A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Füzes F. Miklós–Sági Károly: A Keszthelyi-öböl regressziós jelenségei

5. A partfal építése a keszthelyi Halászcsárdánál, 1963-ban. 5. Bau der Uferwand bei der Fischer-Csárda von Keszthely, 1963. 5. Construction du bajoyer près du Halászcsárda de Keszthely, en 1963 5. Строительство набережной у кестхейской „Халасчарда" в 1963-м году 1939-ben a világpolitika eseményei más irányba terelték az érdeklődést, de most is hallunk panaszt a hínár ellen.

100 1940-ben Keszthely 2000 pengőt biztosított hínárírtásra,

101 a következő években már csak 1500 pengőt.

102 1942 lényeges év a Keszthelyi- öböl szempontjából. Cholnoky Jenő január 18-án cikket jelentetett meg a Pesti Hírlapban „Keszthelyt meg kell menteni" címmel.

103 Amióta — írja ebben — a Zalát védőgátak közé szorították a kisbalatoni térségben, a folyó a keszthelyi öbölben rakja le a napi 4320métermázsányi hordalékát. Keszthely fürdője félelmes gyorsasággal „valóságos pocsolyává silányul". Pár nappal később újabb újságcikk jelent meg Cholnoky tollából,

104 melyben a Keszthelyi- öböl megmentésének kérdésével foglalkozik. A Zala egész vízgyűjtő területén el kellene rendelni a „sáncolást", vagyis a szántóterületek alacsony földgátak közé fogását, hogy a lefutó vizek ne vihessenek hordalékot a folyóba. Még ezzel a módszerrel sem lehetne teljesen hordalékmentessé tenni a Zalát, tehát szét kell annak vizét ereszteni a Kisbalaton térségében, hogy ott rakhassa le a hordalékot. „Ebben az esetben a keszthelyi öböl még néhány száz évig fürdőzésre és hajózásra alkalmas lesz." Pár nappal Cholnoky cikkei után Zoltán Gáspár már arról ír,

105 hogy nemcsak a felvetett problémák, de a Balatonnal kapcsolatos egyéb kérdések is csak akkor oldhatók meg, ha egy olyan balatoni törvény születik, amely a vízjogi kérdések rendezésére is kitér. Pár héttel később jelent meg Reischl Richard emlékirata a Keszthelyi- öböl megmentése érdekében.

106 Ennek lényege az, hogy a Zala-völgy és a Kisbalaton ármentesítési, vízszabályozási munkálatai sem a környező községek, sem a balatoni halászat, sem a madárvédelem érdekeinek nem felelnek meg. A már említett Rieger-terv megvalósításáért száll síkra, de ennek kiegészítését is javasolja a Zala-völgyben a Cholnokyféle „sáncolási rendszerrel". A Zala folyó mederszelvényét 50%-kal szélesíttetni kívánja. Cholnoky Jenő 1942 április 13-án, mint a Természetvédelmi Tanács elnöke felszólalt a Balatoni Egyesületek Szövetségének ülésén. Előadásának

107 bennünket érdeklő része így hangzik: „Előadó légi felvételeken mutatta be az eliszaposodás hallatlan méreteit. Számtalan tudósítás és értesítés számol be arról, hogy milyen elhibázott a Zala szabályozása. Ezen okvetlenül segíteni kell. Előadó számszerű adatokkal bizonyította be, hogy a Zala átlag naponkint 400 tonna hordalékot szállít a tóba és ott a deltaépítés egész szabályszerűen megindult. A fenéki hídtól keletre a part előtt már mintegy 800 m széles újabb szárazföld képződött. A Kisbalatonból a halak kivesztek, tehát a kócsagok is el fognak onnan költözni". Cholnoky megnyilatkozására Tavy Lajos miniszteri tanácsos válaszolt. Válaszában

108 a hivatalos vízügyi szervek állásfoglalását tolmácsolta. E szerint 1937-től végzett mérési eredmények azt mutatják, hogy a Zala torkolati szakaszában lebegtetett iszap mennyisége köbméterenkint átlagosan 50 gramm, így a Zalából mindössze évi 5000 m

3 iszap jut a Keszthelyi- öbölbe. Azért sem lehet a Zalaszabályozás által előidézett hordalékmozgás rovására írni a Keszthelyi- öböl eliszaposodását, mert a szabályozott Zalameder kisesésű torkolati szakaszán a Balaton mintegy 10 km-re bejátszik, tehát ezen mederszakaszon a folyó vizének alig van esése. Ennek következménye, hogy a Zala lebegtetett hordalékának nagy része el sem jut a Balatonig. Tavy cikkére Cholnoky válaszolt.

109 Szerinte a Zala szállít hordalékot. Amíg Hídvégnél ömlött a Kisbalatonba, ott épített deltát, amióta közvetlenül a Balatonba folyik vize, ott épül a delta. Ezt a katonai térképek alapján is ki lehet mutatni. A múlt század végi térképek maival való összevetéséből az derül ki, hogy a torkolatnál 800 m széles, háromszögalakú parti síkság keletkezett. A Zala hordalék-mennyisége tehát tekintélyes. A Zala nemcsak lebegő iszapot szállít, hanem, mint minden más folyó, a meder fenekén hordja a 347