A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében
Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. Veszprém Megye Múzeumi Igazgatósága 1964—65ben összeállította a megye műemléki nyilvántartását azzal a szándékkal, hogy ezzel a későbbiekben megírandó műemléki topográfia alapjait is lerakja. A nyilvántartás az Országos Műemléki Felügyelőség keretén belül korábban elkészített hasonlót vette alapul, de távolabbi céljai érdekében természetesen sokkal bővebb annál. A gyűjtőmunka nemcsak a már eddig ismert és nyilvántartott építményekre terjed ki, hanem igyekszik felderíteni minden, történetileg és művészetileg jelentős épületet. Ennek érdekében a Bakonyi Múzeumon belül külön műemléki adattár létesült, amelynek gazdagítása levéltári, bibliográfiai és egyéb, főleg helyszíni kutatással azóta is változatlan erővel folyik. Ezzel a gyűjtőmunkával számtalan új, eddig nem ismert, művészetileg értékes épületet találtunk ; többre levéltári adatok nyomán, másokra pedig a helyszínen megmaradt, eredeti részletek alapján figyeltünk fel. A védett épületekben az átlagosnál gazdagabb Veszprém megye műemlékeinek jelentős része középkori, vagy középkori eredetű. Az alábbiakban ezeknek egy részét, az egyháziakat gyűjtöttük össze, a már elpusztultak, vagy egyelőre újkori átépítés alatt megbúvók adataival kiegészítve. Gyűjtésünkkel a megye középkori művészeti, ezen belül szorosabban vett építészeti képének megrajzolásához szeretnénk hozzájárulni. Egy terület művészeti képének kutatásához nem elég az ismert emlékek számbavétele és értékelése, elengedhetetlen, hogy tudjuk: mi az, ami egykor volt és azóta elpusztult. Ezért kell számbavennünk lehetőleg minden adat felkutatásával a terület teljes, arra a korra vonatkozó anyagát, hiszen nemcsak az egyedileg kiemelendő értékek, hanem pl. a felépített épületek mennyisége is fontos a kor kulturális, művészeti képének felrajzolásához. Mindezek ellenére a közölt „repertórium" nem lehet teljes, mert főleg irodalmi adatokra és aránylag kismértékű levéltári kutatásra támaszkodik. A teljességre való törekvés nem is lehetett célunk, csupán azt az anyagot szerettük volna közzéteni, amely történeti adataiban az eddig közölteket gyűjti össze. A közismert oklevéltárak és a Veszprém megye területét érintő ilyen jellegű művek adatai mellett természetesen felhasználtuk a Bakonyi Múzeum már említett műemléki és régészeti adattárának, ezenkívül pedig a Művészettörténeti Dokumentációs Központ gyűjtésének adatait is. Ezek számos, levéltári kutatásból származó, eddig ismeretlen adatot tartalmaznak. Ezenkívül a megye folyamatban levő régészeti topográfiai kutatása eredményeként elkészült — a veszprémi járás területét feldolgozó — 2. kötet kéziratát is helyenként felhasználtuk. A teljességre törekvés érdekében a közölt történeti adatokat módszeres levéltári, a műemléki anyagot pedig helyszíni kutatással és régészeti feltárással lehetne tovább bővíteni. Gyűjtésünk a történeti Veszprém megye területét foglalja magába, annak 1946 előtti határai között. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a középkori Veszprém megye korántsem egyezett ezzel a területtel. Határai még a XV. században is elég bizonytalanok voltak, egyes községeket hol ide, hol oda soroltak (Csánki III. 204.). 1946-ban, madj 1950 után megyénk területe jelentősen módosult (lásd: Ila-Kovacsics 24—25.). A mai megye egészen újkori, szinte napjainkban alakult ki a régi Veszprém megyéből, Zala, Vas, Győr és Fejér megyék átcsatolt részeiből, ugyanakkor, amikor a régi megyéből nagy részeket csatoltak Komárom, Fejér és Somogy megyékhez. A gyűjtőmunka lehatárolása érdekében ezért kellett az 1946 előtti határok között maradnunk, bár az akkori megye sem volt szoros földrajzi, gazdasági és kulturális egység. Nem volt egységes egyházigazgatási szempontból sem: a mai devecseri, a pápaijárás és a zirci járás északi része 1777-ig néma veszprémi, hanem a győri püspökséghez tartozott. A következőkben a falvak nevének betűrendjében ismertetjük a meglevő középkori templomokat, illetve a megye középkori egyházas helyeit. A község és a járás nevénél — amennyiben ez szükséges — közöljük az 1946 előtti közigazgatási beosztást. Minden helységnév előtt a margón alkalmazott jellel tüntetjük fel, hogy épségben levő, esetleg csak jelentéktelen átalakítással vagy toldással ránkmaradt templomról (•), középkori részletről (o), templomromról (L), vagy elpusztult templomról (X) van szó. Ezekután közöljük a falu történetére és birtokviszonyaira vonatkozó, majd a templomra, papjára vagy velük kapcsolatos bármilyen vonatkozású legfontosabb adatokat. Ha a középkori templom akár átalakítva is maradt ránk, rövid, részletekre ki nem térő leírást adunk róla és lehetőség szerint közöljük alaprajzát is. Nem soroljuk fel a monostoros helyeket, sem a prépostságokat, sem a kolostorokat. Ezek sok esetben töltöttek be plébánia szerepet, de mivel ezeken a helyeken külön plébániatemplom nem állott, ismertetésüket mellőzzük. — Nem vettük fel azokat a helységeket sem, amelyeket a középkori adatok Veszprém megyéhez tartozónak említenek, de az 1946 előtti megyehatárokon kívül fekszenek, mint pl. a Győr megyei Tápszentmiklós, a komáromi Kisbér és Ászár, a Fejér megyei Igar, vagy Siófok, amely az újkorban Veszprémhez, a középkorban azonban Somogyhoz tartozott. 117