A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Entz Géza: A Veszprém megyében végzett műemléki helyreállítások tudományos eredményei

eddig nem került elő. A récéskúti bazilika Cs. Sós Ágnes legutóbbi ásatása alapján XI. századinak bizonyult. Alapfalai alatt a VIII—

IX. század fordulóján elpusztult szláv település nyomai húzódnak. E fölé emelték a IX. században azt a két faszerkezetű templomot, amely megelőzte a háromhajós kőbazilikát. Ez utóbbi XI. századi kőépítészetünk hiteles emléke, amely az Adria környéki egykorú hasonló megoldásokkat tart szoros rokonságot. A Szent István által alapított zalavári bencés apátság a Várszigeten állt. Helyét sajnos teljesen kitermelték s így csak a hozzá tartozó kolostor részleteit sikerült az ásatások során felismerni. Mégis Giulio Turco 1569-i felvétele és a megmaradt, jelenleg a keszthelyi Múzeumban őrzött márványtöredékek alapján megállapítható, hogy valószínűleg háromhajós, nagy félköríves apszisszal záródó templom volt, amelynek belsejét a Velence környéki XI. századi templomok mintájára kell elképzelnünk. A Várszigeten a jelenlegi országút közvetlen közelében egyhajós félkörívű szentéllyel záródó temetőkápolna is ismeretessé vált. Körülötte egykorú temető terül el. E ma ideiglenesen visszatemetett kápolna hitelesen ad fogalmat XI. századi falusi egyházainkról, amelyekről eddig csak írott forrásokból tudtunk. A zalavári ásatások tehát éppen a hazai románkori építészet legkorábbi korszakát világítják meg kétségtelenül hiteles és jól datálható emlékekkel.

3 Zalavárhoz kapcsolódóan^említhető az 1055-ben I. András király által alapított tihanyi bencés apátság altemploma. A helyreállítás során végzett ásatás és falkutatás lehetővé tette a XIX. század végén eredeti alakjából kivetkőztetett háromhajós, egyenes záródású tér hiteles visszaállítását. Ugyanakkor az embertani vizsgálat megállapította az altemplomban középen eltemetett holttest csontvázának koraárpádkori eredetét. így feltehető, hogy az egyszerű kereszttel megjelölt sírlap alatt valóban az alapító András király nyugszik. — Az 1965-i külső homlokzat felújításakor az altemplom középső ablaka felett palmettadíszes vállkő került elő, amely szorosan kapcsolható a XI. századi királyi műhely e jellegzetes, sajátosan hazai csoportjához, elsősorban a veszprémi székesegyházhoz. Mivel a tihanyi apátság alapítása és építése szinte évhez köthető, ez a lelet jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a műhely működését a XI. század második harmadára rögzíthessük.

4 Ugyancsak románkori építészetünk kezdeteit idézi a veszprémi Szent György-kápolna. Az 1957-ben végzett régészeti kutatás során a székesegyház északi oldalán, tőle független nyolcszögű kápolna alap- és felmenő falai kerültek napvilágra. Szentélye félkörívesen záródik. Ez alatt az épület alatt egy tőle eltérő tájolású körkápolna bontakozott ki. A feltárás adatai alapján kétségtelenül megállapítható, hogy a korai körkápolnát a későbbi nyolcszögű kápolna építése érdekében bontották le. A típus formai és történeti elemzése nagyban valószínűsítette a körkápolna X. századi eredetét, amely összekapcsolható Géza fejedelemnek, illetve feleségének Saroltnak tevékenységével. így a veszprémi körkápolna egyelőre legkorábbi középkori kőépítkezésünknek tartható. Lebontására a XIII. század első harmadában kerülhetett sor, amikor az esztergomi királyi építkezések már befejeződtek. Az ottani műhely kezenyomáról tanúskodnak a kápolna finom faragványtöredékei és koragótikus szerkezete.

5 Az utóbbi két évtized kutatásai különösen sokrétű eredményt hoztak a XIII. századi vidéki építészetünk tekintetében. Az is bebizonyosodott, hogy a XII—

XIII. századi falusi egyházaink szerencsés történetikörülmények esetén hogyan fejlődtek tovább a XIV—XV. század folyamán. Jó példát nyújt erre a zalaszántói rk. templom. Ott a XII. században egyhajós, feltehetően félköríves apszisú kis templomhoz a XIII. században egyenes záródású nagyobb épület csatlakozott, melyet a következő századokban jelentősen kibővítetek. A hajót megnagyobbították és nyugat felé homlokzati toronnyal látták el. A szentélyt lebontva pedig kelet felé sokszögzáródású, gátikus ablakokkal megvilágított, támpilléres megoldássá nagyobbították. A templom növekedése a település jelentőségének növekedésével párhuzamosan folyt. Az egyszerű faluból ugyanis földesúri mezőváros alakult ki. Hasonló folyamatot figyelhetünk meg Ecséren, Balatonfüred-Siskén és Lovászpatonán is. Igen érdekes eredményre vezettek a régészeti kutatások Felsőörsön, ahol a rk. templom egy kisebb épületből fokozatosan bontakozott ki a mai homlokzati tornyos, háromhajós bazilikává s vált egyszersmind a kegyúri család reprezentatív temetkező helyévé. Mindez körülbelül két emberöltő alatt, a XIII. század első és második harmadában zajlott le.

6 A falvak többségében elegendőnek bizonyultak a XII—

XIII. században épült kis egyhajós, félköríves vagy egyenes záródású szentéllyel ellátott templomok. E szempontból fontos megfigyeléseket tehetünk Dörgicsén. Az eredetileg egységes település a XIII. században osztódott. Valószínű, hogy a középen fekvő Felsődörgicse egyenes záródású, belül patkó végződésű templomocskája lehetett az eredeti és legkorábbi egyház. Mikor északon levált Kisdörgicse, emelték az ottani köríves szentélyű templomot. Dél felé pedig a XIII. század első felében keletkezik a nyugati kegyúri karzatos, széles tornyú alsódörgicsei templom. Ugyancsak ez időben a korábbi felsődörgicsei templomhoz dél felől újabb, egyenes záródású, álkereszthajós későromán egyház épül, a kettős templomok nálunk ritka példája. Az 1200-as évek a Balaton északi partján a későromán falusi templomok bő termését hozzák (Egregy, Szigliget, Kisapáti, Révfülöp, Örvényes, Tihanyújlak, Aszófő-Kövesd, Csepely, Füzfő-Máma). Koruk a kutatások szerint egységesen a XIII. század első fele, illetve közepe. E csoportot az egyenes záródású szentély egyöntetű alkalmazása jellemzi, amely e területen talán öszszef üggésbe hozható a pannonhalmi apátsági templom újjáépítésének hasonló megoldásával (1216—1224). Már a gótika határozott jele a XIII. század második felében támpillérnélküli sokszögzáródású szentély a berhidai és nagyvázsonyi egyházakban. Ez utóbbit alakította át későgótikus stílusban Kinizsi Pál 1481-ben.

7 Néhány esetben az ásatások a templom körüli kőkerítést is feltárták (Ecsér, Balatonfüred-Siske, Berhida), sőt a település egyes részleteire is fény derült. így került elő Csepelyen a földesúri udvarház és gazdasági épülete, Ecséren a feltehetően plébániaház és melléképülete, valamint a falu kőből készült házainak egy része. Lakóházak maradványai a nagyvázsonyi Szent István templom mellett szintén észlelhetők. E még nagyon kisszámú és töredékes leletek fontossága többek közt abban rejlik, hogy a Balaton környéki falvak lakóházai egy részének kőből készült voltát már a XIV—

XV. században egyértelműen bizonyítja.

8 Középkori kolostorainkról való igen hézagos ismereteinket tetemesen bővítették a Veszprém megye területén végzett régészeti feltárások. A gyulafirátóti premontrei templom és kolostor teljesen ciszterci hatás 114