A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

Középkori templomáról adatot nem ismerünk, de egyházas hely volt, mert a XVI. század elején két alkalommal is említik papját, illetve plébánosát.

2 i Csánki III. 247.; PRT. III. 266. г 1515: OL. Dl. 22. 707. MDK-A-I-10, Tomcsányi. 1522: PRT. VIII. 569. X 13. BAKONYPOLOSKE. Devecserijárás. A Bakony nyugati lejtőjén levő falu középkori neve Perecske. A XIV—

XV. században a mai Kéttornyúlakot birtokló Lakiaké és rokonságuké,

1 valamint a Noszlopiaké,

2 Rumiaké

3 és Szentivániaké.

4 1314-ben kapott püspöki engedélyt Laki Hektor, hogy Perecskén fából kápolnát építtessen.

5 Ezt az engedélyt 1359-ben Hektor fia, György megújíttatta.

6 Nem tudjuk, hogy a kápolnát megépítették-e; a későbbiekben nem említik a falu templomát, csupán Ádám Iván írt 1889-ben, helyszíni tapasztalatai alapján, a falutól keletre a kolostorhelynek nevezett dülőrészről.

7 1 Veszpr. reg. 73, 508. 2 HO. III. 169. 3

TT. 1901, 363. 4 Csánki III. 246. 5 Veszpr. reg. 73. « Uo. 508. » AÉ. 1889., 366-367. X 14. BAKONYSZENTIVAN. Pápai járás. A nyugati Bakony alján elterülő nemesi falu a róla elnevezett Szentiványi családé.

1 Maga a falu templomának védőszentjéről, az Ivánnak nevezett Keresztelő Szt. Jánostól vette nevét, ahogy ez nálunk a XIII. század második felében szokásban volt. Ezzel tulajdonképpen már jellemeztük is középkori templomát, amelyhez plébánia csatlakozott. A falut és vele templomát egy 1330-as oklevél birtokosaival együtt említi: János és 4. Bakonyszentlászló, ev. templom. 4. Bakonyszentlászló, evangelische Kirche. 4. Bakonyszentlászló — temple luthérien.' 4. Баконьсентласло, евангелическая церковь. Веке ,,de Sancto Johanne" nemesek.

2 Plébánosairól 1480-ból

3

,1500-ból

4 és 1501-ből

5 maradt ránk adat. i Csánki III. 252. 2 АО. II. 497. 3

TT. 1907., 381. 1 Uo. 386. s PRT. VIII. 178. X 15. BAKONYSZENTKIRÁL Y. Zirci j arás. Eredetileg királyi várföld,

1 majd a teljes középkoron át részben Csesznek vár tartozéka, részben a zirci apátságé.

2 Amint neve is mutatja, egyházas hely volt. A Szentkirály patrocinium-névből következik, hogy templomát Szt. István király tiszteletére szentelték, még valószínűleg a XIII. század vége felé. A templomnak egyetlen említése 1478-ből maradt ránk: kegyura a zirci apátság.

3 1 Ila-Kovacsics 253. 2 Csánki III. 252. a OL. Dl. 18. 145. MDK-A-I-10, Tomcsányi. • 16. BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Zirci járás. A falut okleveleink csak a XV. század eleje óta említik, akkor már Csesznek vár tartozékaként.

1 Neve alapján, amely templomának titulusából származik, két évszázaddal korábbi településnek kell minősítenünk. Templomáról nem ismerünk középkori említést. A falu közepén emelkedő kis dombon álló evangélikus templom — 1816-ban végzett

2 későbarokk átalakításban — a falu névadó, középkori temploma, egyhajós, keletéit sokszögzáródású szentéllyel. Az 1966 tavaszán végzett falkutatás eredményeképpen sikerült feltárni az egykori díszes déli kapu helyét és faragottkő lábazatait, valamint a hajó és a szentély elfalazott későromán résablakait. A hajót és a szentélyt egyaránt boltozat fedte. A megtalált részletek alapján a Szt. László király tiszteletére emelt templomot a XIII. századvégénépítették. (4. kép.)

3 i Csánki III. 253., TT. 1901, 369. 2 A bakonyszentlászlói ev. egyházközség irattárában levő iratok alapján. 3 A falkutatást Császár László, Koppány Tibor és Tóth Sándor végezték, az alaprajz a szerző felmérése. X M.BAKONYSZOMBATHELY. Komárom megye, komáromijárás. (1950 előtt zirci járás). A Bakony északi oldalán fekvő falu, amely régi vásároshely volt, a cseszneki vár uradalmához tartozott a középkorban.

1 Templomáról középkori adatot nem ismerünk, csak azt tudjuk, hogy a XVII. század első felében elnéptelenedett falut 1690 körül telepítették újra és ekkor templomát is kijavították.

2 i Csánki III. 254. 2 Ila-Kovacsics 255. X 18. BAKONYTAMÁSI. Pápai járás. A megye felső részében levő Tamási a XIII. században a Szák nemzetségé volt, itteni részeit a pannonhalmi monostor kapta 1262-ben.

1 További sorsáról nem sokat tudunk. A XV. században a Garaiaké és Csesznek várához tartozott.

2 Egyházas hely volt, bár templomáról nem ismerünk középkori adatokat. 1524-ben plébánosát említik.

3 1 Karácsonyi III. 43. 2 Csánki III. 255. 3 PRT. VIII. 188. 122