A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhládák

többnyire a legifjabb mester, vagy — ha ilyen volt — az alcéhmester őrizte. Volt olyan céh is, ahol külön kulcsosmester működött.

6 A XV. századtól kezdve megindul a céheken belül a legények külön szervezkedése, megalakulnak az ún. legénytársaságok, amelyek a legényládák (társládák) körül tömörülnek. A legényládában a legénytársaság rendtartását és pénzét őrizték. A legényláda a mesterek ládájával együtt a céhházban állott, de ahol ilyen nem volt, ott az atyamester házánál. Egyik kulcsát az atyamester, a másikat a legénytársaság választott vezetője a dékány őrizte.

7 Amint a céhet a láda, a ládát a ládakulcs szimboli92 1. A céhláda feldíszítése (Herend). 1. Die Ausschmückung der Zunftlade (Herend). 1. Décoration du coffre de la corporation (Herend) 1. Украшение цехового сундука (Херенд). zálta. Ezért a ládakulcsot is megkülönböztetett tiszteletben tartották. Sok helyen nem külön behívótáblával, hanem a ládakulcs körbeküldésével hívták egybe a mestereket. Főleg a legénytársaságoknál volt szokásban az összehívásnak ez a módja.

8 Az oklevelek eleinte csak céhszervezetek létrehozásáról írnak, az átvitt értelmű ládaalakítás kifejezés csak később tűnik fel, majd kifejlődik a főládák és mellékládák intézménye, vagyis az egyes céhszervezetek egymás fölé- és alárendeltsége, illetve függőségi viszonya. A céhládát szentnek és sérthetetlennek tartották. A „tabu" ősi emberi gondolata tükröződött benne. Jámbor, vallásos félelem és tisztelet vette körül és ez kultikus, liturgikus tiszteletformákban öltött testet. Úgy vélték, hogy a ládában a céh lelkiismerete lakik és a nyitott ládából a céh lelke szólal meg. Ez a magyarázata a nyitott láda különleges tiszteletének.

9 A céhélet valamennyi jelentős eseménye, az inasszegődtetés, a felszabadítás, a mesterré avatás, a mesterfelvétel, a céh törvénykező gyűlése, a negyedéves ún. „kántorgyűlések", az éves céhnap, a céhmesterválasztás mind a nyitott láda előtt zajlott le. A ládát a tanácskozásoknál kitették az asztalra és a résztvevők körülötte, vagy előtte helyezkedtek el. Az ülés a láda szertartásos felnyitásával kezdődött meg és tulajdonképpen csak ezzel vált hivatalossá,

10 majd a láda bezárásával végződött. Mivel a céhek voltak a középkor első, mai értelemben vett autonóm, demokratikus felépítésű, világi egyesületei, testületei, valószínű, hogy éppen a céhládák köré hivatalosan összehívott tanácskozások szertartásából erednek a gyűlések és összejövetelek érdemi munkájának megkezdésére és befejezésére használt átvitt értelmű kifejezések, a „megnyitás", a „bezárás", vagy a „berekesztés". A céhláda nagyobb tisztelete és az ünnepélyesség fokozása érdekében a nyitott láda mellett szokásban volt az égő gyertyák alkalmazása is. A nyitott láda tiszteletét majdnem minden céhszabályzat nyomatékosan és részletesen előírta, de ettől függetlenül is, általános, íratlan törvény lett a céhrendszer idején 2. Céhgyűlés a nyitott láda körül (Herend). 2. Zunftversammlung vor der geöffneten Zunftlade (Herend). 2. Réunion corporative autour du coffre ouvert (Herend) 2. Собрание цеха y открытого цехового сундука (Херенд).