A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Kozák Károly: A sümegi és szigligeti vár XVII. századvégi kerámiája

munkát. E munkák idején sok olyan edénytöredéket találtunk, amelyek a korábban előkerült anyaggal egyeznek. Ezek a felső, sok helyen bolygatott rétegből kerültek elő, de az anyag jellege egységes, a XVII. század második feléből való volt. A már ismert darabokon, típusokon kívül azonban olyan töredékeket is találtunk, amelyet eddig még a szigligeti várból nem ismertünk. Ilyenek voltak azok a márványozott díszítésű töredékek, amelyek a most ismertetett sümegi „díszkancsóval" pontos egyezést mutatnak (2. kép 1.). A töredékek anyaga, a máz színei (vörösesbarna, kevés zöld a sárgásfehér alapon), valamint a talp peremes képzése a műhely azonossága felől sem hagy kétséget. Az anyag tisztítására, restaurálására még nem került sor, így még nem tudjuk, hogy a további sümegi típusok előfordulnak-e a vár anyagában ? Mindenesetre, kívül zöld, belül sárgásfehér mázzal fedett töredékeket találtunk, de nem ismerjük még az edény formáját. A falvastagságból és a töredékek hajtásából ítélve, valószínű, hogy a sümegihez hasonló zöldmázas kancsókat is használták a várban.

22 A „kút"-ból előkerült, restaurált anyagban szép számmal szerepelnek a sümegiekhez hasonló (2. kép 6—10.), mázatlan, vékonyfalú, nagyobb űrtartalmú, fül nélküli fazekak (4. kép 1—12 és 5. kép 1). Az edények formája, anyaguknak hasonlósága és a szájperem képzése sok hasonlóságot, sőt nem egy esetben egyezést mutat a sümegi darabokkal, de a jól látható különbségek alapján feltételezhető, hogy több műhely készítményeivel állunk szemben. (Különösen a magasra húzott nyakú darabok ütnek el kissé a sümegiektől.) Van néhány kisebb mázatlan bögre is, amely követi a most bemutatott nagyobb fazekak formáját (5. kép 2—4). Az edényeken csaknem kivétel nélkül, erős égés, kormozódás nyomai figyelhetők meg.

23 A sümegi, kívül mázatlan, belül mázas, füles fazekak, bögrék, a szigligeti „kút" anyagában is szép számmal találhatók. Ezek között is vannak széles, sima szájperemű darabok, de az íves, kihajló pereműek nagyobb számmal szerepelnek az anyagban (5. kép 5—7., 9— 12.)

24 A füles bögrék nagy hasonlóságot mutatnak a sümegiekkel, az anyag, a máz és a formaképzés terén egyaránt. A zömök és a karcsúbb formák egyformán megtalálhatók, mint a sümegiek között. (A sümegi karcsúbb bögrével (3. kép 6.) csaknem teljes egyezést mutat a szigligeti bögréknéhány darabja(5. kép 7 és 11.), csakúgy, mint a zömökebb bögrék esetében (3. kép 7—9. és 5. kép 12.) A szigligeti várban előkerült, most ismertetett edények készítésének ideje, a lelő körülmények — felső, újkori réteg —, valamint a sümegi, pénzzel és évszámos darabokkal meghatározott anyaggal tett összehasonlítás, egyezések és hasonlóság alapján, a XVII. század második felére tehető. A korhatározásnál figyelembe kell vennünk a vár 1697. évi leégését, s azt is, hogy a várat a néhány évvel később kitört szabadságharc idején már nem említik. Az edények ,,kút"-ba való kerülésének legkésőbbi ideje tehát a XVII— XVIII. század fordulója. Ez természetesen a felső rétegben talált darabokra vonatkozik. (A feltárás idején felvett, mélységi adatokat tartalmazó cédulák egy része elveszett. Néhány edényben azonban találtunk cédulákat számokkal, amelyek a mélységet jelzik. Ezek alapján nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy a most közölt anyag 7—9 m mélységből, tehát a feltöltődés „felső rétegéből" került elő.) A sümegi és a szigligeti várban előkerült edények anyagában, formájában és készítési módjában jól érzékelhető egyezések mutatkoznak. Az ismertetett anyagnak csaknem minden típusa megtalálható mindkét helyen. Felvetődik annak lehetősége, hogy az edények nagyobb része egy helyen — egy, vagy több műhelyben —, feltehetően Sümegen készült. A két hely közelsége, s a Sümegen kimutatható — még a múlt század második felében is — erős fazekasréteg is emellett szól. (Szigligeten tudomásunk szerint sem a XVII—

XVIII. században, sem később nem éltek fazekasok.) A sümegi fazekasok készítményei még a múlt század végén, sőt a század elején, csaknem „napjainkig", keresett árunak számítottak. (A kérdés további vizsgálatánál azonban számolni kell a részben Sümegről telepített tüskeváriakkal is, ahol ugyancsak erős fazekasréteg élt és sümegi vonások, hagyományok is fellelhetők munkáikon.) Az anyag további részének vizsgálata az egy-két típusnál már bizonyított egyezéseket gyarapíthatja. Kozák Károly 5. Mázatlan fül nélküli fazekak (1—2), bögrék (3—4) és belül mázas füles fazekak, bögrék a szigligeti várból. 5. Unglasierte Töpfe ohne Henkel (1—2), Töpfchen (3—4), gehenkelte Töpfe und Töpfchen von glasierter Innenseite aus dem Schlosse von Szigliget. 5. Marmites sans anses, non vernissées (1-2), petits pots, marmites et petits pots à anses, vernissés en dedans. Château de Sümeg 5. Необлитые горшки без ручек (1—2), кружки (3—4) и покрытые внутри глазурью горшки с ручками, кружки из Сиглигетской крепости 86