A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

apácák Balaton-menti uradalmának központi faluja volt

1

. Mellettük a XIII. században még éltek itt királyi udvarnokok is.

2 A XV. században Szárberény az apácáké, Kisberény vagy Kisszárberény a káptalané.

3 Berény Szt. Márton egyháza az apácák falujában állott, az apácák birtokán álló többi plébániatemplom anyaegyháza, azok: Kenése, Máma, Sándor, Csittény és Padrag a szárberényi plébánia filiális plébániái voltak.

4 A templom valószínűleg nagyon korai, azonban csak 1290-töl ismert/' említésével éppúgy találkozunk a középkor századaiban," mint papjaiéval.

7 A XVI. század végi török pusztítás után 1612—1614-ben, majd a század végén a protestánsok építik újjá.

8 1695-ben német katonasággal foglalták vissza a katolikusok számára, de 1704 körül a falu elkergette a plébánost. Egy 1721-ben felvett jegyzőkönyv szerint kálvinista templom, amely a katolikus templomok formájára, szentéllyel, sekrestyével és toronnyal, szentélyében kő oltárral és fali szentségtartó fülkével épült. 1739-ben átépítették, ekkor készült a templom körüli körítőfal.

9 1745-ben újból építkeztek rajta,

10 1789-ben pedig teremtemplommá alakítva boltozták be," ekkor nyerte ma is látható alakját. (17. kép.) Egy 1318-ból fennmaradt adat említi a szárberényi erdőben levő Szt. Kereszt remeték templomát.

12 1860 körül a mai Remetevölgy ben, Vörösberény felett még látható volt egy templom kőfalmaradványa, amelynek azonban ma nyoma sincs.

13 i Csánki III. 222.; Ila-Kovacsics 410-411., Hárich János: A veszprémvölgyi apácakolostor birtokainak története. Pécs,1928. 2 HO. I. 57.; Békefi 80.; Szentpétery Krit. jegyz. 2051, 2071. 18. Zirc, feltárt középkori templom. 18. Zirc, freigelegte mittelalterliche Kirche. 18. Zirc, église médiévale mise à jour. 18. Зирц, раскопанная средневековая церковь. 17. Vörösberény, Reformutus templom 17. Vörösberény, reformierte Kirche 17. Vörösberény, temple calviniste 17. Вёрёшберень, реформатская церковь. 3ZsO. П/1. 1134. 4 и.о. И/2. 7286. 5 Mon. Vespr. П., XLI-XLIV. « 1297: CD. VI/2. 93-94. 1318: Veszpr. reg. 90. 1339: U.o. 316. 1389: ZsO. I. 1040. i 1333: Mon. Vespr. II. 65. 1334: U.o. П. 73. 1500: Békefi 80. s Kováts J. István: Magyar református templomok. I. Bp. 1942., 116 483. »Az 1695-1739 közötti adatok: OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. OMF. - Baranyainé. 10 Kováts J. István: i. h. 11 U.o. A közölt alaprajz az OMF. tervtárában 8671. lsz. alatt található 12 Veszpr. reg. 90. 1:1 MRT. 1/2., 4/7. X 182. VÖRÖSTÓ. Veszprémi járás. A Nagyvázsony melletti Vöröstó egyike a megye legkorábban ismert falujainak, 1121-ből való első említése.

1 Az Atyusz nemzetség és monostoruk, az almádi bencések birtoka volt,

2 amely részben Essegvár és Vázsonykő várának földje a XIV—

XV. században.

3 A vöröstói Szt. Kozma és Dómján parochiális egyház már 1121-ben az almádi monostoré volt.

4 1276-ban is az övé.

5 Plébánosát a pápai tizedjegyzékek 1333 és 1335 között mindhárom évben összeírták,

6 később 1464-ben említik.

7 1550-ben még működő plébánia volt.

8 148