A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sz. Czeglédy Ilona–Entz Géza–Reisinger Mária–Mendele Ferenc: Az egregyi Árpád-kori templom

20. A- templom alaprajza helyreállítás után. 20. Grundriß der Kirche nach der Rekonstruktion. 20. Le plan de l'église après la reconstruction. 20. План церкви после восстановления. A TEMPLOM HELYREÁLLÍTÁSA A helyreállításnál elsősorban a nagyrészt eredeti állapotában megmaradt templom jelenlegi állapotának megőrzésére törekedtünk. A tetőszerkezet, a födém, a torony kőből falazott sisakja és ikerablakainak oszlopai, továbbá az északi és a nyugati homlokzat vakolata a helyreállítás előtt nagyon rossz állapotban volt. A torony É-i, valamint K-i oldalán a vakolat már teljesen hiányzott és a másik két oldalon is hiányos volt. A hajó és a szentély festett, színezett vakolatarchitektúráját is csak a gyors restaurátori beavatkozás menthette meg. A régészeti feltárás-, valamint a falkutatás ugyanakkor az épület középkori állapotának hitelesebb bemutatását is lehetővé tette. Az 1730 körüli felújításnál a templom tömegét, alaprajzát és részleteit is változatlanul megtartva, a talajszintet kívül-belül megemelték, majd újra vakolták az épületet. Ekkor készült a szentély és a toronyalj boltozata, továbbá a déli bejárati ajtó a ma is meglevő ajtószárnnyal és zárral. A templomnak ez a barokk-kori átépítése a többi középkori részletet megtartotta és az épület egységes építészeti architektúrája megmaradt. A középkori ajtó tengelyében kialakított új bejárat sem változtatta meg a déli homlokzaton elhelyezett nyílások korábbi egyensúlyát. A szélesebb új ajtót ugyanis a változtatás nélkül megtartott középkori ablakok keretezésével ellensúlyozták. A helyreállításnál ezért mindkét építési kor stílusjegyeit együttesen érvényesíteni kívántuk és a tervezés alapelvét a fenti kettősségnek — a középkorinak és az újkorinak — a bemutatása jelentette. Ezért tartottuk meg pl. a barokk ajtónyílást- és szárnyat, bár a középkori bejárat küszöbköve, valamint több, feltehetően az ajtó szélesítésénél kibontott kő is előkerült a régészeti feltárásnál. A középkori talajszint visszaállítása lehetővé tette, hogy az eredeti ajtó küszöb- és lépcsőköveit, továbbá a bélletkövek induló csonkjait (a letört részek visszaragasztásával) bemutassuk. A középkori ajtónyílás szélességében elhelyezett éltéglasor az eredeti bejárat méretét jelöli, s egyben a megmaradt béllet-köveket is védi. Az ásatásnál két darabban előkerült belső lépcső is összeragasztva, letisztítva eredeti helyére került vissza. Az egyértelműen meghatározott középkori padlószintet lapjára fektetett téglaburkolattal rekonstruáltuk. Az aljazatbetonra homorú oldalával — „hasával" —• fektetett pillértéglákból kettőt-kettőt szorított hézaggal illesztettük egymás mellé. Az így nyert négyzetes táblákat — fehércementes hézagolással — hálósán fektettük le. A szentély padlószintje 10 cm-rel magasabb volt a hajóénál. A szintkülönbséget a diadalív alatt két éltéglasor biztosítja. (20. kép) Az ásatást megelőzően elbontott, korhadt és értéktelen oltárt, valamint a padokat nem tettük vissza a templomba. Helyettük, új mészkőből faragott oltárlapot és tölgyfából bárdolt gerendapadokat készítettünk. A régi kórus helyére (az északi oldalon felvezető külső betonlépcső elbontása után) új gerendákból faragott karzatot terveztünk. (21. kép) Az új tölgyfalépcső a templombelsőből vezet a karzatra és innen a padlástérbe. A korhadt tetőszerkezet- és pórfödém helyett részben új tető és födém készült, de a régi mintájára. (A csomópontoknál pl. faszegekkel összeerősítve). A műpala tetőfedés helyett deszkázásra erősített, kötésben rakott, hornyolt fenyőfazsindelyt készítettünk. A láng- és gombamentesített új héjjazatot — az eresz és homlokdeszkákkal együtt — padlóolajjal kentük le. A hajó új deszkamennyezetét csónaklakkal vontuk be. (A templomhajó — a torony keleti oldalára felfutó összefüggő vakolatfelület szerint — minden bizonnyal nyitott fedélszékes volt). A szentély fiókos dongaboltozatát, valamint a toronyalj téglából falazott keresztboltozatát kijavítottuk. A szentélyt — a tetőtérben látható boltozatindítás szerint — feltehetően a toronysisakhoz ahsonló, álboltozatként falazott kupola fedte eredetileg. Ennek visszaállítására egyértelmű adatok hiányában nem gondolhattunk. A tetőtérben ma is meglevő boltozatindítás megerősítéséről, javításáról természetesen gondoskodtunk. A torony csűrlős sisakját merevítő nyolc fagerendából hét hiányzott. Ezeknek a gerendáknak a pótlásával és kiékelésével a toronysisakot belülről is megerősítettük. A sisak külső felületéről a néhol 4—6 cm vastagságú cementes va208