzeum kiállításának felújítására került sor, másrészt az újonnan létesített nagyvázsonyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum berendezésével foglalkoztunk. Ezenkívül csupán a tihanyi múzeumban folyt kiállításrendezési tevékenység. Költségvetési lehetőségei határain belül egyes múzeumokhoz vezető utak mentén irányjelző táblákat helyeztünk el, továbbá új plakátokat nyomattunk. A kismúzeumok látogatottsága általában megegyezik az előző éviekével, jelentősebb visszaesés csak Tihanyban volt tapasztalható. 1. Madártani kiállítás, Ábrahámhegy A kiállítás anyagában változtatás nem történt. Elmaradt az épület körüli telek parkosítása, telekhatárok kijelölésével kapcsolatos problémák miatt. A balatoni műút mentén irányjelző táblákat állítottunk fel. A múzeum látogatóinak száma az előző évihez képest is csökkent, mindössze 630 fő volt, 97 tárlatvezetés hangzott el. 2. Egry József Emlékmúzeum, Badacsony A Balaton legnagyobb festőjének emlékét őrző és ápoló, műveit megismertető emlékmúzeum létesítésének gondolata több mint egy évtizeddel ezelőtt már felmerült. A Megyei Igazgatóság — mint arról korábbi jelentéseinkben is beszámoltunk — szintén több éve szorgalmazta az emlékmúzeum létesítését. Az ügyben illetékes szervek az 1967-ben folytatott tárgyalások eredményeként biztosították az emlékmúzeum létesítéséhez szükséges, meglehetősen nagy összegű fedezetet, ennek alapján november 21-én a művész lakóháza kisajátításra került. A lakók elhelyezése, az épület átalakítása és berendezése 1968. évi legfontosabb feladataink közé fog tartozni. Remélhetőleg még ugyanebben az évben a nagyközönség számára is megnyithatjuk az emlékmúzeumot. Borsos Miklós szobrászművész a Megyei Tanács VB. megbízásából elkészítette az Emlékmúzeum kertjében felállítandó Egry-szobrot. 3. Irodalmi Emlékmúzeum, Badacsony A múzeum épületeinek felújítását és bővítését kapacitás hiányában ismét el kellett halasztanunk. Elkészítettük viszont az építkezéshez szükséges tervrajzokat és költségvetéseket. A felújítás elmaradása viszont már nem késleltethette tovább a kiállítás évek óta esedékes átrendezését. Balkányi Enikő, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa forgatókönyve alapján a főépület első emeleti irodalmi emlékkiállítását átrendeztük olymódon, hogy Kisfaludy Sándor és kora irodalmi emlékeit az enteriőr jelleggel berendezett három terembe vontuk össze. A felszabadult negyedik, nagyméretű helyiségben „Balatoni Almanach" címmel a mai magyar költők legszebb balatoni tárgyú verseinek külön e célra készült kéziratlapjait állítottuk ki, s azokhoz illusztrációkat készíttettünk. A versek összeválogatását É. Takács Margit közreműködésével Gopcsa Katalin végezte, ő bonyolította le a kéziratok és illusztrációk begyűjtését s a kiállítás megrendezését, Molnár Szilárd installációs tervei alapján. A rendezéssel kapcsolatos festés, villanyszerelés miatt májusban egy hétig, júniusban 4 napig a múzeumot bezártuk, majd június 25-én Lakatos László, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója megnyitóbeszédével nyitottuk meg. A felújított irodalomtörténeti és az új kiállításrész nagy érdeklődést váltott ki. A Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Rotaprint Üzemében készített facsimile versgyűjtemény a kiállítás megnyitásának napjára elkészült. Az átrendezéssel egyidejűleg a múzeumba vezető utakhoz irányjelző táblákat helyeztünk el és egy új plakátot készítettünk. A múzeum májustól a nyári idényben a hét minden napján nyitva tartott. A látogatók száma 38 898 fő (1966: 38 069). A teremőrök 398 tárlatvezetést tartottak. 4. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Bakonybél Már korábban hírt adtunk arról, hogy a Megyei Tanács VB. 1966-ban múzeumi célra Bakonybélben egy népi műemlék-komplexust (három épületet a hozzátartozó nagy telekkel) vásárolt. Az épület helyreállítása, megállapodás szerint, az Országos Műemléki Felügyelőség költségére és kivitelezésében történik. 1967-ben elkészültek az ezzel kapcsolatos tervek, a kivitelezési munkák azonban a következő évre húzódtak át. Emiatt halasztást szenvedett a kidolgozott tématerv alapján meginduló tárgygyűjtés megkezdése is. 5. Jókai Emlékmúzeum, Balatonfüred A kiállításon a Petőfi Irodalmi Múzeum által végrehajtott apróbb tárgycseréktől eltekintve lényeges változtatás nem történt. Július folyamán hosszabb rádióriport foglalkozott a múzeummal, a kiállítást ismertető vezető hiányát kifogásolva. A már év elején nyomdába adott „Jókai Balatonfüreden" с ismeretterjesztő kiadvány 2. átdolgozott kiadása francia, angol és orosz nyelvű kivonattal, nyomdai nehézségek miatt csak augusztus végén jelent meg, 4000 példányban, 5 ív terjedelemben. Ezenkívül Balatonfüred területén irányjelző táblákat állítottunk fel, és a múzeumot propagáló új plakátot készíttettünk. Minthogy az Emlékmúzeum iránt állandó az érdeklődés, egész éven át szünnap nélkül tartottuk nyitva. Részben ennek tulajdonítható az ezévi, eddig legmagasabb látogatószám, 54 584 fő. (1966: 50 666). A megtartott tárlatvezetések száma: 774. 6. Bajcsy Zsilinszky Endre Emlékmúzeum, Kővágóőrs-Pálköve Az 1966-ban megnyílt emlékmúzeumot évenként csak az üdülési idényben, 6 hónapon keresztül tartjuk nyitva. A kiállításon változtatás nem történt, propagálása érdekében irányjelző táblákat helyeztünk el és plakátot készítettünk. A múzeumot felkereső látogatók száma 1967-ben 1983 fő volt, (1966: 1639). 7. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Nagyvázsony A Megyei Idegenforgalmi Hivatal 1967-ben kezelésünkbe adta át azt a nagyvázsonyi népi műemléket, melyet múzeumi célra az Országos Műemléki Felügyelőség már korábban helyreállított. Az itt létesülő kiállításon kísérletképpen túl kívántunk lépni a megyénkben, Veszprémben, illetőleg Tihanyban megnyitott hasonló jellegű kiállítóhelyek profilján. Ennek érdekében, amellett, hogy az épületben elhelyeztük mindazokat a tárgyakat, melyek a környékbeli múltszázadi parasztházak tartozékai voltak, egy helyiségben, ugyancsak eredeti tárgyi emlékanyaggal kiállításszerűen vázoltuk fel a hajdan Vázsonyban oly jelentős szerepet játszott tíz különféle céh működésére vonatkozó adatokat. Ezenkívül, tekintettel a takácsmesterség hajdan nagy itteni jelentőségére, a Pulán megvásárolt takácsműhely felszerelésével munkába állítottuk a falu egyetlen, még működő takácsát, Szauer Ágostont. A látogatók ilyenformán e mesterséget élő formában ismerhetik meg, az ott elkészült szőtteseket 1968-ban a helyszínen meg is vásárolhatják. A kiállítás anyagának begyűjtését és a rendezési munkálatokat Pesovár Ferenc irányította, Petánovits Katalin és Nagybákay Péter közreműködésével. A múzeumot nagyszámú érdeklődő jelenlétében 1967. június 21-én Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója nyitotta meg. Az Országos Műemléki Felügyelőség megértéssel fogadva a múzeum bővítésére vonatkozó elképzeléseinket, még az év folyamán saját költségére elvégezte a különálló istállóépület kisebbmértékű átalakítását, — Mendele Ferenc tervei szerint — melyben egy XIX. századi nagyvázsonyi rézműves-műhely teljes felszerelését helyezzük el, illetve munkafolyamatait mutatjuk be. A rézművesműhely anyagát az év folyamán megvásároltuk, a gyűjtés munkáját Égető Melinda néprajzos végezte. A kiállításhoz vezető útvonalakon irányjelző táblákat helyeztünk el. A község új muzeális látványosságáról a TV riportban számolt be. A múzeum megnyitása óta eltelt időszakban a kiállítást 2536 látogató kereste fel. 21